A héten zajlik New Yorkban az ENSZ Vízkonferenciája, melyet már előzetesen is döntő fontosságúnak neveztek. Ezt alátámasztja a konferencia alkalmából készült jelentés is, mely egyértelművé tette: az emberiség jelentős hányada már ma sem fér hozzá biztonságos, egészséges ivóvízhez és a megfelelő szennyvízkezelés sem adott számukra. A helyzet azonban rövid időn belül még súlyosabb lehet, ezért eljött a cselekvés ideje. Ezt húzta alá beszédében Áder János, volt köztársasági elnök is.
Egy magyar fejlesztés kulcsszerepet játszhatna a probléma megoldásában
A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnöke az afrikai kontinens vízkezelési kihívásait helyzete beszéde fókuszába. Mint mondta, a teljes probléma felszámolható lenne minden afrikai ember utáni 50 dolláros beruházással, legalábbis ha egy már most is működő magyar fejlesztést alkalmaznának.
A Pureco 2006-ban indult magyar vállalat, mely első körben itthon majd a régióban kezdte meg működését, az elmúlt években azonban a világ más részeire is eljutott. Ghánában már több éve működnek víztisztító telepeik, melyek már több mint másfél millió ember egészséges ivóvizét és szennyvízkezelését biztosítják.
Áder János rámutatott, hogy az általa javasolt technológia eltér attól, amely Amerikában és Európában megszokottnak számít, de ennél sokkal fontosabb, hogy általa 15-20 év alatt, évente 6 milliárd dolláros befektetéssel megoldható lenne a teljes kontinens szennyvízkérdésének megoldása, figyelembe véve a népességnövekedést is.
Kapcsolódó bejegyzések
Magyar cég tisztítja Afrika vizeit
Magyar csapat kínai világcégeket megelőzve hazai fejlesztésű víztisztító telepet adott át Ghánában. Ahol most is nagy probléma a szennyvíz kezelése.
Mint mondta, a magyar fejlesztésű technológia széles körű elterjesztése segítené a lakosság vízigényének kielégítését, a mezőgazdasághoz szükséges források biztosítását, valamint javítaná az ott élők egészségügyi körülményeit, biztosítaná a környezet megóvását és a biológiai sokféleség megőrzését, emellett pedig csökkentené az elvándorlást is.
(Ghánában) a vidéki településeken hiánycikk az ivóvíz. Vízforrásuk van bőven, hiszen ez az ország az Egyenlítőhöz közel fekszik, trópusi éghajlata van. Eső esik, tavak vannak, víz alatti vízbázisok vannak, csak nem tudják megfelelőképpen megtisztítani a vizet. Az sem mellékes, hogy ezeket a vízforrásokat különféle bányászati tevékenységekkel nagyon elszennyezték.
– mondta Horváth Bálint, a Pureco ügyvezetője a Greendexnek adott korábbi interjúban
Válaszúthoz érkeztek a világ vezetői
Az ENSZ mostani Vízkonferenciája nem csak azért létfontosságú, mert az utolsó pillanatban vagyunk olyan döntések meghozásához, melyek az évtized végére segítenének elkerülni egy a mainál jóval mélyebb vízügyi válságot. Azért is rendkívül fontos, mert most még cselekedhetünk: ahogy a volt köztársasági elnök kiemelte, most kell feltenni a kérdést, hogy az országok költségvetéséből, támogatásokból, a magántőke bevonásával és bankhitelekből a szükséges összeg előteremthető-e. Ha a kérdésre a válasz nem, azaz, hogy ekkora összeg nem teremthető elő, akkor
felejtsünk el minden további konferenciát, minden további nyilatkozatot, minden további ájtatos beszédet.
Ha viszont a kérdésre a válasz igen, akkor „azok, akiknek ez a dolguk, sürgősen lássanak munkához”. Ez már csak azért is létfontosságú lenne, mert ahogy Áder János a tanácskozás után az MTI-nek adott interjúban hangsúlyozta, „a világ elmaradásban van a 2015-ben meghatározott vízügyi célok teljesítését tekintve”.
A volt köztársasági elnök a Vízkonferencia keretében tárgyal az afrikai szennyvízkezelésben aktív magyar vállalat, a Pureco vezetőivel is. A Ghánában már bevált technológia más országokba való eljuttatásáról már folynak a tárgyalások.