Az éghajlatváltozás által leginkább fenyegetett szektorok körébe tartozik a mezőgazdaság, amelyet egyaránt befolyásolhat a globális átlaghőmérséklet emelkedése, a szélsőséges időjárási események fokozódása, valamint az élősködők egyre jelentősebb terjedése. Mindez érinti a trópusi, egyenlítőközeli területeken termesztett kávé jövőjét is, ami hatással lehet az európai ellátásra és az árak alakulására.
Az Energiastratégia Intézet publikációja rámutat arra, hogy alapvetően a kávéövben koncentrálódik a termesztés, amely egy szűk terület a Ráktérítő és a Baktérítő között. Ez elsődlegesen Észak-, Dél- és Közép-Amerika, a Karib-térség, Kelet- és Nyugat-Afrika, az Arab-félsziget, valamint Ázsia bizonyos területeit jelenti. A 2024/2025-ös időszakban Brazília felelt a globális termesztés 37%-áért, melyet Vietnám (17%), majd Kolumbia (8%) követett. Meghatározó termesztő ország még Etiópia, Indonézia (6–6%), Uganda, India (4–4%), Honduras (3%), Mexikó és Peru (2–2%).
Kapcsolódó bejegyzések
Ilyen még nem volt: elfogyott a kávé a világ legnagyobb termelőjénél!
A brazil kávétermés az idén 4,4 százalékkal lesz alacsonyabb a tavalyinál, ami tovább fokozhatja az árnyomást.
Ezeken a területeken kívül nem jellemző jelentős termesztés, mivel itt a legkedvezőbbek a termesztési feltételek: megfelelő – kb. 18–24 °C közötti – a hőmérséklet, rendszeresen van csapadék, és magas a páratartalom. Amennyiben adottak a természeti és az éghajlati körülmények, a kávénövény akár 100 évig is élhet, miközben teljes termelési potenciálját az ültetéstől számított ötödik évben érheti el, bár alapvetően 7 és 20 éves kora között tekinthető a leginkább produktívnak. A két meghatározó kávéfaj az arabica és a robusta. Előbbi – főleg kellemesebb aromája miatt – a globális termelés 62%-át fedi le, míg utóbbi a 38%-át.
A történelmi hagyományok szerint először Etiópia területén fogyasztottak kávét, majd a középkor idejére eljutott a Közel-Keletre is, ahonnan a 17. században indult hódító útjára a nyugatabban fekvő országokba. Napjainkra a kávé az egyik legnépszerűbb serkentőitallá vált, ami növekvő fogyasztói igényeket eredményez.
Kapcsolódó bejegyzések
Megdőlt a reggeli kávéfogyasztás mítosza
A kávé fő stimulánsa a koffein, amely megváltoztatja a sejtek és az adenozin közötti kölcsönhatást az agyunkban.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint 2000 és 2010 között – elsősorban a feltörekvő piacokkal rendelkező országokban – 3,4%-kal nőtt az egy főre jutó évi kávéfogyasztás. Világszinten a legnagyobb fogyasztás az európai régióban tapasztalható. Az EU lakossága 2024-ben 53,7 millió 60 kg-os zsáknak megfelelő kávébabot fogyasztott, ezt elsősorban Brazíliából, Vietnámból, Ugandából és Hondurasból importálva.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva