A vaddisznó igazi alkalmazkodóművész, ráadásul igen okos. Bár veszélyes is lehet, az igazság az, hogy még az anyavaddisznó sem akar az életünkre törni. Ismerjük meg a vaddisznók viselkedését, és tudjuk meg, hogyan tarthatjuk őket távol a kertünktől!
A vaddisznók az alkalmazkodás bajnokai
A vaddisznó eredetileg Eurázsiából származik, de a betelepítéseknek köszönhetően ma már az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható vad vagy visszavadult fajként. Intelligens és igen jól alkalmazkodik, a házi sertés is viszonylag könnyen hozzá tud szokni a vad életformához. Az Észak-Amerika erdőiben élő disznók többsége például a visszavadult házi sertések leszármazottai. Gyors alkalmazkodásuk jele például az is, hogy Fukusima elhagyatott városát és erdőit az eleve ott élő vaddisznók és az elhagyott gazdaságok házi sertései lepték el.
Kapcsolódó bejegyzések
Lehet, hogy te is vaddisznókat tartasz, csak nem tudsz róla!
A vegetációs időszaknak vége, a levelek lehullottak, az idei termések elérhetősége véges. A vad ettől függetlenül viszont enni szeretne.
Vannak helyek, ahol óriási problémát jelent az elszaporodásuk. Az USA-ban például helikopterekről géppuskával irtják őket, Ausztráliában pedig mérget vetnek be ellenük. Ahogy Európa-szerte, úgy hazánkban is nagyszámú vaddisznó él. Élőhelyeik eredetileg vizes területek voltak, ma azonban már főként erdőségekben élnek. Jó alkalmazkodóképességük miatt már az egész országban, még az Alföldön is találkozhatunk velük.
Marmagasságuk 60-tól 120 cm-ig terjed, testtömegük kifejlett korukban 50 és 150 kg között van, ami megegyezik egy átlagos házi sertésével. A vaddisznó mindenevő, így tápláléka között a fűféléktől kezdve a csigákon és gilisztákon keresztül a gombákig és gyümölcsökig sok minden megtalálható. A nádasban költő madarak fészkét is kifosztja, a kerti komposztot és a puha pázsitot pedig azért túrja fel, mert számára ízletes gerinctelenek után kutat.
A kifejlett hímek magányosan, míg a nőstények a malacokkal és a süldő kanokkal együtt több tíz fős csoportban, kondákban élnek.
Fotó: budakeszivadaspark.hu
Magyarországon is folyamatosan kordában kell tartani őket
A vaddisznó viszonylag gyorsan szaporodik, de az még a vadbiológusok között is vita tárgya, hogy pontosan mi áll elterjedésének hátterében. Az Országos Vadgazdálkodási Adattárat böngészve láthatjuk, hogy míg 1994-ben csupán 44 ezer volt belőlük, addig a 2000-es évekre az egyedek száma elérte a 100 ezret. Az állomány 2010 és 2018 között volt a legnagyobb. Ebben az időszakban volt olyan év, hogy az egyedszám a 110 ezret is meghaladta. (Nem véletlen tehát, hogy a legnagyobb vadkárokról az elmúlt évtizedből tudunk.)
Kapcsolódó bejegyzések
Szokjunk hozzá a vaddisznókhoz! És az elejtésükhöz!
Az elmúlt hetekben egyre többször jöttek be vaddisznók a lakott területre, ami abszolút érthető. Nézzük meg, miért!
A vadgazdálkodásnak az a célja, hogy a vaddisznók száma hazánkban 0,5 db/km2-re csökkenjen, és különösen az alföldi mezőgazdasági területekről teljesen kiszoruljanak. 2021-re sikerült az állományt lényegesen gyéríteni, akkor Országos Vadgazdálkodási Adattár 64 488 egyedet tartott nyilván. A fokozott vadászat másik fontos oka az Európa-szerte terjedő sertéspestis (ASP), amely fokozottan veszélyes a házi sertésekre.
Tartósan egyedül a nagyragadozók – a medve, a farkas, a sakál – tudnák kordában tartani a vaddisznók egyedszámát, de hazánkból ezek a vadak rég kiszorultak, és az intenzív területhasználat miatt esélytelen, hogy nagyobb számban újra megtelepedjenek.
Okosabbak, mint gondolnánk
Tapasztalt erdészek kétféle vaddisznót különböztetnek meg. Azokat, amelyek nagy erdőségekben élnek, és elvétve találkoznak emberrel, tehát igazi „vad” vaddisznók, valamint azokat, amelyek megszokták az ember közelségét, és olykor beleselkednek a településekre. A vadak tartanak az embertől, általában szürkülettől pirkadatig aktívak. Ha egy túra során beszélgetve közlekedünk, ritkán találkozunk velük. Ha azonban lopakodunk, az gyanús számukra, hiszen azt is tudják, hogy ez a vadászokra jellemző.
Mivel az ember egyre jobban behatol a vaddisznók természetes életterébe, egyre inkább hozzászoknak a jelenlétünkhöz. Számukra nem szokatlan az ember szaga, és nem riadnak meg attól, ha észrevesznek bennünket. Sőt a legjobb példa arra, hogy milyen okos állatok: kitapasztalták, hogy lakott területen a vadászok nem lőhetnek rájuk, így még kényelmesebben mozognak a települések határán belül. Ilyenkor sem kell azonban számítanunk arra, hogy megtámadnak, mert alapvetően az elkerülésre játszanak.
Kapcsolódó bejegyzések
Vaddisznók ostromolják Rómát, éjszakai kijárási korlátozás jöhet
Róma északi részének több lakónegyedében éjszakai kijárási korlátozást javasolnak a lakóknak a sorozatos vaddisznó támadások után.
A malacos koca se a vérünkre pályázik
Malacos kocával leginkább tavasszal van esélyünk összefutni, jó tudni azonban, hogy manapság már bármelyik évszakban párosodnak. Tévedés, hogy ha a koca malacokkal van, akkor egyből támad. Ha a vadmalacok már ügyesen közlekednek, akkor az anyjuk szépen elvezeti őket, amikor embert lát. Ha erdőben találkozunk velük, igyekezve hátráljunk az ellenkező irányba, hogy az anyjuk könnyen elvihesse őket! Lehet, hogy röfög és megáll egy kicsit, hogy bevárja azt a malacot, amelyik lemaradt, de aztán megiramodik a csapat.
Egyedül akkor vagyunk veszélyben, ha még vacokban lévő állatokba botlunk. Ellés előtt az anyaállat elkülönül, és 1,5–2 m-es vackot túr magának, ott hozza világra kicsinyeit. Az ellés után még pár hétig itt vannak a malacok, és a koca helyben vigyáz rájuk. Ha túraútvonalon közlekedünk nem túl sűrű erdőben, akkor nem botlunk beléjük. Ha esetleg mégis, akkor az anya vicsorgással és fogcsattogtatással jelez. Ilyenkor szintén az a teendőnk, hogy az ellenkező irányba iramodjunk meg, hogy elkerüljük a veszélyt.
Kapcsolódó bejegyzések
Veszélyes-e a vaddisznó?
Szent Imre herceg vagy Zrínyi Miklós tudna mesélni arról, hogy miért veszélyes a vaddisznó. Vajon valóban lehet veszélyes a sertevad?
Miért jön lakott területre a vaddisznó?
A vaddisznó elsősorban a megfelelő búvóhely és a vonzó táplálékforrások miatt jelenik meg a lakott területeken. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. A vaddisznó számára remek táplálék a lehullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag, humuszos kerti talaj – a sok csiga, giliszta stb. miatt –, a kerti vetemény, a zöldség, a mezőgazdasági termény, a víz. Ezenkívül csábító számára a dagonyázási lehetőség. A vaddisznó mindenevő, különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket, így szüret idején a szőlőültetvényt is meglátogathatja. A vaddisznók pár éve komoly problémát okoztak a Balaton-parti üdülőterületeken, ahol a téli szezonban elhagyatottak a porták. Somogyban tavaly még a hatékony gyérítés ellenére is voltak károk. Volt, ahol kerteket, gyümölcsösöket pusztítottak el, egy helyen pedig a focipályát is feltúrták.
Mi számít vadkárnak, és ki a felelős?
Vadkár bejelentése előtt jó, ha tudjuk, mi minősül annak! Magyarország vadjaiért és károkozásukért a vadásztársaságok felelnek, de csak abban az esetben, ha a kár vadászterületen keletkezik. Ellenben – éppen az emberek védelme érdekében – nem minősülnek vadászati területnek a belterületek és azok a külterületek, ahol lakóingatlanok vannak.
A társaságok egész évben igyekeznek féken tartani a vadakat célzott etetéssel, itatással, dagonyázók kialakításával, valamit tervszerű gyérítéssel. De már sokat jelent az is, ha karbantartjuk a kerítésünket, figyelünk a portánkra, és a szemetet elzárjuk az állatok elől, valamint a komposztunkat is védhető helyre telepítjük.
Mi a legjobb védekezés a vaddisznó ellen?
Léteznek alternatív megoldások és praktikát, mint például emberi haj kifüggesztése a kerítésre, de ez nem sokat ér. A kertekben egyedüli hatékony megoldás a megfelelő kerítés építése. Fontos tudni, hogy milyen vad ellen védekezünk! A szarvas képes a 2 m-es kerítést is átugrani, míg a vaddisznó távoltartására elég a kerítés alsó, körülbelül 1–1,5 m-es részét megerősíteni például a kereskedelmi forgalomban is kapható, kifejezetten a vaddisznók távoltartására gyártott erős, csúszásmentes csomózású dróthálóval. Ezt stabil oszlopokhoz rögzítsük, fél méterenként lecövekelve, esetleg a földbe süllyesztve!
Fotó: vadhalo.hu
Ha értékes mezőgazdasági területünk van, például gyümölcsös, ezt is érdemes körülkeríteni. Létezik még mozgásérzékelő karbitágyú, amely villanófénnyel kiegészítve hatékony lehet. Használhatunk szél hatására éles hangot kiadó úgynevezett rémzsinórt vagy fényvisszaverő fóliát is. Ezek a kerítésnél olcsóbb, de kevésbé hatékony megoldások, amelyekhez az állatok hamar hozzászoknak.
Összegezve: a legtöbb, amit a vaddisznók ellen tehetünk, az, hogy karbantartjuk a kerítésünket, felszámoljuk a bozótosokat az elhanyagolt telkeken és közterületeken, beszüntetjük a vadak etetését, valamint szakszerűen tároljuk a zöldhulladékot.
+ 1 Kutya
A kutya és a vaddisznó párharca véres összetűzéssé fajulhat. Ha a kutyánk nem elég fegyelmezett, és az erdőben hajlamos megindulni a vadak után, akkor kizárólag pórázon sétáltassuk, mert jobbik esetben csak a vad, rosszabbik esetben azonban a kutyánk és mi is megsérülhetünk!
A minket körülvevő élővilág minél pontosabb ismerete kiemelten fontos annak védelme érdekében is. Az idén második alkalommal megrendezésre került Planet Budapest a Your Planet kiállításon keresztül mutatta be az érdeklődőknek azt az utat, melynek segítségével gyermekeink számára egy élhetőbb bolygót hagyhatunk hátra.
Képek: canva.hu
