Az egyre nagyobb teret nyerő elektromos autók lítiumion-akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen a kobalt, egy ezüstös-szürkés színű ásvány. Az anyagot azonban Földünk alig néhány pontján bányásszák csak, a legnagyobb lelőhelynek pedig a Kongói Demokratikus Köztársaság számít. Az afrikai ország bányáiban a helyiek elképesztően rossz körülmények közt dolgoznak, kizsákmányolásuk a modern ipar szégyenfoltja, amely felett azonban a fejlett világ szemet huny.
A modern autóipar áldozatai között nem csak felnőtteket, hanem 8–10 éves gyerekeket is találunk, akik iskolába járás helyett kezdetleges eszközökkel végeznek igen kemény fizikai munkát. A Sky News néhány évvel ezelőtt riportfilmjéből megtudhatjuk, hogy a gyerekek, napi legfeljebb 40 forintnyi helyi pénzért robotolnak. Eközben az ásványból származó por belélegzése és a vele való tartós érintkezés is súlyos egészségkárosodást okoz nekik.
Ahogy a telex cikke írja, az olcsó kobalt iránti kereslet folyamatosan és nagy tempóban nő, ami elsősorban a villanyautók terjedésével magyarázható. 2030-ra világszinten évi 235 és 430 ezer tonna közé esik majd a kobalt iránti kereslet, és ha nem sikerül előrelépni a finomítási és újrahasznosítási technológiák terén, ezt a mostani kitermelési rendszerben nem lehet majd kielégíteni.
Persze a részben az embertelen kongói lelőhelyeken bányászott kobalt az élet más területein is megjelenik. Jó esély van rá, hogy abban az eszközben, amiről ezt a cikket olvassa, szintén van Kongóból származó kobalt.
Trükköző bányavállalatok
Bár az autóipari cégek egy része, például a Tesla, a Mercedes, a Volvo vagy épp a Volkswagen, elkötelezettek a tisztességes és követhető nyersanyag-beszerzési lánc fenntartásában, de a kongói problémára eddig nem született hatékony megoldás.
Ez azért lehetséges, mert a bányászok nem közvetlen alkalmazottak a bányákban, alvállalkozókon keresztül vannak foglalkoztatva. Így a bányavállalatok könnyedén háríthatják a felelősséget, mondván ők betartják a munkaügyi szabályokat és nincs tudomásuk visszaélésekről.
Le lehet váltani a kobaltot?
Az ígéretek szerint néhány éven belül megjelenhetnek olyan akkumulátorok, melyek a mostani lítiumion akkumulátorokkal felérő teljesítményt lesznek képesek leadni. Már ma is léteznek kobaltmentes megoldások, ám jelenleg az elérhető energiasűrűség nagyon messze van az elvárt szinttől, ez pedig főleg az autók alacsonyabb hatótávjában mutatkozik meg.
Addig is, amíg ez megvalósul, a kongói kobalt teszi ki a világon felhasznált nyersanyag 70%-át, így jelentős változásra aligha lehet számítani, amíg az ásvány jelentősége nem csökken. (telex)
