A tengeri alga nem csak sushi lapként használható
A tengeri alga nem csak sushi lapként használható

A DS Smith 117 millió eurós, fenntarthatóságra összpontosító K+F programjának részeként azt vizsgálja, hogyan lehet a tengeri moszatrostokat és algákat nyersanyagként felhasználni a papír- és csomagolóanyagokban.

A vállalat szerint ez a lépés lehetővé tenné, hogy a tengeri algát a fa helyett alternatív rostforrásként használja a csomagolóhálózatában. A kezdeti teszteket követően a DS Smith azt is vizsgálja, hogy a tengeri moszat milyen lehetőségeket rejt magában a kőolajalapú bevonatok helyettesítésére szolgáló barrier bevonatként.

A fenntarthatóság terén vezető szerepet betöltő vállalatként az alternatív nyersanyag- és rostforrásokkal kapcsolatos kutatásaink valódi változást hozhatnak ügyfeleink és a fogyasztók számára, akik egyre inkább olyan termékeket szeretnének, amelyek könnyen újrahasznosíthatók és minimális hatást gyakorolnak a környezetre. A tengeri moszat egyike a sok alternatív természetes anyagnak, amelyet alaposan megvizsgálunk, és bár a legtöbb ember valószínűleg a tengerparttal vagy a sushi összetevőjeként asszociál rá, számunkra izgalmas alkalmazásokat rejthet, amelyek segíthetnek a fenntartható papír- és csomagolási megoldások következő generációjának megalkotásában.

nyilatkozott Thomas Ferge, a DS Smith papír- és kartonfejlesztési igazgatója.

Tekintettel a nyilvánvaló felhasználási lehetőségek széles körére, a tengeri moszat a gyártásban fejlődő piacot jelent. Az előrejelzések szerint csak az európai tengeri moszatipar 2030-ra közel 9,4 milliárd eurót fog érni, és mintegy 115 000 munkahelyet teremt.

Az algaprojekt a DS Smith idén bejelentett, 117 millió eurós Circular Economy K+F programjának része. A természetes szálakkal kapcsolatos kutatásai más természetes anyagokra is kiterjednek, mint például a szalma, a kender, a miscanthus és a pamut, valamint olyan szokatlanabb forrásokra, mint a százszorszép virágú csészenövény és olyan mezőgazdasági hulladékok, mint a kakaóhéj vagy a bagasse, ami a cukornád feldolgozása után visszamaradó cellulózrost.

(Packaging Europe)

(fotó: pixabay – Ronile)

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

search icon