Olyan felfedezést tett két új-zélandi környezetkutató, ami alapjaiban változtathatja meg, mit tudunk a fákról és az erdei ökoszisztémáról, és elősegítheti azokat a törekvéseket, amelyek szerint az erdőkre nem különálló fák összességeként kell tekinteni, hanem egy nagy szuperorganizmusként.

Martin Bader és Sebastian Leuzinger, az Aucklandi Muszaki Egyetem két alkalmazott ökológusa a főváros külterületein kirándulva fedezte fel egy kaurifenyő (Agathis australis) tönkjét, amire egyből felfigyeltek: a korhadó fát ugyanis kallusz, vagyis növényi hegszövet borította, és gyantát is találtak rajta, ami arra utalt, hogy a fatönk még életben van.

Ezután egy alaposabb vizsgálatba fogtak, amely során a fatönk szöveteiben áramló vízmennyiséget és a légzésszámát is megmérték. A vizsgálat kimutatta, hogy a kauritönk ugyan nappal inaktív, amikor az élő fák párologtatnak, de éjszaka és az esős napokon aktívvá válik, és víz, szén-dioxid és tápanyagok is áramlanak a szövetein keresztül.

Kapcsolódó bejegyzések

Vigyázzunk a magyar erdőkre is

A „Tisztítsuk meg az Országot” program pilot projektje sikeresen lezárult. A pilot során a Pilisi Parkerdő több, mint 3 hektáros erdőfoltját az erdőgazdaság munkatársai, közfoglalkoztatottakkal karöltve egy hét alatt 170 köbméter illegális hulladéktól tisztították meg.

Az oké, hogy a tönknek ez az évszázad biznisze, de mit nyernek vele az élő fák?
Az iScience-ben megjelent tanulmány szerint az eredmények azt jelzik, hogy a fák szimbiózisa sokkal bonyolultabb lehet, mint korábban gondolták. Azzal, hogy kihasználják a párologtató fák éjjeli „pihenőidejét” és a nagy víztömeggel kecsegtető esős napokat, az élő tönkök nem egyszerűen a környező fák kiterjesztett gyökérrendszerének egyik tagjává válnak, hanem részben önhatalmúlag lecsapolják a szomszédokat.

A fáknak levelekre van szükségük a gázcseréhez, és fotoszintézisre a szénhidrátok előállításához – ezek nélkül a növényeknek nincs elég energiájuk ahhoz, hogy nőni tudjanak. Az új kutatás azt bizonyíthatja, hogy alapvető élettani funkciókat a levélzet nélküli fatönkök is el tudnak látni, amennyiben a gyökereik összekapcsolódnak a szomszédos élő fák gyökereivel – ez akkor fordulhat elő, ha egy fa biokompatibilis gyökérszöveteket észlel a közelben.

Forrás: https://qubit.hu/2019/07/26/a-fak-nem-hagyjak-meghalni-egymast-ha-azzal-az-erdo-veszelybe-kerulne