A talajszén-folyamatokat vizsgálták a kutatók
A talajszén-folyamatokat vizsgálták a kutatók

A Virginia Tech kutatói az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Erdészeti Szolgálatával, a Nemzeti Tudományos Alapítvány Nemzeti Ökológiai Megfigyelőhálózatával (NEON) és más egyetemekkel együttműködve új perspektívát kínálnak szénkörforgás folyamatával kapcsolatban. A kutatók most feltárták, hogy a nedvesség a talaj szénkészleteinek szabályozásának igen fontos tényezője.

A talaj szénkörforgását irányító dinamika kevésbé ismert, mint más szénkészletek dinamikája. A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban közzétett eredmények ellentmondanak a csoport eredeti várakozásainak azzal kapcsolatban, hogy milyen tényezők teszik a talajt hatékonnyá a szén megkötésében.

Molekuláris szinten mutatjuk be, hogy a talajban lévő szén körforgása a nedves és a száraz talajrendszerek között nagyban megoszlik. Ez hasznos, mert így két alapvetően különböző modellt tudunk elképzelni arra vonatkozóan, hogy hogyan koncentrálódik és mozog a szén a talajban

 – mondta Brian Strahm, a Természeti Erőforrások és Környezetvédelem Főiskolája Erdészeti Erőforrások és Környezetvédelem Tanszékének professzora, a kutatás egyik vezetője.

A nagy tanulság az volt, hogy a legtöbb dolog, amit a talajban lévő szénről tudni véltünk, téves volt, tette hozzá Kate Heckman, az erdészeti szolgálat kutatóbiológusa, a tanulmány szerzője. A talajszén és a nedvesség közötti összefüggés megértéséhez a csoport a különböző magmintákat használta fel. A tudósok egy olyan megfigyelőhálózatot használtak, amely hosszú távú ökológiai adatok gyűjtésén dolgozik az észak-amerikai kontinensen.

Ennek a kutatásnak a részeként több száz földbe épített érzékelőt telepítettek a talaj dinamikájának megfigyelésére. Kor és összetétel alapján különböző tulajdonságokat mutató talajrétegről végeztek méréseket, ezeket az eredményeket összesítették.

Ezekkel a magmintákkal a kutatók a radiokarbon- és molekuláris összetétel-elemzések kombinációjával feltárták a kapcsolatot a talajban lévő szén bősége és fennmaradása, valamint a nedvesség elérhetősége között abban a régióban, ahol a mintákat vették.

A kutatók azt találták, hogy a talaj szerves szénjét az egyik legígéretesebb szén-dioxid-megkötési és -megkötési megközelítésnek tekintjük. A nedvességnek ebben a folyamatban játszott szerepének megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy ezt a potenciált a lehető legjobban ki is használjuk a légköri szén megkötésére.

(Forrás: vtx.vt.edu/articles)

search icon