Az élelmiszer-adalékok világát éljük. Összegyűjtöttük a legtöbbször előfordulókat, és adunk néhány tippet is arra, hogyan kerüljük el őket.

Kezdjünk egy számadattal! Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) az adalékanyagok több mint 10 000 fajtáját tartja számon.

Noha az „adalékanyagok” azóta életünk részei, amióta a só tartósító hatása közismert, manapság egyre több kutatás világít rá arra, hogy a szóban forgó anyagok bizony károsak az egészségre, főleg a gyermekekére. 

A picik tápanyagfelvétele jóval gyorsabb a felnőttekénél, így az ő hormonháztartásukra, fejlődésükre és növekedésükre különösképpen hatással lehetnek a nem „odaillő” anyagok.

Mik is azok az adalékanyagok? 

Az adalékanyagoknak két nagy csoportját különböztethetjük meg: a közvetlen, azaz az élelmiszerben található, illetve a közvetett, azaz a csomagolásban található anyagokat. 

A Magyar Élelmiszerkönyv értelmezésében minden olyan – tápértékkel rendelkező vagy nem rendelkező – anyag adalékanyagnak számít, amely

• rendszerint nem jellemző vagy nem szükséges összetevője az élelmiszernek;
• rendszerint nem kerül fogyasztásra élelmiszerként;
• szándékoltan tevődik hozzá az élelmiszerhez vagy a csomagoláshoz;
• tehát közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer részévé válhat. 

Persze az összetevők és az adalékanyagok között a határok nem teljesen élesek. Míg az aromák, a vitaminok és más – tápértéket, ízt vagy illatot befolyásoló – alkotóelemek összetevőnek minősülnek, addig a főképp technológiai okból az élelmiszerbe kerülő anyagokat „adalékanyag” megnevezéssel illetjük. 

Melyek a leggyakrabban használt adalékanyagok? 

Az alábbiakban olvashatunk azokról az anyagokról, amelyekkel a leggyakrabban találkozhatunk. Bemutatom az egészségre gyakorolt hatásukat is. 

• Biszfenol A (BPA): Leginkább a polikarbonát műanyagok előállítására használják. Főképpen az ételek, italok tárolására alkalmas műanyagokban, cumisüvegekben, palackokban, mikrózható műanyag edényekben van jelen. Sajnos egyre több kutatás mutat rá arra, hogy növelheti az ember testzsírszázalékát, korai pubertást okozhat, negatív hatással lehet a fogamzó- és nemzőképességre, valamint az idegrendszer működésére. 

• Ftalátok: Az ipari élelmiszergyártás során a műanyagok lágyítására használják. Károsíthatja a férfiak nemzőképességét, gyermekkorban növelheti az elhízás esélyét, valamint szív- és érrendszeri problémákat okozhat.

• Perfluoroalkyl (PFAs): Élelmiszer-csomagoláshoz használt kartonokban, zsírpapírban található anyag. Csökkenti az immunitást, illetve a termékenységet. Befolyásolhatja a pajzsmirigy működést, ami hatással lehet az anyagcserére, az emésztésre, az izomszabályozásra, az agyi fejlődésre és a csontok erősségére is.

• Mesterséges élelmiszer-színezékek (AFCs): Termékek tárolása során fellépő színveszteség és színváltozás megelőzésére használják. Hatással lehet a gyermekek koncentrációjára és viselkedésére.

• Nitrát, nitrit: Elsősorban húsok, halak és sajtkészítmények adalékanyagaként használják, de előfordulhat természetes körülmények között (akár a vegyszermentes) céklában és egyéb gyökérzöldségekben is. Szerepe lehet az emésztőrendszeri és az idegrendszeri daganatok, valamint a pajzsmirigyproblémák kialakulásában. Kékvérűséget okozhat, és hatással lehet a vér oxigénszállító képességére is, ami főként a csecsemőkre és a kisgyermekekre veszélyes.

Hogyan csökkenthetjük az adalékanyagok előfordulását az ételeinkben? 

Az, hogy csakis adalékanyagmentes élelmiszereket vásároljunk, sajnos a mai világban lehetetlen küldetés. Van azonban néhány apróság, amire figyelve csökkenthetjük előfordulásukat a környezetünkben és az ételeinkben. 

• Ha van rá lehetőség, válasszunk friss, csomagolásmentes vagy fagyasztott zöldségeket!

• Kerüljük az olyan feldolgozott húskészítményeket, mint a sonka, az előre csomagolt felvágott, a virsli!

• Műanyag tárolók helyett használjunk inkább üvegből, rozsdamentes acélból vagy bambuszból készülteket! Ha mégis a műanyag mellett döntünk, keressük a BPA-mentes alternatívákat! (Ez általában fel van tüntetve a termékeken.)

• A műanyag ételtartókat és evőeszközöket mindig kézzel mossuk el, ne a mosogatógépben! A meleg miatt felszabaduló BPA ugyanis könnyen belekerülhet az ételekbe is. Az ételek – főleg a tápszer és az anyatej – műanyagban történő melegítését határozottan kerüljük!

• Az élelmiszer-kezelés előtt és után minden alkalommal mossunk kezet, hiszen a műanyagokból származó kemikáliák érintés útján is átkerülhetnek az ételekbe!

• Olvassuk el, mi áll a címkéken! Az élelmiszerekben közvetlenül felhasznált adalékanyagokat ugyanis kötelező feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán. Az elnevezések azonban gyakran megtévesztőek lehetnek, hiszen sok anyag hétköznapi neve helyett a kémiai megnevezésük szerepel: például só helyett sodium chloride, cukor helyett sucrose, C-vitamin helyett ascorbin acid vagy aszkorbinsav. A mesterséges színezékeket általában számkód formájában tüntetik fel: például a kék #2, a sárga #5. 

Érdemes ugyanakkor tisztában lennünk azzal is, hogy a csomagolásból származó közvetett adalékanyagok – például a műanyagból, a ragasztóból, a festékekből, a papírból, a kartonból és a különböző bevonatokból származó kemikáliák – nincsenek feltüntetve a címkéken!