Az Alföld élővilágának és tájképének átalakulásáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Jakab Gusztáv biológussal Kék Bolygó című podcastjának legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is elérhető.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának docense a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott beszélgetésben elmondta, hogy 2022 óta komoly változások figyelhetők meg az Alföldön, a vegetációs időszak mintegy másfél hónappal korábbra tolódott. A telek egyre enyhébbek, leginkább a mediterráneum teleire emlékeztetnek, ezzel párhuzamosan pedig egy csapadékmentes, hőhullámokkal tetézett hat hónapos nyári időszak figyelhető meg, amikor eddig szokatlan tájképet mutat az Alföld.
Kapcsolódó bejegyzések
Kiszárítjuk a földjeinket, elsivatagosodik az Alföld, de van megoldás
Szuperaszályok, fogyó vízkészlet, elsivatagosodás: mindez aggodalomra ad okot, ám a szemléletváltás és egy korszakalkotó új rendszer helyrebillentheti a hazai vízhelyzetet.
Minden zöld eltűnik, szavannaszerűvé válik a táj, egy trópusi, szubtrópusi terület száraz évszakára emlékeztet – fogalmazott Jakab Gusztáv, aki több évtizede gyalog járja be a magyar pusztát.
A biológus a változás okaiként a 19. századi folyószabályozást, a szocialista mezőgazdaságot, a klímaváltozást és a helytelen talajművelést jelölte meg. Hozzátette, hogy az, hogy szárazság van az Alföldön, nem rendkívüli dolog, hiszen klimatikus változások mindig is jellemezték ezt a területet, de volt egy „átbillenési pont”, amióta már egyértelműen jelentkezik a vízszabályozás és a vízlecsapolások hatása.
Jakab Gusztáv szerint probléma az is, hogy a klíma miatt megváltozik a gyep összetétele, „felnyílnak a gyepek”, a magasabb növésű évelő füveket egyre inkább az alacsonyabb, egyéves füvek váltják fel, ez gondot okoz a legeltetésnél.
Kapcsolódó bejegyzések
Válságban az Alföld vízháztartása – Ki a felelős?
Az Alföld könnyen sivataggá válhat, ha nem teszünk végre valamit: a döntéshozók és a társadalom egyaránt.
Áder János rámutatott arra, hogy a kulcskérdés a víz: az, hogy van-e elegendő víz, jól gazdálkodunk-e vele, és meg tudjuk-e őrizni a talaj vízvisszatartó képességét. Elmondta, hogy Jakab Gusztáv és munkatársai javaslatot dolgoztak ki arra, miként lehetne a jelenlegi helyzeten változtatni.
A szakember ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy racionalizálni kellene a tájhasználatot. „Ami nem megy, azt nem kell erőltetni” – fogalmazott, utalva arra, hogy az agráriumban nem lenne szabad újra és újra olyan növényeket termeszteni, amelyeket végül nem tudnak betakarítani.
A biológus szerint a helyszín dönti el, hogy mit érdemes ültetni. A legfontosabb, hogy mérsékeljék a felgyorsuló melegedést az Alföldön. A vízvisszatartásra vonatkozó javaslatok az ottani mikroklíma javítását szolgálnák. Úgy vélekedik, hogy egy Békés vármegye nagyságú területet kellene – mozaikszerűen – elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet.
A beszélgetés teljes terjedelmében az alábbi videón tekinthető meg:
(MTI)
Fotó: Canva