A sárgarépa jellegzetes színét a holland királyi család kertészeinek köszönheti, mi mégsem ezért kedveljük. Édes, friss ízét még a legtöbb gyerek is örömmel fogadja, tápanyagtartalma pedig vitathatatlan. Lépjünk túl azon, hogy a sárgarépa leveszöldség, és használjuk kreatívan!
A sárgarépa története a vadmurokkal kezdődik, ugyanis ennek a klasszikus növénynek a háziasításával tehettünk szert a kedvelt gyökérzöldségre. Az eredetileg piros, sárga és sötétlila színű sárgarépa Közép-Ázsiából került Európába, és a 15. században a holland királyi család kívánságára kezdték el narancssárga színű változatát is termeszteni.
Sárgarépa a kertedben
A sárgarépa termesztését bármelyik hobbikertésznek meleg szívvel ajánljuk. Nem különösebben igényes, de meghálálja a napos tereket. A répa vetéséhez kicsit elő kell készíteni a terepet. Ősszel lazítsd és trágyázd meg a talajt! Használhatsz komposztot, marhatrágyát, akár lótrágyát is. Ha erről lekésnél, még tavasszal is beledolgozhatod a földbe az értékes tápanyagokat. Ha a talaj káliumban gazdag, a sárgarépa extra finom lesz!
A vetési idő általában a fajtától függ: kora tavasztól szakaszosan vethető, egészen májusig. Sőt a rövid tenyészidejű fajtákkal ősszel is próbálkozhatsz.
Gondozása nem bonyolult. Arra azonban figyelj, hogy 3 egymást követő évben ne vess ugyanabba a földbe répát! Hagymákkal, bársonyvirággal bátran kombinálhatod.
Kapcsolódó bejegyzések
Meatless Monday: kelkáposzta, kell ez nekünk?
Bízunk abban, hogy húsmentes rovatunkkal hozzájárulunk ahhoz, hogy az olyan – talán kevésbé közkedvelt – zöldségeket is, mint a kelkáposzta, örömmel fogyasztjátok. Most pedig megmutatjuk, milyen finom, vitamindús zöldségről van szó.
Miért olyan nagy durranás?
Megtanít fütyülni, jót tesz a szemnek, a bőrnek, Tapsi Hapsi kedvence, és vegán lazacot vagy virslit is készíthetünk belőle. A sárgarépát, amennyire hétköznapi zöldség, annyira sokrétűen tudjuk felhasználni. A répa jó rostforrás, így fogyasztása az emésztésünk szempontjából előnyös.
Emellett fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy étkezéseinket is fenntarthatóan bonyolítsuk, hiszen ahogy egy korábbi, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expót bemutató cikkünkben is írtuk: „A jóléti társadalmaknak jelentősen meg kell(ene) változtatniuk a táplálkozási szokásaikat a növényi élelmiszerek javára.” Ehhez a sárgarépából készíthető ételek is hozzásegíthetnek minket.
A sárgarépának fontos hatóanyaga a béta-karotin, amely jót tesz a bőrünknek. Szervezetünk a bevitt béta-karotint A-vitaminná alakítja, amely a látásunk és a nyálkahártyánk egészségének megőrzésében segíthet. A répában lévő karotin remek immunerősítő, a népi gyógyászat pedig vizelethajtóként is számon tartja.
Persze mindemellett az egyik legnagyobb értéke, hogy szinte bárki szívesen fogyasztja, még a gyerekek is. Érdemes nemcsak a levesekbe főzve megismertetni velük az ízletes gyökérzöldséget, hanem más formában is a tányérjukra tenni: ehhez adunk is néhány tippet!
Sárgarépa a konyhában: használd fel minden részét!
A sárgarépát ma már egész évben megtaláljuk a piacokon. Tavasszal a vékonyabb, zsenge új répát akár snackként is fogyaszthatjuk, télen pedig hűvös helyen jól tárolható a vaskosabb változata. Ha megfonnyadnának kicsit a zöldségeink, akkor se dobjuk ki őket! Meghámozva, hasábokra vágva, jéghideg vízbe rakva visszanyerik „fiatalságukat”.
Semmiképp se hagyjuk, hogy vásárláskor a zöldséges letépje a zöldjét, hiszen ez a része is fogyasztható: készíthetünk belőle pesztót, fűszerolajat, rakhatjuk levesbe, salátákba. A zsenge répát alapos mosás után hámozás nélkül is használhatjuk, így egy része sem megy kárba. Ha vastagabb héjú zöldséget használunk, akkor tegyük alaplébe, vagy süssük meg csipsznek a héját!
Ha vékony szeletekre vágjuk, és kaporral, fokhagymával ízesítve fermentáljuk, a lazachoz hasonló ízű végeredményt kapunk. Készíthetünk belőle zöldségfasírtot curry-vel, korianderrel, csicseriborsóliszttel, de például a tócsnit is színesíthetjük vele. Téli estéken tartalmas, melengető krémlevest főzhetünk répával, de gyümölcslébe vagy turmixokba is tehetjük.
Kapcsolódó bejegyzések
Tegyük rendbe, mi számít gyümölcslének, és mennyit jelent a százalék?
Söpörjük le a 12%-os gyümölcsitalokat, és tegyük rendbe a gyümölcslé fogalmát! Talán meglepődsz, ha megtudod, miből készül a 100%-os gyümölcslé!
Steiner Kristóf egyik könyvében leírja, hogyan készül a cuki elnevezésű „répli”, ami a virsli vegán változata. Az ízhatást pácolással éri el. Reszelve vagy hámozóval vékony szeleteket vágva egész évben készíthetünk belőle salátát az éppen aktuális szezonális zöldségekkel kiegészítve. Akár csipszet is süthetünk belőle, de raguk szereplője is lehet. Jó alap hummuszhoz vagy más szendvicskrémekhez, sőt édességekhez is.
Jöhet egy fincsi répatorta?
Hozzávalók a répatortához
- 400 g sárgarépa
- 100 g darált dió
- 120 g barnacukor, vagy ennek megfelelő édesítőszer
- 4 db tojás
- 1 kk fahéj
- pici só
- 200 ml étolaj
- 12 g sütőpor vagy szódabikarbóna
- 280 g búzaliszt (lehet teljes kiőrlésű is)
- 1 db narancs reszelt héja
Hozzávalók a krémhez
- 200 g tejszín
- 200 g mascarpone
- vanília
- pici cukor
Így készítsd el a répatortát!
A massza:
A répát és a diót bedobjuk egy késes robotgépbe. Ledaráljuk őket egyben, majd belekeverünk minden egyéb hozzávalót.
Az egészet összekeverjük, mehet be a sütőbe 165 °C-ra, légkeverésre, max. 1 órára. Légkeverés nélkül ez az idő hosszabb, tűpróbát érdemes csinálni.
A krém:
Felverjük a tejszínt kevés vaníliával, kis cukorral, és összekeverjük a mascarponéval és a narancshéjjal.
Kirándulós, piknikes szülinapozásra simán szállítható egy dobozban, hátizsákban!
A cikk elkészítésében Szabó Eszti segített nekünk.
Fotók: Canva
