Ránk tört az áprilisi nyár, a fák rügyei kipattantak, virágba borultak a parkok. Ez egyfelől szuper, másfelől viszont már dolgozhat a kertészkedni vágyókban az elkésettség érzése. Szerencsére nem eszik olyan forrón a kását. Van, amit szabadföldbe még csak ezután lehet vetni, és van, amit még most is palántázhatunk, mert ha szép idő lesz, úgyis behozza a lemaradást. Ezúttal nem a szabadföldi veteményről lesz szó, hanem arról, hogy mit tegyünk, ha csak egy kis teraszunk, erkélyünk, loggiánk van, amelyet szeretnénk felvirágoztatni.
Mérd fel a terepet!
Első lépésként érdemes felmérnünk termőhelyünk mikroklímáját. Ez a városban, például egy emeletes házban sokkal fontosabb, mint egy nagyobb kertben vagy a szántóföldön. Erkélyünk adottságaitól függően jelentősen korlátozódhat a beérkező napfény mennyisége, vagy épp túlzottan felforrósodhat a hely. Számolnunk kell a légmozgással és azzal is, hogy jut-e csapadék a növényeinknek, vagy mindig nekünk kell locsolnunk.
FONTOS! A cikkben szinte kizárólag ehető növényekkel foglalkozunk. Bár szeretjük a dísznövényeket is, a természethez és a fenntarthatósághoz sokkal közelebb visz, ha megtanuljuk, milyen munka van abban, míg az étel a tányérunkra kerül.
Az alapvető ismereteket megszerezhetjük egy kis megfigyeléssel, és esetleg egy hőmérőt is érdemes rendszeresíteni leendő kertünkben. Ha egyáltalán nem tudjuk, mitévők legyünk, rábízhatjuk a kérdés eldöntését a növényeinkre is: legyen az elültetett növények közt szárazságtűrő, nedvességkedvelő, olyan, amely a napot, és olyan is, amely a félárnyékot szereti. A szezon folyamán ki fog derülni, melyik növény érzi jól magát, és melyik átkozna el minket, ha tudna.
Alapszabály: a növényeknek három dologra van szükségük, talajra, vízre és fényre. A potmétereket lehet kicsit tekergetni, a körülményekhez megfelelő fajválasztással alkalmazkodni, de talaj, víz és fény nélkül nincs kertészkedés.
Túlságosan napos az erkélyem!
Ez a legjobb opciók egyike: ha valamiből több van, abból el lehet venni, fordítva viszont nem megy. A túlzott napsütést árnyékolással ellensúlyozhatjuk. Ezt többféle módszerrel megoldhatjuk, akár kreatívan is, de a legelegánsabb az, ha növényeket használunk erre a célra! Használjunk bátran futónövényeket, például hajnalkát vagy futóbabot!
Ha a forróság problémáját megoldottuk, akkor szinte bármi jöhet. Arra viszont figyeljünk, hogy vannak növények, melyek kifejezetten igénylik, hogy például a legmelegebb órákban árnyékban legyenek. Ilyenek például a leveles zöldségek, egyes salátafélék.
Vagy ne variáljunk, hanem ültessük be az erkélyt különféle szárazságtűrő fajokkal! Kezdetnek az illatos levendula és a rozmaring jó választás lehet! Fontos, hogy nemcsak a napos, de a túlzottan szeles, huzatos erkélyek esetében is inkább a szárazságtűrő fajok lesznek a nyerők, mert az intenzív légmozgás is gyorsan szárítja a talajt.
Nem elég napos az erkélyem
Ne ess kétségbe! Sötétebb, árnyékos helyen is meg lehet találni azokat a növényeket, melyeket eredményesen termeszthetünk. Fényt csiholni nem tudunk, de fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mennyi fény érkezik be a kis birodalmunkba. A „nem elég napos” a teljes árnyéktól (itt sajnos nemigen tudunk majd kertészkedni, alternatíva lejjebb) egészen a napi 5–6 órás közvetlen napfényig terjedhet.
- Napi 3–6 óra napfény esetén próbálkozzunk gyökérnövényekkel (retekkel, sárgarépával, céklával, krumplival), egyes káposztafélékkel (brokkolival, karfiollal, karalábéval), spenóttal, zellerrel, bokorbabbal!
- Kevesebb mint napi 3 óra napfény esetén leveles zöldségekkel, fejes salátával, rukkolával, kelkáposztával és mángolddal!
Mit szeretnénk termeszteni?
Okoskodhatok arról, hogy mennyi napfény mellett mit érdemes ültetni, ha valakinek konkrét elképzelései vannak. Hogy ő márpedig csilipaprikát fog nevelni, és punktum! Ez azért jó, mert ha nem is sikerül, legalább volt irány. Mert azért nem szerencsés, ha beesve a kertészetbe vagy a piacra halomra vásároljuk a palántákat.
Szerintem az egyik legfontosabb kérdés mindig az, hogy mit érdemes termeszteni, ha limitáltak a lehetőségeink. Vajon három szem paradicsom miatt kell, hogy egész nyáron aggódjunk a locsolás miatt? Esetleg 4–5 szál sárgarépáért vívjuk harcainkat?
Ezek helyett (vagy legalább mellett) jobb döntés lehet, ha a fűszernövények között kalandozunk. Ezek nagy előnye, hogy folyamatosan lehet őket használni, jónéhány évelőt is találunk köztük, és frissen jellemzően az ízük is jobb, mint a szárított bolti formájukban. A jolly joker pedig az, hogy amikor jellegzetes ízük megadja majd ételeink karakterét, máris veregethetjük a vállunkat.
Azt se felejtsük el, hogy bizonyos növények, mint például az fél- és indeterminált paradicsomfajták sok helyet igényelnek, ezzel esetleg elvéve a helyet más növényektől, miközben termés formájában – jellemzően – nem számíthatunk bőséges ellentételezésre a sok bosszúságunkért. Ha már paradicsom, érdemes inkább a determinált és kis termést hozó fajtákat előnyben részesíteni!
Eszközpark: erre figyelj oda!
A dizájner kiskapa jó választás a városban, ha villogni akarunk a szomszédok előtt, de vannak ennél fontosabb kellékek is, ha azt akarjuk, hogy növényeink villogjanak helyettünk. Ahogy fentebb már említettük, a siker legfőbb összetevői a talaj, a víz és a fény. Utóbbit már kiveséztük, a vizet pedig az esetek többségében el tudjuk intézni egy kisebb locsolóval, kannával. Ez a cikk nem azoknak készült, akik komolyabb öntözőrendszerben gondolkoznak.
A talajjal kapcsolatban két fontos dolog van: legyen jó minőségű, az adott növény szükségleteinek megfelelő összetételű, és legyen elég. A legtöbb növény számára egyébként kitűnő választás az általános virágföld.
Lényeges szempont, hogy a háztartásokban gyakran fellelhető kisebb cserepek nem ideálisak, ezekben a talajmélység csupán néhány centiméter. Ez rossz azért, mert a talaj hamar kiszárad, és azért is, mert nem jut elég hely a növény gyökereinek. Nyilván egy szál rozmaringnak vagy egy palántának nem kell egy egész dézsa, de minél mélyebb a talajunk, annál szebb, erősebb és nagyobb növényeink lesznek. Célnak lőjük be a legalább 25 centiméteres talajmélységet!
A többi szerszámot és eszközt nem kell túlgondolni, akár egy vagányabb homokozókészlet is jó lehet, de ha nincs más, egy evőkanállal és evőpálcikákkal is meg tudunk oldani minden fontos dolgot. Jó, ha van egy nagyobb tálcánk vagy valamilyen alátétünk a növények ültetéséhez, hogy kevesebbet kelljen takarítani, de ez már luxus kategória, abszolút nem kötelező darab.
Amivel még jó, ha készülünk, az néhány karó (ha olyan növénnyel dolgozunk, amelynek szüksége lehet ilyesmire). A sokfelé kapható bambuszrudak kitűnők erre a célra, ráadásul természetes hatásúak is (a műanyag itt sem menő már)! Ha pedig karó, akkor kell valami, amivel a növényeket rögzítjük. Erre a célra megfelelő bármilyen spárga, csak arra figyeljünk, hogy ne legyen túl vékony, nehogy belevágjon a növény szárába!
Egy kis komposzt csodákat tesz
A növényeknek is szükségük van tápanyagokra. Ezeket pótolhatjuk költséges bolti (mű)trágyákkal, vagy választhatunk egy sokkal természetesebb megoldást, amely fenntarthatósági szempontból sem utolsó. Ez nem más, mint a komposztálás, illetve magának a komposztnak a felhasználása. Persze a városban nem feltétlenül lehet saját komposztálónk, de egyre többfelé találni közösségi komposztálókat, ahonnan időnként hozhatunk kész komposztot, illetve odavihetjük a konyhai zöldhulladékot.
Ha viszont ilyen nincs a környékünkön, készíthetünk egy nagyon egyszerű gilisztakomposztot. Erről a teljesen szagtalan, lakásban is tartható megoldásról is írtunk korábban. Bónuszként felhasználhatjuk a gilisztateát, amely egy tápanyagokban dús folyékony „trágya”, melytől növényeink szó szerint meg fognak őrülni! Hígítani azért ne felejtsük el!
Kapcsolódó bejegyzések
A leghasznosabb háziállat képes komposztot gyártani a konyhai nyesedékből
A gilisztakomposzt a legmenőbb beltéri megoldás arra, hogy értékes, tápanyagokban gazdag humuszt állítsunk elő a konyhai nyesedékből!
Megéri ez nekem?
Megint a „mihez képest” a kérdés. Ha beleszámoljuk az eszközöket, a ráfordított időt és a realizált eredményt, akkor bizonyára összehasonlíthatatlanul olcsóbban jövünk ki, ha megvesszük a piacon vagy a boltban, amire szükségünk van. De a hobbikertészkedésnek – főként a balkonon – egyáltalán nem az a célja, hogy olcsón jóllakassuk a családot.
A fő cél inkább az, hogy egy csepp természetet varázsoljunk városi dzsungelünk sivárságába. Egy picike zöld oázist, ahol „le tudjuk magunkat földelni”, tudunk kapcsolódni a természethez, és napról napra láthatjuk a munkánk eredményét.
Alternatív megoldás arra az esetre, ha nincs erkély, vagy van, de túl sötét
Az internet és az üzletek ma már tele vannak különféle beltéri növénynevelő berendezésekkel. Ezek általában nagyon alacsony fogyasztású ledekkel vannak felszerelve, melyek olyan hullámhosszon világítanak, ami a növényeink fejlődése szempontjából optimális. Ilyen ledes izzókat egyébként külön is lehet vásárolni: barkácsolók előnyben!
Kapcsolódó bejegyzések
Farm a negyediken – Miért termesszünk mikrozöldeket? – 1. rész
A mikrozöldek egészséges, intenzíív ízű, lakásban termeszthető apróságok. Első hallásra a csírák jutnak eszünkbe, de ez valami teljesen más!
A csíráztatásról már többször írtunk, de van még egy remek megoldás, amitől egy picit mégiscsak kertésznek érezhetjük magunkat, viszont kert vagy erkély helyett mindössze egy ablakpárkányra van szükségünk, és még néhány egyszerű kellékre. Ez nem más, mint a mikrozöld nevelése. A mikrozöld lényegében fiatal növényi hajtás. Számos zöldségféle alkalmas arra, hogy ilyen módon termesszük. Az akár 10 napon belül learatható állapotba kerülő növényeknek rendkívül magas a beltartalmi értékük, rövid élettartamukra tekintettel semmiféle külső szennyező anyagot nem tartalmaznak, és igen intenzív ízűek.
A cikkben használt fotók forrása: canva.com
