A Föld felszínén található ásványi porforrásokat vizsgáló küldetés a levegőben szálló por összetételét fogja mérni, hogy segítse a kutatókat az éghajlati hatások modellezésében.

A szél által a kontinenseken és óceánokon átfúvott por nem csak az eget teszi homályossá, vagy terheli a tüdőt, és filmréteget hagy a szélvédőn. A sivatagi por néven is ismert anyag befolyásolhatja az időjárást, gyorsíthatja a hóolvadást, és megtermékenyítheti a szárazföldi és óceáni növényeket. Az Észak-Afrikából származó részecskék több ezer mérföldet utaznak a Föld körül, fitoplanktonvirágzást indítanak el, tápanyaggal látják el az amazóniai esőerdőket, és egyes amerikai városokat homokfátyolba burkolnak, miközben elnyelik és szétszórják a napfényt.

A NASA 2022 júniusában induló EMIT (Earth Surface Mineral Dust Source Investigation) missziójának célja, hogy a kutatók jobban megértsék a Föld sivatagjaiból származó finom talaj-, iszap- és agyagrészecskéket, és végső soron azt, hogy ezek hogyan befolyásolják az éghajlatot.

A sötétebb, vasban gazdag por elnyeli a Nap hőjét és felmelegíti a környező levegőt, míg a világosabb, agyagban gazdag részecskék ennek az ellenkezőjét teszik. „A különböző porfajták különböző tulajdonságokkal rendelkeznek – savasak, lúgosak, világosak, sötétek -, amelyek meghatározzák, hogy a részecskék hogyan lépnek kölcsönhatásba a Föld légkörével, valamint a földdel, a vízzel és az élőlényekkel” – mondta Robert O. Green, az EMIT vezető kutatója.

Forrás (enn.com)