A mérgező PFAS (per-and polyfluoroalkyl substances) vegyi anyagok a tengervízből a levegőbe kerülnek, amikor a hullámok a partra csapódnak, és ez a jelenség jelentős légszennyezési forrást jelent – állapította meg a Stockholmi Egyetem új tanulmánya.

A PFAS-ok a vegyi anyagok egy olyan csoportja, amelyet több tucatnyi iparágban használnak a termékek vízzel, foltokkal és hővel szembeni ellenállóvá tételére. Bár a vegyületek rendkívül hatékonyak, rákos megbetegedésekkel, vesebetegségekkel, születési rendellenességekkel, csökkent immunitással, májproblémákkal és egy sor más súlyos betegséggel is összefüggésbe hozhatók. Ebben a cikkben még több érdekességet olvashatsz a hatásairól.

Az Environmental Science & Technology című folyóiratban közzétett eredmények azt is megmagyarázzák, hogyan kerülnek a PFAS-ok a légkörbe és végül a csapadékba. A tanulmány, amely két norvégiai helyszínről gyűjtött mintákat, arra a következtetésre jutott, hogy a szennyezés a part menti területek mellett Európa belsejének nagy részét is érintheti.

A PFAS-ok természetes úton nem bomlanak le, így folyamatosan jelen vannak a talajban, a vízben és a levegőben. A világ minden pontján kimutatták őket, az antarktiszi pingvintojásoktól kezdve az északi-sarkvidéki jegesmedvékig.

A stockholmi kutatócsoport 2018 és 2020 között aeroszolmintákat gyűjtött Andøya, egy sarkvidéki sziget és Birkenes, egy dél-norvégiai város területén. A tanulmány megállapította, hogy a PFAS több ezer kilométert is képes megtenni a tengeri permet révén a légkörben, mielőtt a vegyi anyag visszatérne a szárazföldre.

A vegyipar régóta azt állítja, hogy ezeknek a vegyi anyagoknak az óceánba történő lerakása megfelelő ártalmatlanítási módszer. A tanulmány viszont arra a következtetésre jutott, hogy ez a megközelítés közel sem biztonságos, mivel a vegyi anyagok visszakerülnek a szárazföldre, ami többek között az ivóvízforrásokat is szennyezheti.

„A közhiedelem az volt, hogy a PFAS-ok végül az óceánokba mosódnak, ahol az évtizedek alatt felhígulnak” – mondta Matthew Salter, a tanulmány társszerzője, a Stockholmi Egyetem kutatója. „De kiderült, hogy van egy bumeránghatás, és a mérgező PFAS-ok egy része újra a levegőbe kerül, és nagy távolságokra eljut, amíg majd végül visszahull a szárazföldre.„

Forrás (theguardian)