Magyarország éghajlatának szerves részét képezi a havazás, mégis az utóbbi években többségünk szubjektív érzete arra enged következtetni, hogy jóval kevesebb hó hullik, mint régen. De vajon az adatok is alátámasztják ezt az érzésünket? És mi várható a jövőben?
A másfélfok.hu elemzésében a magyarországi havazások elmúlt 40 évét vizsgálta. Megállapításaik szerint az elmúlt 40 év alatt 15 napról 11 napra csökkent a havas napok éves száma, azonban a csökkenés pont az elmúlt 10 évben lett látványosabb. Havas napok alatt azokat a napokat értik, amikor legalább 1 cm hó hullott.
A legjelentősebb csökkenés egyébként az ország északi-északkeleti részén történt, ahol általában a legtöbb havas nap fordult elő korábban: az érintett országrészben egyharmados csökkenés történt.
Ezzel párhuzamosan szintén főleg az elmúlt 10 évben látványosan csökkent a nagy havazások száma is, amelyek alatt a napi 10 cm-nél nagyobb hóesést kell érteni. A szakemberek szerint a változások nem egyértelműen és nem egyöntetűen köthetők az emberi tevékenység okozta klímaváltozáshoz, ez azonban már rövid távon is változni fog.
Egyfelől várhatóan a telek melegebbek lesznek, ugyanakkor a várható csapadék mennyisége is nőni fog. A két hatás eredményeképp egy-egy jelentősebb havazásra továbbra is számítanunk kell majd. Ha a párizsi céloknak megfelelő határokon belül marad a felmelegedés, tehát drasztikusan csökkentjük a kibocsátásainkat, akkor az évszázad végére várhatóan csak mérsékelten fognak csökkenni a havazások a mai szinthez képest, a tél tehát abban a formába, ahogy ismerjük, nem fog eltűnni.
Ha viszont a pesszimista forgatókönyv valósul meg, és a kibocsátások jelenlegi ütemén nem változtatunk, akkor 5 nap alatti országos éves átlagok lehetnek majd a század vége felé, mely az összes havazásos napban kétharmaddal való csökkenést jelent a 21. század elejéhez képest. Sőt az is előfordulhat, hogy az ország egyes területein akár évekig hó sem lesz.
Az ábrákkal és adatokkal alátámasztott részletes elemzés a másfélfok.hu oldalán olvasható.