A szennyezett levegőjéről híres Delhiben szénégetési tilalmat léptetnek érvénybe, ami arra kényszeríti a helyi ipart, hogy más energiaforrásra váltson. A megoldást a biomassza jelentheti, mellyel ráadásul két legyet üthetnek egy csapásra.
Az indiai főváros felett minden télen szmog képződik, mivel a hideg, nehéz levegő magába zárja az építési port, a járművek, gyárak valamint a fűtés kibocsátását, és a szomszédos államokban égő tarló füstjét. Az új szabályozás ezen enyhítene némiképp.
A biomasszára való átállás néhány éve vette kezdetét. Ehhez általában mezőgazdasági maradékokból készült pelletet vagy brikettet használnak, mely nemcsak a kibocsátást csökkenti, de arra ösztönzi a gazdákat, hogy égetés helyett feldolgozzák és eladják ami visszamarad – így készül például rizshéj, földimogyoró- és mustárbrikett is.
A helyi Cente for Science and Environment által még 2020-ban készített tanulmány szerint a kénoxid-kibocsátás 70-80%-kal, a nitrogén-oxidok aránya pedig 40-60%-kal csökkenne, ha az összes szénalapú iparág átállna biomasszára.
Ami a korábbi szénfelhasználókat némi aggodalommal tölti el, hogy szén betiltása után a korábban olcsóbb biomassza ára emelkedésnek indult, illetve és talán hosszútávon ez a nagyobb probléma: a növényi maradványok kínálatának szezonális ingadozásai miatt elképzelhető, hogy időről–időre hiány alakulhat ki biomasszából.
Ahogy azt egy másik tanulmány megállapította, a biomasszára történő áttérés bizonyos hátrányokkal is jár, ezek áthidalásához pedig kormányzati politikai támogatásra lesz szükség.
Akárhogy is lesz, az biztos, hogy a főváros nagy lépést tett egy tisztább jövő felé: ahogy azt egy helyi textilüzem vezetője mondja, javult a levegő, mióta áttértek a biomasszára. (Reuters)
