Omán elindult a fosszilis bevételektől való elmozdulás útján
Omán elindult a fosszilis bevételektől való elmozdulás útján

Omán 2028-ban bevezeti a személyi jövedelemadót, ami gazdasági modelljének átalakulását jelzi, és ez akár az Öböl Menti Együttműködési Tanács más tagországai számára is iránymutató lehet a fosszilis bevételektől való fokozatos elmozdulás útján. Omán stratégiája hangsúlyosan kezeli a nem olajalapú bevételek GDP-arányos növelését.

Az Energiastratégia Intézet publikációjában kiemeli, hogy 2025. június 22-én Omán szultánja, Hajszam bin Tárik uralkodói rendelettel (56/2025.) elfogadta a 2028. január 1-jén hatályba lépő személyi jövedelemadóról (SZJA) szóló törvényt. Az új szabályozás kizárólag a nettó 42 ezer ománi riál (kb. 36 millió Ft) feletti éves jövedelmet érinti, amelyre 5 százalékos adókulcs vonatkozik. A magas küszöböt tudatosan úgy állapították meg, hogy a lakosság mintegy 99 százaléka továbbra is adómentes maradjon, így a változtatás gyakorlatilag csak a legmagasabb jövedelműeket érinti. 

A lépés célja az állami bevételek szerkezetének átalakítása és az olajfüggőség mérséklése. Az új adó egyszerre szolgál fiskális és társadalompolitikai célokat, ugyanis a befolyó összeg egy része a szociális védelmi rendszer finanszírozását erősíti.

Omán fiskális helyzete sérülékenyebb az Öböl Menti Együttműködési Tanács (ÖET) többi tagállamáénál. Az ország az éves költségvetésének nagyjából 70 százalékát olaj- és gázbevételekből fedezi, miközben az államadósság (14,5 milliárd riál, kb. 12 430 milliárd forint) és a költségvetési hiány (620 millió riál, kb. 531 milliárd forint) tartós kihívást jelent. A 2020-as években több nemzetközi hitelminősítő is felhívta a figyelmet arra, hogy Ománnak sürgősen növelnie kell a nem olajalapú bevételek arányát.

A döntés jól illeszkedik az Oman Vision 2040 program célkitűzéseihez. Az elsődleges célok közé tartozik az olajfüggőség csökkentése, a humán tőke előmozdítása az oktatás és a készségfejlesztés révén, az innováció és a magánszektor által vezérelt versenyképes és fenntartható gazdaság kialakítása, valamint a környezet védelmének biztosítása.

A stratégia hangsúlyosan kezeli a nem olajalapú bevételek GDP-arányos növelését: nevezetesen 2030-ra 15 százalékra, míg 2040-re 18 százalékra kívánják emelni ezek részarányát. A személyi jövedelemadó bevezetése mögött társadalmi szempontok is állnak. Az adórendszer a tervek szerint a jövedelmek igazságosabb újraelosztásának eszközeként működhet, ami elősegítené a szociális védelmi rendszer fenntartható finanszírozását.

A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.

(Energiastratégia Intézet)

Fotó: Canva

search icon