Itt a megoldás a termőföldek javítására
Itt a megoldás a termőföldek javítására

A Mérgezett Föld című magyar dokumentumfilmen keresztül már megvizsgáltuk a pusztuló talajainkat: górcső alá vettük, hogyan is működik az élet odalent. Most gyakorlati választ adunk arra, hogyan is javíthatjuk a termőföldek minőségét.

A filmben bemutatott talajjavító szer és alternatív művelési módszer alapvetően a pusztaszabolcsi Agrár Zrt. sikereit domborította ki. Bennem – és mint utóbb kiderült, másokban is – felmerült egy triviális kérdés: ha ez ennyire egyszerű, vajon mi az oka annak, hogy nem mindenki így gazdálkodik a termőföldeken?

Nem hagyott nyugodni a gondolat, így aztán felkerestem a talajjavító szert forgalmazó Sersia Farm Kft. ügyvezető igazgatóját, Kontró Józsefet, hogy gyakorlatiasan körbejárjuk a témát. Nem árulok el titkot, nincs szó csodaszerről, ám a beszélgetés végére mégis sok minden kiderült.

Rossz mezőgazdasági metódus a termőföldeken

A talaj degradációja, a terményeink romló minősége és a beporzóink pusztulása mind olyan tényezők, amelyek egymást erősítve negatív spirállá alakulnak. Szántással, fedetlen területekkel és szűk vetésforgókkal lecsökkentettük a talajéletet, így a kellő hozamhoz műtrágyát kellett bevonni. A mesterséges tápoldatoktól a növények szövetei meggyengülnek, így újfent technikához kellett nyúlni, hát elkezdtünk vegyi anyagokkal permetezni, tovább pusztítva a talajéletet és a beporzókat is.

Ennek a dominóhatásnak köszönhetően most úgy állunk, hogy van egy életben szegény termőtalajunk, egy mesterségesen növelt terméshozamunk és pusztuló beporzóink – melyeket szintén mesterségesen akarunk pótolni.

A bőrünkön érezzük a klímaváltozást

A sokat látott agronómusok azt mondják, már régóta így folyik a termelés, állításuk szerint Magyarország örök stabil agrárország. De sajnos a Kárpát-medence is érintett a klímaváltozásban, ami elsősorban a szélsőséges időjárás változásokon érhető tetten. A csapadék eloszlása bizonyítottan aránytalanabb, dömpingben érkezik, miközben az aszályos napok száma is több. Ennek hatása már a terméshozamokon is érezhető, az öntözés pedig plusz költségként jelenik meg.

Az egészséges talaj a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás hatásainak kiegyensúlyozásában játszik fontos szerepet. A vastag humuszréteg és a levegős, porhanyós föld hatékonyan szívja be az esőt, így nedvesség- és tápanyagtartályként szolgál az ínséges időkben.

Lássuk a „csodaszert”!

Sokat beszéltünk a problémáról, most essen szó a megoldásról. Kontó József ügyvezető igazgató elmondta, hogy a Sersia Farm Kft. már több mint 20 éve jelen van a piacon, talajjavító anyagok kereskedésével és szakmai tanácsadással is foglalkozik. Kifejlesztettek egy szisztémát, melyet intenzív, természetszerű gazdálkodási rendszernek neveztek el (röviden Integren). Ennek célja, hogy a gazda ökológiai módszerekkel, intenzív termelés mellett akár növelni is tudja a hozamot, úgy hogy ezáltal a talaj és a termény is egészségesebb lesz – ráadásul a hagyományos módszernél gazdaságosabban.

A módszer lelke a termőföldek élettel való megtöltése

A földbe kerülő szerves anyagokat mikrobáknak kell feldolgozni, hogy aztán a növények tápanyagként felvehessék. Ehhez két termékük érhető el, a Bactériosol és Bactériolit. A gyártó egy SOBAC nevű francia cég, a két termék hatóanyaga pedig ugyanaz: komposztkeverékből álló, zömében gombákat tartalmazó természetes ökoszisztéma.

A Bactériosol granulátum formában érhető el, amely a területre kiszórva a földben megnöveli a mikrobiális életet. A Bactériolit ezzel szemben por formájú és a nyers marhatrágyára szórva, az élesztőhöz hasonlóan beoltja, megérleli a trágyát. Hiszen a trágya nem elsősorban a szervesanyagtartalma miatt, sokkal inkább a benne található mikrobák miatt értékes a földnek. A kezelt trágyából pedig már elég a szokásos mennyiség 50%-át (10-20 t/ha) szétteríteni.

Bactériolit meszes por, melyet csak szét kell szórni a trágyán

Sekély talajművelés és zöldtrágya

Az intenzív, természetszerű gazdálkodási rendszer azonban nem csak ebből a két szerből áll, a módszer sikerességéhez elengedhetetlen a szántóföldi talajművelési szokások megváltoztatása. A kulcs a mélyszántás teljes elhagyása mellett a kíméletes, sekély talajművelés alkalmazása, amely a szerves anyagot az aerob rétegben hagyja. A köztes időszakban pedig takarónövényeket, úgynevezett zöldtrágyát kell vetni.

Egy hagyományos vetésforgóban gabona, kukorica és repce található, ám a gabona betakarítása és a kukorica vetése között 8 hónap telik el. Ebben az időszakban takarást és szerves tápanyagot kell szolgáltatnunk a földnek, ezt nevezik zöldtrágyának, amely úgy funkcionál, mint az erőben az avarréteg.

A Mérgezett Földben láthattunk egy talajvizsgálatot, de a SOBAC egy másik, több éven át tartó összehasonlító kísérlet eredményeit is bemutatta. A tesztnél 3 éven át vizsgáltak kezelt és kezeletlen földet, 10, 40 és 80 cm mélyen, szondák segítségével. Kiderült, hogy a kezelt terület kevésbé száradt ki, és hamarabb visszanyerte az optimális nedvességét, így 3 héttel előbb értek le a kukorica gyökerei 80-cm mélyre. A növény nagyobb tápanyagkészlettel gazdálkodott, és a levélzet, majd a termés is fejlettebb volt. Valamint a talaj porózusabb lett és jobban elvezette a nedvességet.

talaj
2 év után is javult a föld a kezelt trágyától
talaj
6 év után markánsan nőtt a humuszréteg

Az egészséges termőföld az üvegházhatású gázok problémájára is megoldást nyújtana

Klímavédelmi szempontból a talajnak a rajta élő növények miatt van szerepe, hiszen ezek fejlődésük közben CO2-ot vonnak ki a légkörből. A talaj és a rajta élő növények a világ CO2 kibocsátásának mintegy 20%-át kötik meg. A Pusztaszabolcsi Mg. Zrt. 7 éve kezelt táblájából vett minta alapján kiderült, hogy az élettel teli termőföld évente 11,7 tonna/hektárral, azaz 37%-al több szenet kötött meg, mint egy hagyományos művelés alatt álló terület. Ez azért lényeges, mert ha a földjeink szénmegkötő hatását évente 0,4%-al növelnénk, azzal megoldódna a CO2, mint üvegházhatású gáz problémája. SOBAC kezeléssel ez 37% volt, azon túl, hogy a nitrogén tartalom is 59%-kal (1,4T/ha/év) emelkedett.

De mit mond a kockás papír?

Nem vagyok naiv, tudom, hogy a gazdálkodásnál az ember megélhetése az elsődleges. Ezért nézzük a számokat, mennyibe is kerül a kezelés, és mennyi a megtérülési idő!

Az a gazdaság van előnyben, ahol szarvasmarhatartás is folyik, ők tudják használni a Bactériolit trágyakezelőt és a takarmány vetőmagkeverékeket. A módszer úgy működik, hogy a gazda bekezeli a trágyáját, majd lecsökkenti a 40 tonna/hektáros mennyiséget 20 tonna/hektárra, majd egy év kihagyásával a harmadik évben újra trágyázza az adott területet. Két évre előre kell befektetni, de egy évre lebontva a trágyakezelőszer kb. 21.000 Ft/hektár plusz költséget jelent.

Ahol nincs állattartás (természetesen az ilyen gazdaságok vannak többségben), ott a zöldtrágya mellett Bactériosolt kell alkalmazni. Itt 100kg-ot kell műtrágyaszóróval kiszórni hektáronként, kétévente. Ennek egy évre vetített költsége 31.000 Ft/hektár.

„Itt ütközünk falba. Ez a 31 ezer forint/év már el szokta riasztani azokat a gazdákat, akik a hagyományos, kalászos-repce-kukorica vetésforgóban gondolkodnak. Mert nekik ez már komoly befektetés.”

Pedig a Bacteriosol és a Bacteriolit használata mellett elhagyható a foszfor és a kálium műtrágya, amelynek a bekerülési költsége nagyjából megegyezik a Bacteriosol és a Bacteriolit éves költségével, tehát a rendszer nem, vagy alig jár többletköltséggel. A talajszerkezet javulásával, valamint a talajművelés egyszerűsödésével pedig jelentős gázolaj költség spórolható meg. Így javuló talaj mellett gazdaságosabban termelhetünk, mint a hagyományos módszerrel.

Kontó József megjegyezte, hogy jellemzően ezért nem terjedt el széles körben ez a fajta gazdálkodás a nagy gazdaságokban. De pozitívumként kiemelte, hogy a film hatására folyamatosan jelen van a közbeszédben, és a kis, jellemzően családi farmok egyre többször fordulnak hozzájuk.

„Ők azok, akik a családjuknak is gazdálkodnak, és nálunk megvan a gondolat, hogy a gyerekemnek nem termelek silányt, akkor már eladásra is a legjobb minőséget készítem.”

Amikor mezőgazdasági témát érintettem, sokszor előjött a megtérülés, a gazdaságosság és az agrártámogatások témaköre. Ebben Kontó József is megerősített. Úgy tapasztalja, hiába látják, sőt, érzik sokszor már a pénztárcájukon is a gazdák a problémákat, nehézkes a változtatás. Hiszen a jelen gazdasági támogatások mellett még így is megéri hagyományosan termelni. Úgy gondolja, esetleg más ösztönzéssel lehetne rábírni a gazdákat az intenzív, természetszerű gazdálkodásra. Üdvözölendő, hogy az Európai Unió az agrártámogatási rendszer egy részét a műtrágyák, a növényvédőszerek és az antibiotikumok csökkentéséhez köti, de ennek részleteit még nem ismerjük.

Hamarabb történik a javulás, mint gondolnánk

A talajban – attól függően, hogy a gazda milyen kezeléseket tud alkalmazni – már pár év alatt komoly eredmény érhető el. A leggyorsabb eszköz a Bactériolit, a tesztekből világosan kiderül, hogy 3-5 év alatt markánsan nő a humuszréteg. De pusztán a Bactériosol és zöldtrágya használatának eredményeképp is 10 év alatt megerősödik a termőréteg.

Azon túl, hogy egészségesebb lesz a termés, esetenként jobb lesz a hozam, a szélsőséges időjárási tényezők negatív hatásai is mérséklődnek, nem lesz kisebb anyagi haszna a gazdának. Nem kell venni alap műtrágyát, továbbá csökken a talajművelés és a gázolajköltség.

talaj
Szőlő és gyömölcssorok között is takarni kell a talajt zöltrágyával, mely táplálja és védi az eróziótól

Nem csak szántóföldekre fér rá a javítás

Szőlőterületeknél és gyümölcsösöknél is ugyanúgy lehet használni, sőt, itt a fajlagosan magas ár már nem is jelent problémát. Többek között a gyöngyöspatai Losonci Pince és a tolcsvai Bodnár-Perti pince is így kezdte el javítani a talaját. És ők már 1-2 év alatt látványos eredményeket értek el. Azt tapasztalták, hogy erősebbek a vesszők, strukturáltabbak a szemek, jobban érnek, és magasabb bennük az extrakt anyag, és az értékes, meredek dűlőket kevésbé rombolja a vízerózió.

Fotók: Sersia Farm Kft.

search icon