„A retek annyit ér, mint a súlya ólomban, a cékla annyit, mint a súlya ezüstben, a torma viszont aranyat ér” – tartották a régi görögök.
A retek a görögökön kívül számos kultúrában játszott központi szerepet: Egyiptomban a piramisok építői fokhagymában, retekben és hagymában kapták meg a járandóságukat. Kínában, ahonnan a zöldség származik, szintén kedvelt eledel volt (és az is a mai napig), különböző formáiban pedig az egész világon elterjedt a fogyasztása.
Nem csoda, hogy számos más zöldséghez hasonlóan gyógyító erőt is tulajdonítottak neki, a magyar népi gyógyászat is előszeretettel alkalmazta meghűlés vagy köhögés esetén (erre a legjobbnak a fekete retket tartják). Az biztos, hogy a retek gazdag C-vitaminban, kénben, B-vitaminban és még elég rostos is.
A káposztafélék családjába tartozó zöldségnek persze egy sor egészségügyi haszna van: a kínai népi gyógyászatban székrekedés, légcsőhurut és magas vérnyomás ellen javasolják a retekmag szedését, de vérhas, nehéz légzés és köhögés ellen is hatásosnak tartják.
Étvágyfokozó hatása miatt is élhet magyarul az a szólás, hogy a retek „reggel méreg, délben étek, este orvosság”, de a retek legfeljebb némi gyomorégést okozhat, még Bálint gazda szerint is igen egészséges, csak nem szabad nyakló nélkül fogyasztani.
(Forrás: qubit.hu Kép: pexels.com)
