A mai napon a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált tanulmány szerint, melyet a queenslandi The ARC Centre of Excellence for Coral Reef Studies tengerkutatói jegyeznek, a Nagy-korallzátony 1995 óta elvesztette koralljainak felét. A kutatás szerint a a világ legnagyobb zátonyrendszerében élő korallok valamennyi fajtája pusztulásnak indult.

A korallok száma legmeredekebben 2016-ban és 2017-ben csökkent, amikor tömegesen fehéredtek el a tengeri képződmények. További tömeges elfehéredés idén is történt. A fehéredés mögött az a jelenség áll, hogy stressz hatására a korallok szöveteiben élő szimbiotikus egysejtű algák, a zooxhantellák kilökődnek vagy pedig a bennük található fotoszintetikus pigmentek száma lecsökken. A korallfehéredés még nem feltétlenül öli meg a korallzátonyt, ha az ideális életkörülmények visszaállnak, az képes regenerálódni, de ez akár évtizedekbe is telhet. Illetve egy másik tanulmány szerint ha felnőtt korallok nagy része elhal, akkor nincs esélye a sérült korallnak részben sem regenerálódni. A ma megjelent tanulmány pedig úgy találta, hogy egyre kevesebb a felnőtt és a bébi korallállomány is, ami a Nagy Korallzátony rezilienciáját negatív irányba befolyásolja.

A kutatók szerint nincs vesztegetni való idő, mihamarabb csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását a korallok megmentésének érdekében. Ebben az ausztrál kormány is egyetért, tavaly hivatalosan is megerősítették, hogy a korallzátonyra az ember által okozott felmelegedés jelenti a legnagyobb veszélyt.

(bbc.com)

(foto: The ARC Centre of Excellence for Coral Reef Studies)