Beszéljünk a káposztafélékről! – Retek és rukkola termesztése magaságyásban
Beszéljünk a káposztafélékről! – Retek és rukkola termesztése magaságyásban

Itt az utolsó pillanat, hogy még friss, ropogós hónapos retket, és zsenge rukkolát vessünk és szüreteljünk a magaságyásainkban vagy szabadföldön. Igazán hálás konyhakerti növény a rukkola és a retek is. Talán furcsa, de ők is a káposztafélékhez tartoznak. Gyakorló magaságyáskertész lévén összegyűjtöttem tapasztalataimat, főleg e finomságok termesztésének buktatóit.

A káposzták sokrétűbbek, mint gondolnád!

Még ha először meglepőnek is tűnik, bizony igaz: a retek és a rukkola rokonságban állnak egymással, sőt a káposztával is! Leszögezhetjük: a legváltozatosabb megjelenési formájú zöldségeink a káposztafélék. A következők mind közéjük tartoznak: fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, retek, kelbimbó, leveles kel, kínai kel, bordás kel, rukkola, mustár, torma, kerti zsázsa és repce. Sokféleségük valószínűleg a tudatos, mesterséges szelekciónak, nemesítésnek köszönhető, ugyanis évezredek óta az emberi táplálkozás fontos részei. Van, amelyiket a leveléért termesztjük, van, amelyiket a megvastagodott gyöktörzséért, hónaljgumójáért vagy az átalakult virágzatáért. Közös jellemzőjük ugyanakkor a szervezetre gyakorolt pozitív hatásuk. Magas rost- és vitamintartalommal büszkélkedhetnek, számos nyomelem természetes forrásai, és antioxidánsként is működnek.

Sok előnyös élettani tulajdonságuk ellenére nem kerülnek elégszer az asztalunkra. A káposzta hallatán sokan rögtön a fejes káposztára asszociálnak, erről pedig olyan „kímélő ételekre”, mint a töltött káposzta vagy a káposztás kocka… Ha a fejes káposztát nem tudjuk beépíteni az étkezéseinkbe, helyette a káposztafélék számtalan egyéb fajtájából válogathatunk! Esetleg találhatunk olyat is, amellyel a gyerekeket sem fogjuk elüldözni a közös ebéd mellől.

Azt tudtátok, hogy genetikai tényezők is közrejátszanak abban, hogy viszolyogva fogadjuk-e e szuperélelmiszerek ízét? A káposztafélékben (keresztesvirágúakban) található glükozinolát vegyületet a „szuperízlelők” kellemetlennek érzik. Számukra keserű lehet a brokkoli vagy a karfiol is. A keserű íz érzékelésére bekapcsol az ősi vészvillogó: vigyázat, ezek az ételek mérgezőek! Valójában éppen az ellenkezője igaz, nagyon is egészségesek! Időbe telhet, amíg az ízükre érzékenyek hozzászoknak fogyasztásukhoz. A gyerekek is ebbe a csoportba tartoznak.

Mindenképp próbáljuk ki! Egy-két trükköt azonban nem árt ismerni a káposzta termesztésével kapcsolatban

A káposztafélék kiskerti termesztése kihívások elé állítja a kezdő hobbikertészt, többek közt azáltal, hogy igen sok kártevőjük ismert. Hőigényük ugyanakkor lehetővé teszi, hogy vegyes kultúrás ágyásainkba akár a teljes szezonban helyet kapjanak, és még a téli időszakban, a fagyok beállta után is biztosítsák a friss vitaminforrást.

Ezért is javaslom, hogy próbálkozzunk a termesztésükkel! Az alábbi kétrészes válogatásban összegyűjtöttem néhány növényt, melyekkel kezdő hobbikertészek is bátran kísérletezhetnek a magaságyásokban. A káposztafélék ültetésénél arra mindig figyeljünk, hogy a család különböző tagjai ne kerüljenek egymás szomszédságába, sőt ha lehet, külön ágyásokba tervezzük őket! Ne adjunk plusz esélyt a kártevőknek az összeültetéssel!

A cikk első részében két olyan növényről lesz szó, melyeket előveteményként és másodvetésben – márciustól május végéig, majd augusztusban vagy szeptemberben újra – termeszthetünk, ezáltal jól beilleszthetők a magaságyásos vetésforgóba. Erőteljes növekedésüknek hála a türelmetlen kertészek kedvencei lehetnek.

A (hónapos) retek

A legkönnyebben termeszthető keresztesvirágú zöldség, amelynek minden veteményeskertben helye van! A legelső zöldségféle kora tavasszal, amely az ágyásból az asztalra kerülhet, ne fosszuk hát meg magunkat ettől az élménytől! Már csak azért is javaslom saját termesztésre, mert az igazi, roppanós ízélmény leginkább a frissen szüretelt retek sajátossága. (Bizonyára tapasztaltuk már, milyen gyorsan puhul hűtőben tárolva.) Így hát a legegyszerűbb, legegészségesebb és legköltséghatékonyabb megoldás magunknak termeszteni és frissében elfogyasztani! Termesztése tényleg nem igényel semmilyen extra feltételt vagy speciális tudást, így ha eddig nem tettük, már vethetjük is őket a magaságyásba! A most elvetett retek 3-4 hét alatt fogyaszthatóvá érik.

A hónapos retek küllemében változatosabb, mint amihez a zöldséges standok szoktattak bennünket. A szabályos gömb alakú mellett megtalálható a hosszúkás, csípősebb verzió (pl. francia reggeli), és nem csak a jól ismert pink színben terem. Személyes kedvencem a színes retekcsokor. Több vetőmag-forgalmazó kínálatában elérhető, majd a tányérra kerülve a szemünket is jóllakatja.

A paradicsomhoz hasonlóan a retekből is számtalan változat létezik.

Meddig roppanós a retek?

A retek fagyérzékeny, de hidegtűrő, március, április környékén már vethetjük az ágyásokba. A fővetemény érkezéséig le is terem. Meleg nyári hónapokban viszont ne vessük, mert a meleg hatására magszárba szökken, és nem nevel fogyasztható gumót. (Vannak viszont hosszabb tenyészidejű retekfajták, amelyekkel nyáron is próbálkozhatunk). Ültessünk mellé salátát, amely segít távol tartani a földi bolhákat és megőrizni a retek zsengeségét. És ne növesszük őket túl! A 2–4 centi átmérőjű termés már fogyasztható. Ha a retek szára vastagodni kezd, a gumó fássá válik. Ez május végén, túl sűrű vetés esetén jellemző. Ha ez bekövetkezik, inkább hagyjuk, hogy virágot neveljen, és fogjunk róla magot a következő évi termesztéshez! A repedés, pudvásodás megelőzhető a rendszeres locsolással. A növény magas vízigényéről ne feledkezzünk meg!

A szabadföldi termesztéssel szemben a magaságyásban soha nem tapasztaltam a retek „kukacosodását” (valójában a gyökérlégy vagy a káposztalégy lárváiról van szó). A keresztesvirágúak tipikus kártevője, a földibolha viszont megjelenhet (általában meg is jelenik) a magaságyásban is. A retek zsenge leveleit dézsmálja, amelyen apró lyukakat láthatunk. Szórványos jelenlétük nem károsítja a termést. Nagyobb kárt okozhat azon káposztafélék esetében, amelyeket a levelükért termesztünk, mint például a rukkola.

Magaságyásban termesztett színes, kövér hónapos retkek.

A földibolha kifejezés gyűjtőnév, több faj összefoglaló megnevezésére szolgál. Olyan parányi bogarakra használjuk, amelyek ugrani is képesek, ennyiben mutatnak hasonlóságot a bolhával. A keresztesvirágú növények leveleit rágcsálják, túlszaporulatuk károkat okozhat a veteményesben.

Rukkola, más néven borsmustár

Egy korábbi cikkben már szó esett arról, milyen hasznos szervezetünk számára a rukkola. Ha eddig nem kokettáltunk a gondolattal, most elárulom: nagyon egyszerűen termeszthetünk magunknak! Akár magaságyásban, akár az erkélyen egy balkonládában, kis területen is nagy hozamot érhetünk el. A rukkola házi előállítása a retekhez hasonlóan azért is ajánlott, mert a tárolása nehézkes, a letépett levelek nagyon gyorsan megfonnyadnak. Vessük hát magról az ágyásainkba, és 3 hét múlva már szedhetjük is a friss salátába valót!

Friss, fiatal rukkolahajtások. Az elvetéstől számítva alig 3 hét alatt fogyasztható is a rukkola.

A markáns ízvilágú rukkola erőteljes növekedésű, igénytelen, elő- és utóveteményként egyaránt termeszthető. A retekhez hasonlóan meleg nyári hónapokban magszárba szökken, ettől az íze csípősebbé válik. Ha a szárát visszacsípjük, késleltethetjük a folyamatot. De érdemesebb ilyenkor már kiszedni az ágyásokból, így átadhatja helyét a paprika- és a paradicsompalántáknak. Addig is a szélső leveleket folyamatosan szüretelhetjük, amelyek helyett a növény újakat növeszt.

A rukkola termesztésével kapcsolatban egyetlen nehezítő tényező a földibolhák megjelenése. Tapasztalataim szerint a kedvenc csemegéjük… A fiatal leveleket cakkozzák, ettől kevésbé lesz gusztusos ez a leveles zöldség. A földibolhák elleni természetes védekezési eszköz a fahamu, vagy használhatunk ragasztócsapdát a kis szárnyasok befogásához. Kis egyedszám esetén növénytársításokkal is védekezhetünk: a retek és a rukkola mellé ültessünk salátát vagy spenótot! Öntözzünk rendszeresen, ezzel is gyéríthetjük az állományt. És ne szegje kedvünket, ha a tavaszi termesztés nem jött be! Próbálkozzunk az őszi vetéssel, ekkorra már a földibolha-invázió lecsillapodik! 

Fotók: Greendex/Skultéti Bernadett

search icon