A Pannonhalmi Főapátság környezetvédő és energiatakarékos beruházásai részei annak az értékteremtő és szemléletformáló szolgálatnak, amelyet több mint ezer esztendeje végeznek. Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapáttal a főapátság zöld beruházásairól, a biomassza-fűtésrendszerről, a napelemparkról, a plébánia elektromos autóiról, a Teremtésvédelmi keresztútról, a kihagyhatatlan apátsági pincészetről és a méltán híres gyógynövénykertről is beszélgettünk.
A Szent Benedek által alapított bencés rend jelmondata: „Ora et labora” vagyis „Imádkozzál és dolgozzál.” Főapát úr a szerzetesi és papi hivatása mellett biológia-földrajz szakos középiskolai tanári diplomát is szerzett. Innen ered a környezetvédelem iránti elkötelezettsége?
A környezettudatos szemléletmódomat megerősítették az egyetemi tanulmányaim. 1988-ban diplomáztam az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a globális problémák már akkor is jelen voltak. Hozzá kell tennem, a biodiverzitás szegényedése, a termőtalajok eróziója és szennyeződése, az édesvíz hiánya vagy a klímaváltozás problémaköre mind-mind szóba kerültek már a 80-as években, de messze nem ilyen markánsan, mint napjainkban.
Kijelenthető, hogy a Pannonhalmi Főapátság a fenntartható intézmények egyik legrégebbi képviselője?
Főapátságunk több mint ezer éve alapult és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, amely Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi, kulturális és művészettörténeti központja. A fenntarthatóság és az önfenntartás elve már alapítónk, Szent Benedek regulájában is olvasható. Hosszú évszázadokon keresztül a gyakorlatban is működött. A természetes egyensúlyt a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása sodorta a válság közelébe. Az 1989-es újrainduláskor a régi rendházak és plébániák visszavételét tűztük ki elsődleges feladatként. A megfelelő kormányzati és uniós források megnyitása indíthatta el az ez irányú fejlesztéseket. Évről évre igyekeztünk egyre több zöld szemléletű beruházást kezdeményezni. Már 2009-ben áttértünk a környezettudatos fűtésre. Egy biomassza-fűtőművet építettünk, amely fűtőanyagát az egész főapátság és a közvetlen környék gazdálkodási területéről gyűjti. Ez nyesedéket, lomb- és egyéb zöldhulladékot elégetve látja el meleg vízzel a 11 ezer négyzetméteres épületegyüttest. A két 700 kilowattos kazánnal az éves gázfogyasztásunk 400 ezer köbméterről a nyolcadára, azaz 50 ezer köbméterre csökkent. Ennek ma, az energiaválság közepén különösen nagy jelentősége van, hiszen fontos lépés az energiafüggetlenség megteremtésének nehéz útján.
Az elmúlt évtizedekben nagy utat járt be a fűtéstörténelem.
Visszaemlékezve a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban töltött diákéveimre, megélhettem még, hogy az iskolában kőszénnel fűtöttünk, később olajjal, s amikor már Várszegi Asztrik főapát úr (ma emeritus főapát) gazdasági helyetteseként tevékenykedtem, áttértünk az olajtüzelésről a földgázzal való fűtésre. A 2000-es évek elejétől a magas szén-dioxid-kibocsátás miatt alternatív megoldásokat kezdtünk keresni. Kollégáimmal környezettanulmányokat készítettünk, és Ausztriába is többször ellátogattunk, ahol a faluközpontok épületeit biomasszakazánnal fűtötték. Az apátság egy faluközpontnál ugyan lényegesebben nagyobb, de a fűtéshez a biomassza tűnt a legalkalmasabbnak.
Miért?
Megújuló anyagok elégetésekor a szállítási költség az egyik legdrágább tényező. Fűtőanyagként ezért vágástéri hulladékot használunk. Ez nem a rönkfa felaprításával, hanem az erdővágás során megmaradt ágak és gallyak összezúzásával keletkezik. Ez az összezúzott fűtőanyag az apátság területén található erdőkből, illetve a szőlőbirtokainkról és az arborétumunkból származik, így kedvezőbb szállítási költséget jelent. Nem utolsósorban ez az eljárás a hulladékhasznosításra is nagyszerű megoldás.
Milyen változásokat hozott mindez?
Az apátság összes Pannonhalmán található intézményében bevezettük a megújuló energiára épülő fűtésrendszert. Ugyan kora tavasztól késő őszig a rövidebb fűtési órák miatt ez a rendszer nem alkalmas az épületegyüttes melegvíz-igényének kiszolgálására, ezért a gázszolgáltatást sem szüntettük meg teljesen. A téli hideg hónapokban azonban a biomasszával való fűtés jelentősen csökkenti a kiadásainkat.
A másik megújuló energiaforrás a napelemek működtetése. Ezt hogyan tudták megvalósítani a műemléképületekben?
A Pannonhalmi Főapátságot és környezetét 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánították, ezért a napelemek látványa nem feltétlen üdvözölendő, nem is igazán engedélyeztethető. Ezért a 2000-es évek elején körültekintően, a környezettudatos szemléletünket követve napelemeket helyeztünk a gyógynövénykert mellett található biomassza-fűtőmű, a népszerű zarándokszállás, a Szent Jakab Ház, illetve a 2010-ben épült főapátsági Viator étterem tetejére. Az elmúlt év utolsó napjaiban pedig átadtuk a napelemparkunkat a Pannonhalma határában található Illak-domb oldalában, amelynek hatékony működtetésére a dél-nyugati lejtő ideális. Az 1 megawattos teljesítményű napelempark 2500 táblát foglal magában. Jelenleg a próbaüzem zajlik. Becsléseink szerint a jövőben mintegy 60%-ban fogja fedezni a főapátság intézményeinek villamosenergia-igényét.
A Pannonhalmi Területi Apátsághoz 15 egyházközség tartozik. A zöld közlekedés mennyire terjedt el a környékbeli plébániák területén?
Bakonybél, Bakonypéterd, Győr-Győrszentiván, Győr-Kismegyer, Győr-Ménfőcsanak, Győrasszonyfa, Lázi, Nyalka, Pannonhalma, Ravazd, Tarjánpuszta, Táp, Tápszentmiklós, Vének és Veszprémvarsány tartozik az egyházmegyénkhez. A plébánosi szolgálatot ellátó szerzetestestvérek részben az adott községekben laknak, de a pannonhalmi bencés közösség mintegy 40 tagjával is végzünk pasztorációs feladatokat. Kisebb távolságokat kell csak bejárnunk, amire a környezettudatosabb elektromos gépjárművek a legalkalmasabbak. Ezért paptestvéreim közlekedését immáron 4 elektromos autó is segíti, ezeket nemrégiben állítottuk forgalomba.
A hőszivattyú-berendezésekben is megoldást láttak?
Igen, a Pannonhalma központjában található régi, barokk eredetű majorsági épületben, amely elsősorban turisztikai célokat szolgál, 55 darab 100 méter mélységű kutat fúrtunk, amelyek összteljesítménye 300 kilowatt. Télen a fűtést, nyáron pedig a hűtést üzemeltetjük a segítségükkel.
Fontos szempont, hogy az apátság valamennyi intézményének energiaellátása megújuló rendszer szerint működjön?
Igen, erre törekszünk. A Pannonhalmi Főapátsághoz tartozó budapesti Szent Benedek Tanulmányi Házban is megújuló energiaforrásokat helyeztünk üzembe. A négy évvel ezelőtt átadott épületben hőszivattyú-berendezések, a bakonybéli Szent Mauríciusz monostorban pedig napelem, hőszivattyúrendszer és fatüzelésű kazán működik.
Az agrárium területén az apátság ma milyen szerepet vállal?
Magyarországon a természeti adottságoknak köszönhetően az agrárium hosszú távú stratégiai termelési ágazat lehet. Az ország nagy része mezőgazdaságra alkalmas terület, így a helyi termékek felértékelődhetnek. Apátságunkra mindig is az agrárgazdaság volt jellemző, hiszen földbirtokos szerzetesrendként működtünk a világháború előtt. Az általunk megtermelt alapanyagokat feldolgozva értékesítettük az élelmiszeriparban. Szántónk is volt, amelynek terményeire malom épült Komáromban. A szőlőterületekhez központi pincegazdaság, az erdőkhöz pedig gatterüzem társult, amely szintén feldolgozva értékesítette a fát. Mintegy 30 ezer hektár földbirtokunk volt a világháborúig, ezek jövedelméből apátságunk önfenntartóan élt. Ebből sajnos alig tudtunk valamit átmenteni az államosítások utánra. A rendszerváltás utáni egyházi kárpótlás sem a földbirtokok visszaszolgáltatásáról szólt. A 2000-es évek elején tudtunk megvásárolni 50 hektár szőlőt, ami nem az a gazdasági méret, amelyből önfenntartóak lehetnénk. Ettől függetlenül a pincészetünk érték és kultúra, a szakrális hagyományhoz, a szőlőműveléshez és a borhoz kapcsolódik. A Szent János-napi boráldás, a Vince-napi és az Orbán-napi pincebejárás olyan feledésbe merült örökségek, amelyeket sikerült visszavezetnünk a köztudatba, ismét hagyománnyá váltak. Nemesítik az itt élő emberek életét.
A megújuló, teremtésvédelmi, természeti kincsek közé tartozik a méltán híres gyógynövénykertjük is.
Kertészetünk telepítésre kész, saját nevelésű levendulatöveket forgalmaz, amelyek a legkülönbözőbb felhasználási lehetőségeket kínálják. A főapátság gyógynövénykertjében nemcsak levendulatermesztés folyik, hanem levendulaolaj-lepárló is működik. Éppen úgy, ahogy annak idején ezt gyógyszerészettel foglalkozó elődeink kikísérletezték. Ezenkívül a szappan, a fürdősó és a különböző kozmetikai termékek is kedvelt ajándéktárgyaink közé tartoznak. A gyógynövénykertünkből származó teák is népszerűek. A pannonhalmi teacsalád számos gyógyszertárban és gyógynövényszaküzletben kapható.
A közelgő nagyböjt idején Teremtésvédelmi keresztutat járnak majd be. A stációk során milyen témákat érintenek?
Fiatalokkal és idősekkel útra kelünk a nyalkai plébániától, mintegy 8 kilométert megtéve, az Illak-erdőn át. Végül megérkezünk a hegytetőn lévő Szent Márton Bazilikához. Az állomások nem a hagyományosan Jézus szenvedéséhez kötött keresztút stációi, hanem a Föld szenvedéséhez kötött megállók. Elsőként a Szent Márton forrásnál állunk meg, ahol a vizeink felelőtlen használatáról, szennyezéséről gondolkodunk. Az Illak-erdőnél az erdő pusztulásáról, a biodiverzitás szegényedéséről beszélgetünk. Utunkat folytatva szántóterületekre érünk, ahol a termőtalaj pusztulásáról elmélkedünk csenddel és imádsággal. Lakott területeken is áthaladunk, ahol a környezetszennyezésről és a megtermelt hulladék problémájáról gondolkodunk. Ferenc pápa Laodato Si’ enciklikájával már évekkel ezelőtt erőteljesen felhívta a figyelmünket a teremtett világ megőrzésének fontosságára. Emblematikus, hogy a jelenlegi pápa első enciklikája szociális témákról, társadalmi igazságokról és a környezet, azaz a teremtésvédelem kérdéseiről szól. Hiszem, hogy egy ilyen Teremtésvédelmi keresztúttal még inkább tudatosíthatjuk embertársainkban a felelősségérzetet. Előre jutni csak úgy lehet, ha hozzátesszük azt, ami rajtunk múlik.
Az elhíresült 5T parancsa, amelyet Főapát úr egy TEDx-előadás keretében is megosztott, szintén ezekre a globális és társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet.
2020 nagyböjti időszakában testvéreimmel gondolkodtunk azon, mivel lehetne túlmutatni a böjti időszak javarészt „húsmentességre” építő hagyományán. Így született meg – részben Ferenc pápa enciklikájának hatására – az 5T üzenete: „Takarékoskodj az energiával! Tudatosan vásárolj! Tölts több időt a természetben! Táplálkozz egészségesen! Tekints magadra teremtményként, aki Isten vendége a Földön!” Fontos, hogy kreatívan álljunk ezekhez a témákhoz. Örömteli megerősítés számomra, hogy az elmúlt három év során nagyon sok emberhez eljutott az 5T üzenete.
Főapát úr szerint a környezet és a teremtésvédelem szempontjából mire kell a jövőben a legnagyobb hangsúlyt fektetni?
Állandó, kitartó felvilágosító, ismeretterjesztő munkára van szükség ahhoz, hogy minél több emberben tudatosodjon a környezetünk megóvásának generációkon átívelő felelőssége. A teremtésvédelem pedig egy hívő embernek erkölcsi kötelessége is. Ferenc pápa a Laodato Si’ enciklikájában megindítóan hív a megtérésre: a Föld „olyan, mint egy szép anya, aki karjai közé zár minket. Most ez a rossz bánásmódban részesülő, kirabolt Föld panaszkodik, ökologikus megtérésre hív! Minden embernek magára kell vállalnia a közös otthon gondozására irányuló elkötelezettséget.” A Teremtő teremtményeiként vendégek vagyunk a Földön mindannyian. De nem jó vendégként viselkedünk. A vendég kitüntetve, megtisztelve érzi magát a közös asztalnál, és figyel a többiekre, a házigazdára. Mi azonban önzően belerondítunk az ünnepi asztalba. Igényeinket és házigazdánk lehetőségeit meghaladva merünk a közös tálból. Ezen változtatnunk kell, aminek az egyik útja az ökologikus megtérés. Ennek része lehet a fogyasztás visszafogása, a lemondás bizonyos nem környezetbarát termékekről és megoldásokról, a teremtésvédelem szempontjainak előtérbe helyezése a mindennapokban és minden cselekedetünkben. Hiszem, hogy a jótettek által kiváltott példamutatás megválthatja a világot!
