Évek Ăłta vágyom arra, hogy belefogjak, Ă©s figyeljem, ahogyan átalakul. A permakultĂşrás kert kialakĂtása bekerĂĽlt az elĂ©rendĹ‘ cĂ©ljaim közĂ©. Ennek fontos állomása a mĂ©lymulcs használata, az Ăgy kialakĂtott vetemĂ©nyes lĂ©trehozása. VĂ©gre elkezdtĂĽk, megmutatom, hogyan nĂ©z ki mindez a gyakorlatban.
Amikor elköltöztünk a fővárosból a Gerecse lábához, egy csodás, műveletlen 2000 nm-es kertet is a nyakunkba vettünk. Mint oly sok lelkes fiatal, akkor még mi is azt hittük, milyen idilli lesz a hegyek árnyékában kertészkedni, művelgetni a kis területünket.
Habár gazdálkodó családból származom, tehát van jó adag tapasztalatom a kertészkedésben, az csak ősszel derült ki, hogy túl sokat akart a szarka. A tervekből nem sok minden lett, némi veteményezésen és virágültetésen túl alig haladtunk valamit. A csodálatosan működő és még november végén is vadul virágzó virágos védősávomat most nem sorolom ide.
Megfogadtuk azonban, hogy innentől máshogy csináljuk: kisebb tervek, alaposabb kidolgozás. A korábbi veteményes területére mindenképpen mélymulcsos megoldást terveztünk.
Miért mélymulcs?
A permakultĂşrás kert kialakĂtásában ez olyan lĂ©pcsĹ‘fok, amelyet mindenkĂ©ppen át szerettem volna ĂĽltetni a gyakorlatba is. Az eljárás megalkotĂłjának, dr. Gyulai Iván professzornak a videĂłit már többször is a magamĂ©vá tettem, de tisztában vagyok azzal, hogy a jĂł Ă©s eredmĂ©nyes mĂ©lymulcshoz Ă©vek kellenek.
MielĹ‘tt kitaláltam, merre induljak, elsĹ‘sorban a vegyszermentes Ă©s talajtáplálĂł lehetĹ‘sĂ©gek között kutattam. Persze az sem lett volna hátrány, ha a terĂĽlet ápolása, rendben tartása nem kĂván napi több Ăłrát. ĂŤgy akadtam a professzor videĂłira, Ă©s nem is volt kĂ©rdĂ©s, hogy jĂł helyen járok.
A mĂ©lymulcs lĂ©nyege az, hogy a termĂ©szetet utánozva egy Ă©lettĹ‘l pezsgĹ‘, remek minĹ‘sĂ©gű talajt hozunk lĂ©tre, amelyben az Ă©lĹ‘lĂ©nyek (beleĂ©rtve az elvetett magvakat, elĂĽltetett palántákat is) termĂ©szetes szimbiĂłzisban, egymást segĂtve Ă©lnek, növekednek.
Nagyon szimpatikus eljárás, ugyanis nem kiforgatja, kizsigereli a talajt, nem az ott Ă©lĹ‘ Ă©lĹ‘lĂ©nyeket ĂĽldözi vagy pusztĂtja el, hanem Ă©pĂt, gazdagabbá tesz, Ăgy keresve sem találhatnĂ©k ennĂ©l termĂ©szetesebb megoldást.
Így lesz ütős a mélymulcs
A mĂ©lymulcs komposztáláshoz elĹ‘kĂ©szĂtett, minden Ĺ‘sszel megĂşjĂtott talajtakarĂł. Ehhez tisztában kell lennĂĽnk a komposztálás alapjaival, hiszen a mĂ©lymulcs is ebbĹ‘l táplálkozik. Ha egy igazán jĂłl komposztálĂłdĂł közeget szeretnĂ©nk, az alábbi feltĂ©teleket kell teljesĂtenĂĽnk:
- 1:30 nitrogén-szén arány,
- a korhadáshoz szĂĽksĂ©ges oxigĂ©n biztosĂtása,
- 40–60%-os nedvességtartalom,
- apró, pár mm átmérőjű szemcsék.
A szĂ©narány elĂ©rĂ©sĂ©hez szerves anyagok szĂĽksĂ©gesek. A fenti arány elĂ©rĂ©sĂ©t a paránylĂ©nyek teszik lehetĹ‘vĂ©, ugyanis a komposztálĂłdást Ĺ‘k segĂtik igazán. Az Ă©letfeltĂ©teleikhez pedig az 1:30-as arány szĂĽksĂ©ges. ĂŤgy jön majd lĂ©tre a komposzt. Azonban azt tudni kell, hogy a szĂ©n elhasználĂłdik a folyamat során, tehát Ă©rdemes Ăşjra Ă©s Ăşjra pĂłtolni.
Az oxigént szintén a paránylények igénylik: ehhez közepesen laza, nem tömörödött takarót kell létrehozni.
A nedvessĂ©gtartalom szintje azĂ©rt fontos, mert a tĂşl sok nedvessĂ©g kiszorĂtja az oxigĂ©nt, a tĂşl kevĂ©s pedig a paránylĂ©nyek elpusztulásához vezethet.
A megfelelő szemcseméret szintén a könnyebb komposztálódáshoz szükséges. Így a túl apró és a túl nagy átmérőjű anyagok (mint az ágak) sem megfelelőek a mélymulcs létrehozásához.
Szén–nitrogén arány: hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
Talán ez a legnehezebben érthető feltétel (számomra legalábbis). Az átláthatóság érdekében két csoportra kell osztanunk az anyagokat:
- nyers humuszképzők,
- rostos humuszképzők.
A nyers humuszképzőkben nagyobb arányú nitrogén található. Ilyen anyagok lehetnek:
- a lekaszált fű,
- a növényi részek, nyesedékek,
- az istállótrágya,
- a friss, zöld növényi részek.
Ha ezek a növényi részek kiszáradnak, változik bennük a nitrogén és a szén aránya, és rostos humuszképzőkké avanzsálnak. Ezek lehetnek:
- a széna és a száraz növényi részek,
- a szalma,
- az avar,
- a faforgács, a papĂr.
Tehát a tökéletes arány eléréséhez mindkettőre szükség van, az arány azonban nem mindegy.
A mĂ©lymulcs kĂ©szĂtĂ©sĂ©nek folyamata a kertĂĽnkben
A tökĂ©letes mĂ©lymulcshoz szalmára Ă©s 24 Ăłrás istállĂłtrágyára (lĂłtrágyára) van szĂĽksĂ©g. A szalma a rostos humuszkĂ©pzĹ‘, a lĂłtrágya pedig a nyers. AzĂ©rt fontos, hogy lehetĹ‘leg friss trágyát használjunk, mert a rĂ©gebbi alom letaposott, tömörödött rĂ©szei nem kĂ©pesek előállĂtani a megfelelĹ‘ közeget a paránylĂ©nyek számára.
Az első akadályba itt ütköztünk. A szalma kérdésköre nem okozott gondot, hiszen falun lakunk, akad szalma a környéken.
A 24 Ăłrás istállĂłtrágya azonban akkor a legkĂ©zenfekvĹ‘bb, ha az embernek saját állatai vannak. Legnagyobb bánatomra ez jelenleg nem opciĂł, ezĂ©rt lĂłtrágyát kellett keresnĂĽnk a környĂ©ken. A közeli lovardában erre van is lehetĹ‘sĂ©g, de sajnos az a trágya egĂ©szen biztosan nem 24 Ăłrás. De abbĂłl dolgozunk, amink van, Ă©s remĂ©nykedĂĽnk abban, hogy Ăgy is szuper mĂ©lymulcs kĂ©szĂĽl majd.
A kertĂĽnkben lĂ©vĹ‘ talaj enyhĂ©n agyagos, de teli van Ă©lettel. Ez pedig annak köszönhetĹ‘, hogy Ă©vek Ăłta nem bolygatta senki, nem vegyszerezte, nem forgatta a földet emberi kĂ©z. ĂŤgy a rovarok, pici Ă©lĹ‘lĂ©nyek, madarak Ă©s egyĂ©b segĂtĹ‘ állatok remekĂĽl Ă©rzik magukat a kertben. Mondhatni fĂ©lsiker.
A mĂ©lymulcs elsĹ‘ Ă©ve Ăgy fest:
- rĂ©teg: 20 cm vastagságban szalmát terĂtĂĽnk le a földre,
- réteg: 15–20 cm vastagságban lótrágya kerül a szalmára,
- réteg: újabb 10–15 cm vastagságban szalmával fejezzük be a rétegelést.
A lebontó folyamatok tavasszal beindulnak, a tervem pedig az, hogy bakhátas és talajba ültetéses módszert fogok alkalmazni. Előbbi esetében a mélymulcsból bakhátak készülnek, melyek közé érett humusz kerül. A magvak ebbe a rétegbe kerülnek majd bele. Így a növekedésnek indult növénykék nemcsak lentről, hanem oldalról is kapják majd a tápanyagot.
A másik mĂłdszer alapján pedig enyhĂ©n szĂ©thĂşzzuk majd a mulcsot, Ă©s a palántákat, magokat a talajba vetjĂĽk. Erre majd egy vĂ©konyabb rĂ©teg szalma kerĂĽl, Ă©s folyamatosan öntözzĂĽk majd addig, amĂg ki nem kelnek a magok.
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
FotĂłk Ă©s kiemelt kĂ©p: Granát-GallĂł TĂmea