
A napokban az Indiai Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium és a Harvard Egyetem közös szervezésében rendezték meg Újdelhiben az India 2047: Building a Climate-Resilient Future című zártkörű konferenciát.
A rendezvényen részt vevő klímakutatók bemutattak egy olyan világtérképet, amelyen a 2024-ben tapasztalható globális hőmérsékleti eltérések szerepeltek. Ezek mértéke a legtöbb országban 1–2 °C volt, ehhez képest Indiában az ország éves középhőmérséklete 1901 óta mindössze 0,7 °C-kal emelkedett. A konferencián ennek a különös jelenségnek a lehetséges okait tárgyalták – olvasható az Energiastratégia Intézet publikációjában.
Indiát az elmúlt években rekordmagas hőmérsékletek és hosszan tartó hőhullámok sújtották. A hosszú távra visszamenőleg rendelkezésre álló hőmérsékleti adatok alapján viszont az ország éves középhőmérséklete mindig a globális átlag nagyjából fele maradt. A jelenség okait egyelőre a tudósok sem értik teljesen.
Az egyik lehetséges magyarázat szerint India az Indo-Gangeszi-síkság súlyos légszennyezettsége miatt melegszik lassabban. A térségben ugyanis az ipari tevékenység, a közlekedés, a mezőgazdasági égetés és a háztartási biomassza használata nagy mennyiségű aeroszolt juttat a levegőbe. Ezek a részecskék visszaverik a napsugárzást, így hűtik a felszínközeli levegőt.
Mindez azt mutatja, hogy a légszennyezés éghajlati hatásai korántsem mindig egyértelműek, és hosszabb távon ellentétes folyamatokat is elindíthatnak: a közelmúltban világszerte bevezetett légszennyezés-csökkentő intézkedések sokszor a felmelegedés gyorsulását eredményezték (például Kínában 2013 és 2019 között az emisszió mérséklésével párhuzamosan 0,1 °C-kal nőtt a hőmérséklet).
Ez a tanulság különösen fontos India számára, ha ugyanis az országban javulni fog a levegőminőség, akkor ez várhatóan hozzájárulhat az ország hőmérsékletének mainál gyorsabb emelkedéséhez, és erre érdemes már időben felkészülni. Néhány tudós azonban óvatos a fenti légszennyezés-hipotézissel kapcsolatban. Az aeroszolok jelentős része ugyanis koromrészecskéket is tartalmaz, ezek pedig nem visszaverik, hanem elnyelik a napsugárzást, s ezáltal melegítik a levegőt.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva