Egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység igen távoli élőhelyeken is kifejti hatását. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében a romániai Ighiel-tavat vizsgálták.
A vizsgálat megállapította, hogy az ország legnagyobb karszttavában drasztikus átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedekben, amelyben olyan távoli tényezők is szerepet játszottak, mint a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat.
A tó üledékrétegéből vett minták vizsgálatával azt állapították meg, hogy míg az 1970-es évekig a tó vízminőségét jelző kovaalga-szint az időjárási hatásoknak megfelelően kis mértékben ingadozott ugyan, de nagyrészt állandó volt, úgy ezt követően ez a ritmus nagyban megváltozott.
Ebben az időszakban kezdett átalakulni a tó fajösszetétele, és ezzel párhuzamosan maga az üledék is más képet mutatott: a korábban finoman rétegzett anyag egyneművé vált. Az algásodás elszabadulásával a vízminőség romlásnak indult, és ez időben egybeesett az erdőborítás csökkenésével és a haltelepítéssel.
A 80-as évektől aztán az algák is változtak és olyan fajok törtek előre, melyek lassították a tó természetes tisztulási folyamatait.
„A mostani adatok sajnos egyezést mutatnak a régió más tavaiban végzett hasonló elemzésekkel. (…) A Föld északi féltekéjének felszíni vizeiben hasonlóan drasztikus változások figyelhetők meg: a tavak jelentős részében a mikroszkopikus élővilág teljes átalakulása ment végbe, mindössze néhány évtized alatt”
A változások okai mögött a szokásos lokális hatások mellett globális okok is meghúzódhatnak a kutatók szerint. Az elemzés és a nemzetközi összehasonlítások szerint a légkörből kiülepedő nitrogén az, ami alapvetően átalakítja a vízi világot, ezért pedig leginkább a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat a felelős
„Most szembesülünk azzal, hogy milyen következményekkel járt a növekvő műtrágyahasználat a hegyi tavak élővilágára nézve” – mutatnak rá a kutatók.
Forrás: mti