A Gangesz, amely évezredeken át India civilizációjának, vallásának és gazdaságának központja volt, ma példátlan válságot él át. A klímaváltozás, a Himalája gleccsereinek zsugorodása, a kiszámíthatatlanná vált monszun és az emberi túlhasználat együttesen apasztják minden korábbinál gyorsabban – ez pedig nagyon rossz hír annak a több mint félmilliárd embernek, akinek mindennapi élete a szent folyóhoz kötődik.
A Gangesz már az ókor óta a vallás, a gazdaság és a társadalmi élet központi eleme, a hinduk szemében a folyó maga „Ganga”, a megtisztulás istennője. Bár vize erősen szennyezett, a hívők ma is szentként tisztelik, és ha tehetik, „megtisztulnak” benne. Napjaink kihívásaival szembesülve viszont nehéz időket él át a folyó és környezete: a tudósok szerint az elmúlt 1300 évet tekintve az utóbbi évtizedekben sújtották a legsúlyosabb aszályok a térséget, messze meghaladva a természetes ingadozások mértékét.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi hűti le Indiát, miközben forr a világ?
Az egyik lehetséges magyarázat szerint India az Indo-Gangeszi-síkság súlyos légszennyezettsége miatt melegszik lassabban.
A folyó vízgyűjtő területén több mint 650 millió ember él, India édesvízkészletének negyedét adja, és az ország élelmiszer-ellátásának egyik legfontosabb pillére. Emellett sokáig a közlekedésben is kiemelt szerepe volt, ám mára olyan szakaszok, ahol korábban egész évben hajóforgalom zajlott, ma nyaranta teljesen kiszáradnak, a sekély mederben a hajók megrekednek. A szinte végtelen igényekkel fellépő mezőgazdaság is szenved, egyre kevesebb vizet tudnak egyre rövidebb ideig öntözésre fordítani.
A probléma pedig olyan mértékű, hogy ha ez a folyamat nem lassul, a szakértők szerint néhány évtizeden belül több tízmillió ember szenvedhet majd élelmiszer- és ivóvízhiánytól a régióban – olvasható az Index cikkében.
A Gangesz válsága, már csak a problémahalmaz és a lakosság méretéből adódóan is, messze túlmutat India határain: a folyó sorsa százmilliók életére lehet hatással. A kihívások rendkívül súlyosak, részmegoldásokkal, látszatintézkedésekkel már nem orvosolhatók. Mégis van még esély a szent folyó megmentésére, amihez nemzetközi összefogásra, fenntartható vízgazdálkodásra és az emberi tevékenységek negatív hatásait mérséklő intézkedésekre van szükség. (The Conversation/Index)
Fotó: canva.com