A világon összesen közel 5 milliárd hektárt – a bolygó összterületének 38 százalékát – teszik ki a mezőgazdasági területek, körülbelül egyharmaduk szántóföld. A mostani 8 milliárdos népesség pedig egyre növekszik, így egyáltalán nem mindegy, hogy az élelmet adó termőföldjeinket talajpusztító vagy talajmegóvó módszerekkel műveljük.
A modern monokultúrás mezőgazdaság
A nagyüzemi mezőgazdaságra jellemző monokultúra adott területen egyetlen növényfaj termesztésének vagy egyetlen állatfaj tartásának a gyakorlatát jelenti. Előnye, hogy az egyetlen termelési mód miatt könnyen kivitelezhető, minimalizálhatók a költségek, valamint lehetővé teszi a nagyfokú specializációt és az élelmiszer tömeges előállítását.
Hátránya, hogy felborítja a természeti egyensúlyt, negatív hatással van a talaj szerkezetére, az azonos genetikai állományú növények alig vagy egyáltalán nem tudnak védekezni az új betegségekkel és a gyomnövényekkel szemben, valamint a diverzitás hiánya miatt természetes ellenség híján a kártevők is könnyebben elszaporodhatnak.
Szántás és talajerózió
A szántás az egyik legrégebbi talajművelési forma. Az egyszerű, ló vagy ökör vontatta faekétől mára eljutottunk a csúcsminőségű gépekig, azonban az eljárás mechanikája ugyanaz maradt. A szántás lehetővé teszi a learatott haszonnövények szálmaradványainak, a gyomnövényeknek és a trágyának az aláforgatását, a talajrétegek cseréjét és a talaj lazítását.
Az eke azonban minden szántással összezúzza a talaj törékeny rendszerét, főleg azt a felső 30 cm-es réteget, amely a különböző mikrobákban a leggazdagabb. A tábla rossz esetben akár 9 hónapig is fedetlenül maradhat, szemcséssé válhat, vagy annyira összetömörödhet, hogy a vizet sem képes hatékonyan felvenni. A száraz talaj felső termőrétegét pedig a nagyobb szélviharok messzire vihetik, akár hatalmas porviharokat okozva.
Környezetkímélő mezőgazdaság
A FAO három alapelvet fogalmaz meg a környezetkímélő, avagy természetbarát mezőgazdasággal (conservation agriculture) kapcsolatban: minimális mechanikai talajbolygatás (azaz csökkentett talajművelés), a termőtalaj állandó takarása (pl. mélymulcsos gazdálkodás) és a faji diverzitás (pl. permakultúra).
Reduced tillage, azaz csökkentett talajművelés
Csökkentett talajművelésnek nevezünk minden olyan gazdálkodási gyakorlatot, amely a bevetetlen föld kisebb talajbolygatásával jár a hagyományos műveléshez képest. Négy típusa van: a csökkentett földművelés, a direktvetés, a minimális talajforgatás és a talajforgatás nélküli földművelés.
A no-till gazdálkodás
Ez a módszer öt alapelvet foglal magába: a talajművelés nélküli termesztéstechnológiát, az élő növények fenntartását a termőterületen, a gyephez hasonló ökoszisztéma-diverzitást és változatosságot, a talajtakarást és a legeltetés integrálását.
Hazánkban a Talajmegújító Gazdák Egyesülete tűzte ki célul a talajmegújító rendszer magyarországi adaptálását és minél sikeresebb, hatékonyabb alkalmazását. Az egyesület kísérleteket és kutatásokat is végez saját finanszírozással, ezek eredményeit szakmai cikkekben és ismeretterjesztő anyagokban közli. A szóban forgó anyagok közreadásával, szakmai napokkal, találkozókkal, konferenciákkal, valamint gyakorlati bemutatókkal biztosítja a tagok minél szélesebb körű tájékoztatását, tanulási lehetőségét.
A Talajreform csapata is a megoldások széles körét kínálja a talajmegújító gazdálkodás fogásainak alkalmazására. Termékeik között szerepelnek többek között különböző talajtakaró növények, szervestrágya-granulátum, gilisztahumusz, a növények fejlődését segítő aminosavak.
Permakultúra
A permakultúra olyan gazdálkodást jelent, amely a természetes ökoszisztémák önműködő rendszerét veszi alapul, és ahol az ember számára hasznos növény- és állatfajok a természetes életközösségekhez hasonlóan működnek. A tudatosan és alaposan megtervezett, zárt láncú rendszer szinte teljesen önfenntartó, és a lehető legkisebb beavatkozással, külső erőforrások bevonása nélkül tud hosszú távon igen hatékonyan működni.
Mélymulcsos gazdálkodás
Ez a módszer hatékony megoldás azok számára, akik kisebb földterületen folytatnak ökológiai és biológiai gazdálkodást. Ez a viszonylag új termesztési módszer dr. Gyulai Iván ökológus nevéhez fűződik, aki az erdő „önmegművelő” képességét vette alapul. Az erdőben a levelek lehullanak, betakarják a talajfelszínt, majd egy idő után humuszt képeznek, ezzel táplálva az ott élő növényeket.
Ha szeretné részletesebben megismerni a szárazföldi ökoszisztémák fontosságát, a talajmegóvó gazdálkodási módszereket, a fent említett cégeket és a fenntarthatóság iránt elkötelezett más hasonló vállalkozásokat, startupokat, akkor látogasson el a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvényére, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expóra és Élményprogramra!
Az esemény páratlan élményeket, kézzelfogható megoldásokat, szakmai programokat, egyedülálló kiállítást és interaktív játékokat tartogat azok számára, akik ellátogatnak a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expóra és Élményprogramra. A rendezvényre a belépés díjtalan.
Találkozzunk 2023. szeptember 27. és október 1. között a Hungexpón!
További részletek: planetbudapest.hu