A paradicsom bőséges fajtaválasztéka lehetőséget kínál arra, hogy mindenki megtalálja számításait, és akár az erkélyen, egy napfényes gangon, a díszkert tövében vagy a teraszon egy dézsában belefogjon a nevelésébe. A napfény érlelte, frissen szüretelt paradicsom íze pedig vitathatatlanul más, mint amit a bolti társaitól megszoktunk. Aki nem hiszi, járjon utána, még épp időben vagyunk az ültetéssel!

Alig akad olyan vidéki porta, ahol nyáron a kert egy szegletében rá ne bukkannánk a piros bogyóktól roskadozó termetes növényre. Népszerűsége nem véletlen: a paradicsom talán a leghálásabb konyhakerti növényünk, hiszen könnyen nevelhető, gondoskodásunkat pedig bőséges terméssel viszonozza, amely hosszú hónapokig változatos, egészséges fogásokként kerülhet tányérunkra. A háztáji paradicsomban megtestesül a falusi élet íze, zamata, ám nem csak a vidékiek kiváltsága az ízletes házi paradicsom!

Kapcsolódó bejegyzések

Paradicsom – Azt gondolod, mindent tudsz róla?

Kevés ismertebb, sokszínűbb és népszerűbb zöldségünk van a paradicsomnál, mégsem tudunk mindent róla.

Válasszunk ideális paradicsomfajtát!

A paradicsom fajtáinak se szeri se száma: ízben, küllemben, habitusban a legváltozatosabb zöldségfélénk. Ahhoz mérten, hogy hol szeretnénk nevelni, a fajtaválasztás elsődleges szempontja a növekedési erély legyen: eszerint megkülönböztetünk folyton növő, féldeterminált és determinált növekedésű fajtákat. A folyton növő paradicsomok akár több méteres magasságot is elérhetnek egy szezon alatt, így ezek erős támrendszert, valamint a fejlődéshez szükséges helyet igényelnek. Ha erkélyen tervezzük nevelni paradicsomunkat, érdemesebb a determinált, féldeterminált fajták közül válogatnunk, melyek egy bizonyos magasság elérése után már nem nyújtóznak tovább. Ha egészen kis hellyel gazdálkodunk, választhatunk törpe paradicsomot is, mely 30–50 centi magas kompakt kis bokorrá fejlődik (kedvelt fajtái a Vilma, a Manó, a Bajaja). A determinált növekedésű paradicsomok esetében kevesebb terméssel számolhatunk, a féldeterminált fajtákról hosszabb ideig szüretelhetünk. Magaságyásba választhatunk féldeterminált vagy folyton növő fajtát is, és ha nem szeretnénk égig érő növényt nevelni, a tetejét visszacsíphetjük.

Termését tekintve általában két nagy csoportban gondolkodunk a paradicsomokról. Vannak az apró szemű, ún. koktél verziók, valamint a termetesebb, befőzésre is alkalmas társai. Mindkét csoportban találhatunk ugyanakkor alakra gömbölyded, hosszúkás vagy körte alakú termésűeket, mézédes bogyókat érlelőket vagy kicsit savanykásabb termést hozókat. Színben pedig még ennél is változatosabb a felhozatal: a halványsárgától kezdve a bordón keresztül a feketéig szinte bármilyen árnyalatban pompázhat az ízletes bogyó. A termés tekintetében ezért a választást saját ízlésünkhöz igazítsuk, de mindenképp érdemes több fajtával kísérletezni egyszerre, így bizonyára megtaláljuk majd a kedvenceinket.

Mikor ültessük?

A paradicsom hosszú tenyészidejű, melegigényes zöldségfélénk, ezért a mi klímánkon nem szokás közvetlen magról vetni az ágyásokba. A paradicsomokat előnevelt palántákként ültetjük végső helyükre kb. 8–10 hetes korukban, megfelelő edzést (kiszoktatást) követően. Saját magunknak palántát nevelni igazán jó móka, ám ha idén erről már lekéstünk, bőséges kínálattal találkozhatunk a piacon, a kertészetekben vagy akár az áruházláncok polcain.

A paradicsompalánták kiültetésének időpontja hagyományosan a fagyosszentek (május 14.) utánra esik. Ez a tradicionális elgondolás sok évszázados népi megfigyeléseken alapszik. Ebben a szeszélyes évszakban május közepén még gyakran vissza-visszaköszönnek az éjszakai fagyok. Az elmúlt évek tapasztalásai (sajnos) azt mutatják, hogy egyre melegebb a tavasz, így ne kőbe vésett szabályként gondoljunk erre a dátumra! Fontos, hogy a kiültetéshez a talaj hőmérséklete érje el a 12–15 °C-ot, és az éjszakai fagyok már ne veszélyeztessék a zsenge növényeket. A fiatal növényeknek a kemény cidri komoly stresszt okozhat, amit később a termés bánhat. Június közepéig még nem késünk el a kiültetésükkel, ám minél később kerülnek végső helyükre, annál később fordulnak termőre növényeink.

Hova ültessük?

A paradicsom szeret napfényben fürdőzni, de a tűző napot a tartós kánikulában nem jól viseli. A termések érését elsősorban a hőmérséklet határozza meg, amelynek optimuma 22 és 25 °C közé esik. Tartós 30 °C fölötti hőmérséklet esetén az érés üteme lassul, 40 °C fölött leáll, plusz a nagy melegben a növény is sínylődik. Paradicsompalántáinknak ezért végleges lakhelyül olyan helyet válasszunk, ahol tudunk számukra valamennyi árnyékot is biztosítani, a napi 6–8 órás napsütés már elegendő lehet. Az idei nyár forrónak ígérkezik, így különösen ügyeljünk arra, hogy a növényeink (se) kapjanak hőgutát! A paradicsomok tövét érdemes mulccsal takarni, amely óvja őket a kiszáradástól. A paradicsom kiváló társnövényei a zeller, a petrezselyem és a bazsalikom, valamint olyan zöldségfélék közé is ültethetjük, melyek dús lombozata árnyékolja a talajt, mint a tépősaláta, a sárgarépa.

Hogyan ültessük?

A paradicsomnövény a szárából is képes gyökeret ereszteni. Ezért a palántákat a megszokottól eltérően, mélyebbre is ültethetjük, mint ahogyan a cserépben nevelkedtek. Ez azért is fontos, mert az erős növény alapja a vastag, erőteljes szár, valamint a mélyre hatoló gyökérzet. Ezért ha a paradicsompalántánk nyúlánk és karcsú, törekedjünk arra, hogy ültetéskor 5–10, de méretétől függően akár 20–30 centi szárrész is a föld alá kerüljön!

Az alsó leveleket csipkedjük le ültetés előtt, valamint ültetést követően is azokat, amelyek a talajjal érintkeznének, mert ez a gombás betegségeknek kedvez. Lazítsuk meg a talajt, és ha rendelkezésünkre áll, javítsuk egy kis érett komposzttal, majd készítsünk mély ültetőgödröt, az aljában tömörítsük a földet! Helyezzük a gödörbe a palántát, és alaposan locsoljuk be a gyökere körül, még mielőtt teljesen betemetnénk! A következő napokban se feledkezzünk meg az öntözésről, amíg palántánk új helyén gyökeret nem ver! Ha támrendszert igénylő palántát ültetünk, a karót érdemes már most mellé szúrnunk, hogy később ne sértsük meg a növény terebélyes gyökérzetét. Ha ágyásban kapnak helyet, tartsuk a fajtára jellemző tő- és sortávolságot.

Amennyiben dézsában nevelnénk kedvenc paradicsomunkat, válasszunk számára megfelelő nagyságú edényt, hogy a gyökérzetnek legyen hova fejlődnie; ez a kifejlett paradicsom méretétől is függ. A törpe paradicsomok kisebb kaspókban, virágládákban is nevelhetők. Termetesebb paradicsomok esetében kert híján az egyik legegyszerűbb megoldás, ha veszünk egy zsák virágföldet, és közvetlen a zsákba ültetjük a palántákat. Kétségkívül nem a legesztétikusabb, de célravezető.

A csodás öntermő kert: magról kelt paradicsom

Kapcsolódó bejegyzések

Miért komposztáljunk?

A komposztálás a legjobb dolog, ami a kertben történhet: miért érdemes csinálnunk?

Bizony, a paradicsom az előző évi elpotyogtatott termésekből is kihajthat a kertünkben, különösképp, ha nem bolygattuk körülötte nagyon a talajt. A pici növények ebben az esetben április végén, május elején jelennek meg a földben, és növekedésükben gyorsan behozzák a palántaként előnevelt társaikat. Ha tehát felfedezzük a kertünkben, magaságyásunkban a kis paradicsomnövénykéket, semmiképp ne gyomláljuk ki őket! Bár kicsit később fordulnak termőre, de cserébe egészséges, erőteljes növényekké cseperednek, és bőséges termést hoznak majd. Ha sűrűn kelt, ültessük, pikírozzuk szét őket, és a szezon végén se felejtsünk el szétgurítani néhány túlérett termést az ágyásban, hátha jövőre is szerencsénk lesz!

Kiemelt kép: MÁS Kert