Elkészült a klímaatlasz: ezekkel a kihívásokkal kell megküzdenie a fejlett világ lakóinak

Elkészült a klímaatlasz: ezekkel a kihívásokkal kell megküzdenie a fejlett világ lakóinak
Elkészült a klímaatlasz: ezekkel a kihívásokkal kell megküzdenie a fejlett világ lakóinak

A CMCC nevű európai nonprofit kutatóintézet klímaatlasza bemutatja, milyen a klímaváltozásból fakadó veszélyekkel kell szembenéznie az G20 országok, illetve az Európai Unió lakóinak. Ebből megtudhatjuk, hogy a fejlett országokban a leginkább kézzelfogható hatások között a hőhullámok gyakoriságának és időtartamának növekedése, a 2050-ig közel 20 centiméterrel emelkedő tengerszint és a szúnyogok terjesztette kórokozók általi fenyegetés fokozódása szerepel.

Ezekkel a veszélyekkel ráadásul akkor is szembe kell majd néznünk, ha a COP26 klímacsúcs sikerrel jár, és a lefektetett célokat kivétel nélkül sikerül elérni. A kérdés csak a mértékben van.

A kiadvány szerint az Európai Unióban 1,5-2,8 fokos átlaghőmérséklet-emelkedéssel számolhatunk a 21. század végére. A valós érték attól függ majd, hogy a klímavállalások mekkora részét sikerül betartani. Azonban már a másfél fokos melegedés esetén is biztosra vehető például a hőhullámok gyakoriságának és hosszának növekedése. Fontos azonban, hogy az egyes országok eltérő mértékben melegedhetnek majd. Míg egy globális 2,7 fokos felmelegedés az Egyesült Királyságban csupán 1,7 fokot, addig Oroszországban 4,4, Kanadában pedig akár 5 fokot is jelent majd.

Ugyanígy nem kérdés az sem, hogy a tengerszint 18-23 centiméterrel magasabb lesz 2050-re mint manapság. Ez a viharokkal ötvözve igen veszélyes helyzetet teremthet, gyakori lehet például a jelenleg lakott tengerparti területek elöntése. Az extrémebbé váló időjárási eseményekkel együtt a tengerszint emelkedése 7 millió európait tesz majd ki az áradások, az erózió, illetve az infrastruktúra megrongálódása által jelentett kockázatnak.

Ez vár a Kárpát-medencére

A Qubit cikkéből megtudhatjuk, hogy hazánk térségét a hőhullámok hosszának és gyakoriságának növekedésén túl elsősorban a szúnyogok által terjesztett betegségek fenyegetik. 2050-ig például az EU lakosságának 60-70%-ka lehet kitéve a dengue vírussal való találkozás kockázatnak, de várhatóan a szintén a vérszívó rovarok által terjesztett nyugat-nílusi vírussal is gyakrabban összefuthatunk majd.

A cikkben megszólaltatott szakemberek szerint nálunk nem is elsősorban az átlaghőmérséklet emelkedése kedvez a veszélyes kórokozókat hordozni képes szúnyogok elterjedéséhez. A környezeti változások összhatása teremt olyan környezetet, mely ideális a rovarok számára, ezek közül pedig a csapadékmennyiség ingadozása tűnik jelenleg a legfontosabbnak. (Qubit)

search icon