A következő generációnak alkalmazkodnia kell a megváltozott életkörülményekhez a mindennapi életben, az energia- és a vízgazdálkodás szempontjából is – mondta Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Baján.
A Szent László Általános Művelődési Központban tartott előadásán Áder János arról beszélt diákhallgatóságának, hogy az elmúlt száz évben négyszeresére, több mint 8 milliárdra nőtt a világ népessége, miközben a vízfogyasztás megkétszereződött, az energiafogyasztás pedig megháromszorozódott. Kiemelte, a hidrológusok szerint a klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük, ami azt jelenti, hogy a víz körforgása megváltozik, egyre gyorsabb lesz a párolgás, a kicsapódás, egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, és ez felelős a felhőszakadásokért, árvizekért, valamint a száraz, aszályos időszakokért.
Kapcsolódó bejegyzések
Árvíz és villámárvíz – Mi okozza őket, miért egyre gyakoribbak, és mit tehetünk ellenük?
Az árvizekhez köthető problémák a klímaváltozás hatásai miatt egyre fokozódnak. Fontos, hogy képben legyünk!
A volt államfő hangsúlyozta, hogy a folyamatok visszafordítására már nincs lehetőség, de a hatások jelentősen csökkenthetők a fosszilis energiahordozókból származó károsanyag-kibocsátás mérséklésével és a „szén-dioxid-elnyelők” felületének növelésével, egyebek mellett erdők telepítésével.
Áder János kiemelte, hogy a legnagyobb szén-dioxid-megkötők az óceánok, a talajok és az erdők. A megemelkedett légköri szén-dioxid-koncentráció drámai következményei közé sorolta, hogy a földfelszíni hőmérséklet mellett nő a tengerek, és az óceánok vízhőmérséklete is. Az „elnyelt” szén-dioxid ráadásul megváltoztatja a kémiai összetételét is, vagyis egyre savasabbá teszi a vizeket, aminek hosszú távon pusztulás, és élettelen tér lesz a következménye.
Felidézte, hogy Magyarországon az éves csapadékmennyiség 6-700 milliméter, de éves szinten nagyon egyenetlenül oszlik el, ráadásul a szélsőséges időjárás már a Kárpát-medencében is érezhető, hiszen a 2013-as árvíz minden korábbi rekordot megdöntött, miközben két évvel ezelőtt a Velencei-tó majdnem kiszáradt.
Kapcsolódó bejegyzések
Csaknem 500 kilométeren van árvízi készültség az országban
Budapesten szombatra virradóan várható a Duna tetőzése az alsó rakpart szintjét meghaladó vízállással, első fok feletti értékkel.
Az árvíz elleni védekezésre a gátak magasítása mellett megoldást jelent az a tíz víztározó is, amelyek miután megépültek, akár egy méterrel is csökkenthetik a Tisza vízszintjét, de további csatornák építése is szükséges. Korábban a belvizet, amilyen gyorsan csak lehetett elvezették, de ma már a tárolásra is megoldást kell találni, akár nem művelt földterületek elárasztásával, és vizenyősítésével.
Végül Áder János felhívta a mintegy 140 diák és tanáraik figyelmét a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány greendex.hu címen elérhető portáljára, amelyen a klíma- és környezetvédelemmel kapcsolatos friss információk érhetők el.
Természeti kincseink ismerete, és védelme a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a hazai agrárszektor számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
(MTI)
Fotó: Canva
