Phillip Lim divattervező és Charlotte McCurdy ipari dizájner közös munkájából született ruha a körkörös gazdaság elveinek megfelelő módon nélkülöz mindent ami szintetikus és biológiailag lebontható anyagokból készült.
A ruhával azt is szerették volna megmutatni, hogy a divat fenntarthatósága, nem csupán a textíliákban, az organikus vagy újrahasznosított anyagokban keresendő, hiszen a ruhaipar alapvetően sokkal többről szól.
Ilyen összetevő például a flitter, amelyről a tervezők azt mondják, eddig bármennyire fenntartható, megújuló forrásból is dolgoztak, abban a pillanatban amikor flittereket akartak felhasználni, poliészterhez kellett nyúlniuk.
A McCurdy átal kifejlesztett alga alapú bioplasztik anyagból készült flittereket azonban teljes egészében az apró tengeri élőlényekből állítják elő. A flitterek lebomló anyagával a ruhaipar egy olyan problémájára találtak választ, mely eddig megoldhatatlannak tűnt.
A divat másik nagy megoldandó problémáját a szövetek festése adja. Ahogy McCurdy mondja, a modern festékek és pigmentek többsége petrolkémiai eredetű, pedig ez nem volt mindig így. Az ipari forradalom előtt is gazdag színvilággal rendelkeztek a textíliák, melyekhez gyakran ásványi és növényi eredetű pigmenteket használtak és nem fosszilis tüzelőanyagokat.
Bár a mostani kollekció várhatóan nem kerül kereskedelmi forgalomba, a tervezők több szempontból is a jövő ruháinak prototípusát látják benne. Phillip Lim a napelemek történetét hozza példaképp, melyek már 60 éve léteznek, de korábban óriási luxusnak számítottak. Azonban azzal, hogy jelen voltak, folyamatos figyelem és egyre bővülő kutatás-fejlesztés irányult rájuk, így mára jobb és költséghatékonyabb megoldást jelentenek mint a fosszilis tüzelőanyagok.