Afrikai ifjúsági csoportok pénteken klímatüntetés-sorozatra készülnek, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozás által sújtott szegény országok veszteségeinek és kárának problémájára. Pénteken Ghánában, Elefántcsontparton, Szenegálban, Togóban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban tartanak akciókat, amelyeket a hétvégén további afrikai országok követnek.
Az ENSZ közgyűlésén, amelyre a világ vezetői ezen a héten New Yorkban gyűlnek össze, a dán kormány bejelentette, hogy 100 millió DKK-t (kb 5,5 mrd forint) biztosít kifejezetten a veszteségekre és károkra. Skócia szintén felajánlott pénzeszközöket, 2 millió fontot (kb. egymilliárd forint) ígért a tavaly novemberben Glasgowban tartott Cop26 ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozón, a belga Vallónia régió kormánya pedig 1 millió eurót (400 millió forint) ajánlott fel az adminisztrációra. Dánia az első olyan központi vagy szövetségi kormány, amely külön erre a célra tett felajánlást.
Ezek az összegek elenyészőek ahhoz képest, hogy a katasztrófák által sújtott országok több tíz- vagy százmilliárd dolláros veszteségeket szenvednek el, de a szimbolika fontos. A Cop26-on a kormányok megállapodtak abban, hogy keretet alkotnak a veszteségek és károk kezelésére, de nem született megállapodás a finanszírozási mechanizmusról.
Kapcsolódó bejegyzések
Belátható közelségbe került a klímacél elérése az új tervekkel
Áttörést értek el a világ országai a klímaváltozás elleni küzdelemben a COP26 klímacsúcson, legalábbis az ígéretek szintjén. A fő cél eléréséhez viszont még mindig meg kellene kettőzni az erőfeszítést, és persze minden azon múlik, végül mi valósul meg a fogadkozásokból.
Még mindig vannak kérdőjelek azzal kapcsolatban, hogy a dán finanszírozás hogyan működne, és egyes kampányolók és szakértők aggódnak amiatt, hogy úgy tűnik, hogy egy részét inkább biztosítási rendszerekre szánják, mintsem hogy közvetlen segélyt jelentene.
Matthew Samuda, a jamaicai gazdasági növekedési minisztérium minisztere elmondta: Jamaika örömmel látja, hogy egy fejlett ország felvállalja a felelősséget és elismeri, hogy a veszteségek és károk elismerésére feltétlenül szükség van. Reméljük, hogy ez megnyitja az utat más fejlett országok kötelezettségvállalásai előtt. Bár a 13 millió dollár nem fedezi azt a hatalmas pusztítást, amelyet már most is tapasztalunk az éghajlati események miatt, szeretném megköszönni Dániának, hogy elindította a folyamatot.”
Más fejlett országok eddig nem jelezték, hogy követnék a dán példát. A G7-ek kormányai talán hajlamosabbak lesznek finanszírozást nyújtani a Globális Pajzs kezdeményezéshez, amelyet Németország támogat, mint a G7-ek idei elnöke.
A Globális Pajzs célja, hogy forrásokat biztosítson a szegény országok számára a szélsőséges időjárás okozta károkkal szembeni ellenálló képességük növeléséhez, például a fejlődő országok felkészülési terveinek teljesítéséhez szükséges finanszírozás biztosításával, és magában foglalhatna egy, az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák elleni biztosítási rendszert is.
Még ha más országok nem is lépnek fel az ENSZ közgyűlésén, az összes éghajlat-változási fórumon egyre nagyobb nyomás nehezedik majd rájuk, hogy foglalkozzanak a veszteségekkel és károkkal. A fejlődő országok elégedetlenek voltak azzal, hogy a Cop26-on, ahol a hangsúly a gazdag országoknak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett ígéretein volt, a veszteségeknek és károknak csak csekély figyelmet szenteltek. A következő nagy esélyt a novemberben Egyiptomban megrendezésre kerülő Cop27 ENSZ éghajlat-változási konferencián látják.
A Cop27-nek határozottan fel kell lépnie a veszteségek és károk tekintetében, hogy megerősítse a kollektív elkötelezettséget, hogy senkit sem hagyunk cserben
– mondta Yamide Dagnet, a Nyílt Társadalom Alapítványok éghajlati igazságosságért felelős igazgatója. A pakisztáni árvizekre mutatott rá, mint a veszteségek és károk példájára, amelyekkel a gazdag országoknak foglalkozniuk kell:
Egyetlen nap alatt Pakisztán egyharmadát elöntötte a víz, és több embert érintett, mint Kanada teljes lakossága. Ha egy egész mezőgazdasági területet tönkreteszel, évtizedekkel veted vissza az amúgy is kiszolgáltatott embereket.
A Cop27 megbeszéléseket szem előtt tartva a szigetországok kormányainak egy csoportja új kezdeményezést hozott létre Rising Nations néven, amelyet szerdán indítottak útjára az ENSZ Közgyűlésén, hogy felkészüljenek a legrosszabbra. Tuvalu, Kiribati és a Marshall-szigetek olyan globális rendezést követeltek, amely garantálja nemzetállamaiknak a túlélést.
A Cop27-en az országokat arra kérik, hogy fontolják meg új globális adók bevezetését a veszteség- és kárkifizetések finanszírozására. António Guterres, az ENSZ főtitkára az ENSZ közgyűlésén az olaj- és gázipari vállalatokra kivetett váratlan adó bevezetésére szólított fel a szükséges pénzösszegek előteremtése érdekében.
Egy, a Guardianhoz eljutott, a fejlődő országok által készített vitaanyag szintén felvetette a szén-dioxid-kibocsátásra vagy a légi közlekedésre kivetett globális adó lehetőségét a szükséges források biztosítására. Egy másik lehetőség, hogy a meglévő fejlesztési intézmények, például a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap összegyűjtsék a pénzt az adományozó országoktól.
Carlos Fuller, Belize ENSZ-képviselője szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a pénz oda jusson, ahol szükség van rá. Belize-ben már most is veszteségek és károk keletkeznek – mondta. A súlyos erózió megváltoztatja az élőhelyeket, az aszály és az árvizek a gazdákat sújtják és kárt okoznak az infrastruktúrában, a korallok kifehérednek, és a sós víz behatolása befolyásolja a vízellátást. Ezek a hatások aláássák népünk életminőségét és gazdaságunk éltető erejét.
A Cop27 során létre kell hozni egy pénzügyi mechanizmust a veszteségek és károk kezelésére, hogy támogatást nyújtsunk azoknak a közösségeknek, amelyeknek jóval kisebb a szerepük a válság kialakulásában, mint amennyire szenvednek annak hatásaitól.
(forrás:The Guardian)