Az elmúlt fél évszázadban közel 70 százalékkal csökkent a gerinces fajok populációja, emelte ki aktuális jelentésében a WWF. Az eddigi legátfogóbb elemzés adatai alapján a megfigyelt 5 230 gerinces faj 31 821 populációja vészesen fogyatkozik világszerte. A szervezet szerint a biológiai sokféleség pusztulása csak rendszerszintű változtatásokkal állítható meg. A jelentésben idén 11 ezerrel több fajt vizsgáltak, mint 2020-ban.
A biodiverzitás legnagyobb hanyatlását a trópusi területeken tapasztalták, Latin-Amerikában a populációk gyakoriságában 94 százalékos a csökkenés, a populációk visszaesése pedig globálisan az édesvízi fajok esetében a leginkább szembetűnő. A vándorló halfajok populációcsökkenéséért fele részben az élőhelyek elvesztése és a vándorlási útvonalak akadályoztatása a felelős. Az Amazonas erdőinek 17 százaléka teljesen elpusztult, további 17 százaléka pedig annyira rossz állapotban van, hogy élő fajok számára már nem szolgál megfelelő lakóhelyül.
A klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése nem csak környezeti probléma, hanem gazdasági, fejlesztési biztonsági, erkölcsi és etikai válság is
– írja idei Élő Bolygó Jelentésében a WWF.
A vizsgált földi fajok populációja Észak-Amerikában 20, Közép- és Dél-Amerikában 94, Afrikában 66, Ázsia déli részén és a csendes-óceáni térségében 55 százalékkal csökkent a friss jelentés szerint. Az Ázsia északi részével együtt vizsgált Európában a gerinces fajok állományaiban 1970 óta 18 százalékos csökkenést mértek, aminek elsősorban azt sejtik a hátterében, hogy a fejlett országokban már 1970 előtt is jelentős volt a természetrombolás.
Az európai országok jelentései alapján ugyanakkor a közösségi jelentőségű fajok 63 százaléka kifejezetlen kedvezőtlen körülmények között él, Magyarországon ez az arány még nagyobb, 66 százalékos. A hazai álló- és folyóvizek élőhelyei a szárazföldi élőhelyeknél is rosszabbul teljesítettek, olyan fajok vannak veszélyben, mint az elevenszülő gyík, a kaszpi haragossikló, a lápi póc, a magyar szöcskeegér vagy a délvidéki földikutya. Az édesvizek élővilága 83%-kal csökkent a jelentés szerint.
A jelentésben az is szerepel, hogy a klímaváltozás nem minden faj számára hátrányos, a probléma csak az, hogy elsősorban a kártevő rovarok számára jelentenek előnyt az enyhébb telek. Évről évre nagyobb számban szaporodnak, ami a fák tömeges kihalásához és az erdei fajok megbetegedése miatt az állatállomány fokozottabb elhullásához vezet.
Marco Lambertini, a nemzetközi WWF főigazgatója elmondta, hogy a világ vezetőinek a párizsi egyezményhez hasonló megállapodást kellene kötniük a biológiai sokféleségnek nem kedvező folyamatok megfékezésére. A decemberi konferencián a vezetőknek lehetőségük nyílik arra, hogy helyreállítsák megszakadt kapcsolatunkat a természettel, és egészségesebb, fenntarthatóbb jövőt biztosítsanak mindenki számára egy ambiciózus, természetpozitív, globális biodiverzitási megállapodás létrehozásával. A fokozódó természeti válság közepette nagyon fontos, hogy ez a megállapodás azonnali lépéseket célozzon meg, beleértve a természetromboló ágazatok átalakítását és a fejlődő országok pénzügyi támogatását.
(forrás: qubit.hu)