A főképp videójátékokkal foglalkozó GameStar írt arról, hogy a számítástechnikát az utóbbi években felforgató felhőtechnológiával, egész pontosan az arra épülő videójátékok használatával generált kibocsátás jóval magasabb, mint a hagyományos megoldások.
A technológia alapvetően azt célozza, hogy az otthoni felhasználók kvázi gyengébb gépekkel játszhassanak jóval nagyobb rendszerigényű játékokat. Ezt úgy érik el, hogy miközben a játék képe streamelve van az otthoni gépen, az valójában távoli adatközpontok nagy teljesítményű gépein fut. Ez idáig még jól is hangzik, hiszen nem kell nagy rendszerességgel fejleszteni az otthoni konfigurációt.
A probléma az, hogy a felhőalapú játékok mind a hálózatot, mind a szervereket leterhelik, amelyek így több áramot fogyasztanak, tehát magasabb lesz a kibocsátásuk is.
Egy brit tanulmány szerint ez a játékokhoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátást a következő évtizedben legalább 30%-al fogja emelni, de ez a szám akár sokkal magasabb is lehet, hiszen a megoldás egyszerűsége és kényelmessége miatt egyre többek számára lesz vonzó.
Ami viszont jó hír, hogy a techcégek egyre nagyobb hányada ismeri fel felelősségét. A Sony 2050-re, a Microsoft pedig 2030-ra ígéri adatközpontjainak kizöldítését, továbbá több nagy cég is részt vesz az ENSZ Playing for the Planet nevű kezdeményezésében, mely szintén kibocsátáscsökkentési célokat fogalmaz meg, ahogy korábban mi is írtunk róla.