A koronavírus-járványnak is köszönhetően az utóbbi években egyre inkább felértékelődött a kert, de már nemcsak díszítő funkciója, hanem a termesztés és az önfenntartás kapcsán is. Egyre nagyobb érték a saját zöldség, gyümölcs. Üdvözlendő, hogy trendivé vált a magaságyás, a komposztálás, a permakultúra, illetve mai témánk, a hügelkultúra is.

A hügelkultúrát ismerik még bakhátként és dombágyásként is. Bárhogy is nevezzük, a legfontosabb jellemzője, hogy vázát különböző fahulladékok, korhadékok alkotják. Természetesen további más, komposztba illő hulladék is kerülhet bele, ezek mind táplálni fogják a bele ültetett növényeket.

Hogyan és mikor alakítsuk ki a hügelkultúrát?

A vegetáció végeztével az ősz a legalkalmasabb arra, hogy kialakítsuk ágyásainkat vagy komposztjainkat. Legyen szó akár magaságyásról, akár bakhátról. Akkor érdemes ezzel kísérleteznünk, ha nagy kertünk van, és sok olyan fahulladék vagy durvább komposzt keletkezik, amellyel nem tudunk mit kezdeni, hiszen ezek remek alapot nyújtanak a magaságyás kialakításához.

Szélességét tekintve legalább 1,5 méterre lesz szükségünk, hosszát tekintve lehetünk rugalmasabbak, de érdemes 2–3 méteresre tervezni. Az alap tehát fa, fás szárú hulladék, gallyak. Ezt fedheti levél, komposzt vagy trágya, majd kerti föld.

A fás részeket vágjuk fel akkora darabokra, hogy kényelmes, szellős halmot tudjunk alkotni belőle. Minél nagyobb részeket hagyunk benne, annál tovább tart majd a lebomlás. A fás részeket borítsuk gallyakkal, levelekkel, de friss komposztot is szórhatunk rá. Ha szeretnénk, akkor érett trágyát is használhatunk, de kerüljük el a túltrágyázást! Az alkotóelemek aránya, mennyisége alapvetően befolyásolja majd, hogy időben hogyan szabadulnak fel a tápanyagok a növények számára.

A hügelkultúra előnye, hogy összetevői évekig bomlanak, miközben hőt és tápanyagot biztosítanak a növények számára. Fontos megemlíteni, hogy emellett élőhelyet és élelmet jelentenek olyan talajban élő élőlényeknek, melyek kedvező hatással vannak a humuszképződésre, a növények fejlődésére is.

Kapcsolódó bejegyzések

Így építsünk magaságyást – Tippek a MÁS Kerttől

A magaságyás-építés az elhatározással kezdődik. Ha ez megvan, ne hagyjuk magunkat eltántorítani, legyünk kreatívak és rugalmasak a kivitelezésben!

A domb a napfény- és a vízszabályozásban is részt vesz

Kialakítása során érdemes figyelembe venni kertünk adottságait, a régiónk időjárását, valamint azt, hogy milyen növényeket szeretnénk termeszteni a hügelkultúrában. Az ágyás nagysága nagy mértékben befolyásolja a növényekre eső fény mennyiségét. Az ágyás dőlésszöge ezt javíthatja is, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a magaságyás másik oldalán jelentősen csökkenhet az ágyásra eső napsugárzás mennyisége. Ezért fontos, hogy magát az ágyást hogyan tájoljuk.

Kapcsolódó bejegyzések

Szüretelj ősszel is a magaságyásodról – Jövő idő

Magaságyás készítéséhez az ősz a megfelelő időszak. Ügyelni kell a stabilitásra, és a rétegzésre, de ha jó a magyaságyás 7-8 hónapig is teremhet.

Ha több fényt szeretnénk az ágyásba kerülő növények számára biztosítani, akkor észak-déli fekvésű ágyást alakítsunk ki, amelynek az egyik hosszanti oldala nyugat, a másik értelemszerűen kelet felé néz. Így a nyugati oldal növényei több fényt fognak kapni annál, mint amit egy vízszintes ágyásban kapnának, viszont ennél arányosan kevesebbet kap a keleti oldal. Ugyancsak érdemes gondolni a kialakítás során kertünk domborzati jellemzőire. Ha telkünk valamelyik irányba lejt, akkor a hügelkultúra lejtésre merőleges kialakítása segíthet nedvesen tartani a magaságyást, nagyobb lejtés esetén ezzel a talajeróziót is csökkenthetjük.

Kapcsolódó bejegyzések

Magaságyás készítése raklapból

Ha kiskertünket bio veteményessel bővítenénk, építsük meg hozzá magaságyásunkat!

Annak megfelelően, hogy milyen magas ágyást szeretnénk kialakítani, készíthetjük az ágyást úgy, hogy a talajra hordjuk a fent felsorolt elemeket, de akár kisebb gödröt is áshatunk neki, ebbe helyezve az első rönköket, fahasábokat, gallyakat.

Milyen növényeket neveljünk bakhátas magaságyásban?

Az első pár évben a magaságyás még nagyon gazdag lesz tápanyagokban, ezért olyan növényeket ültessünk bele, amelyek ezt igénylik: felülre paradicsomot, kukoricát, kelbimbót, brokkolit, paprikát; oldalra cukkinit, uborkát, zellert, káposztaféléket. A második évben már keverjünk közéjük olyan növényeket, amelyek tápanyagigénye kisebb: karalábét, hagymát, sárgarépát, édeskömény, céklát és retket.

Érdemes megjegyezni, hogy az első években semmiképp ne ültessünk répaféléket, hiszen ezeknek nagyobb mélységre van szükségük.

A harmadik évtől kisebb tápanyagigényű növényeket ültessünk! Ha nem trágyázzuk újra a talajt, az ágyást ki is bonthatjuk. Ekkor jöhetnek a babfélék, a borsó, az eper és a fűszernövények, valamint a különböző hagymafélék.

A hügelkultúrás ágyás karbantartása

Amikor hügelkultúrás ágyást alakítunk ki, több mindenre oda kell figyelnünk, mint amikor egy „szokványos” magaságyást építünk. Ennek az az oka, hogy a bakhát miatt a fény, hő és a víz is másképp áramlik az ágyásban. Ezért érdemes jobban odafigyelni locsoláskor is. Bár az ágyás maga jobban tartja a nedvességet a benne lévő korhadékok révén, a dombhatás miatt a levegő is jobban és intenzívebben szárítja. A nyugati oldalát ráadásul a napsugárzás szárítja intenzívebben.

Kapcsolódó bejegyzések

Beszéljünk a káposztafélékről! – Retek és rukkola termesztése magaságyásban

Itt az utolsó pillanat, hogy még friss, ropogós hónapos retket és zsenge rukkolát vessünk és szüreteljünk. Gyakorló magaságyáskertész lévén összegyűjtöttem tapasztalataimat, főleg e finomságok termesztésének buktatóit.

Annak függvényében, hogy milyen vastag rönköket helyeztünk bele, 4–5 év, olykor ennél is hosszabb lehet az az idő, míg ezek teljesen elkorhadnak. Amennyiben szeretnénk, 2–3 év elteltével kibonthatjuk az ágyást, hogy pótoljuk a tápanyagokat. Ilyenkor komposztot és trágyát is használhatunk, de akár a teljes ágyást is újraépíthetjük.