Számos olyan nemzetközi együttműködés létezik, amely a gazdasági, a technológiai fejlődésünket segíti. És vannak olyan összekapcsolódások is, ahol a szakemberek mindezen szempontok mellett beemelik a környezetünk, a természet egészségét is, és olyan fenntartható fejlődést tűznek ki célul, amely országokon és kontinenseken átívelő megoldásokat foglal magában. Sok ilyen együttműködésről azonban csupán csekély ismereteink vannak. Ezzel a cikkel ezt a világot szeretnénk közelebb hozni.
A Kék Bolygó Alapítvány hitvallása, hogy a szavakat tettek kövessék, és a mások tetteire való várakozás helyett mi magunk vegyük kezünkbe a sorsunkat. Az éghajlatváltozás ugyanis nincs tekintettel ránk. A közösségalkotás, a tudásmegosztás, valamint a közös mederbe terelt gondolkodás egy globálisan jobb helyzet elérése érdekében elengedhetetlen a mai világunkban. Ennek apropóján az alapítvány nemzetközi kapcsolatairól, az ezekben rejlő lehetőségekről Kőrösi Csaba stratégiai igazgatót kérdeztük.
A honlapjuk tanúsága szerint a Kék Bolygó Alapítvány nevéhez számos együttműködés köthető Japántól Európán és Afrikán át egészen az USA-ig. Hogyan alakulnak ki ezek az összekapcsolódások?
Meglepő lehet, hogy egy ilyen kicsi alapítvány ennyi kontinensen keresztül nyúló projektekben vesz részt. Minden egyes együttműködésnek megvan a saját története, de ha valóban a közös gyökereket keresünk bennük, akkor vissza kell nyúlni Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Alapítvány alapítójának az ő köztársasági elnöki időszakában történt szerepvállalásaihoz, azon belül is a vízüggyel való kapcsolatához. Áder Jánosnak fontos szerepe volt a Vízügyi Elnöki Testületben (amit 11 állam- és kormányfő részvételével hívott össze az ENSZ főtitkára és a Világbank elnöke), valamint a Víz és Klíma Csúcsvezetők (Water Climate Leaders) nevű magas szintű testületben. Az utóbbi az UN Water elnöke és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által életre hívott vezetői csoport, amelynek fő célja a klímavédelmi és a vízgazdálkodási törekvések hatékony összekapcsolása.
Kép: Figuli Judit
A másik ilyen szál az én volt közgyűlési elnökségem. De nézzük ezt meg néhány példa segítségével.
Kőrösi Csaba 2022 szeptembere és 2023 szeptembere között az ENSZ 77. Közgyűlésének elnöke volt. Személyében 40 év után töltötte be újra magyar diplomata ezt a kiemelt nemzetközi tisztséget.
Közgyűlési elnöki megbízatásom utolsó napján felkeresett a Japán Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, hogy elmondja, figyelemmel követték az elnökségem alatt zajló munkát. Kérte, hogy találkozzunk, és rögtön tett egy együttműködési ajánlatot is.
Egy másik együttműködés a Kínai Tudományos Akadémiával jött létre, amelynek a műholdközpontja óriási mennyiségű adatot dolgoz fel, és kifejezetten a fenntartható fejlődési fordulat támogatására jött létre. Amint az elnöki feladataim lezárultak, felkerestek egy kooperáció kialakítása céljából. A náluk lévő óriási adatmennyiséget és technológiát szeretnék becsatornázni nemzetközi együttműködésekbe, ebben kérték a segítségemet.
Kapcsolódó bejegyzések
Kína és Európa összefogása irányíthatja a klímaváltozás geopolitikáját? – Interjú Kőrösi Csabával
Nincs könnyű helyzetben az emberiség: míg számos ország csak a gazdaságra koncentrál, sokkal súlyosabb eseményekről kellene döntést hozni.
Harmadik példaként a Yale Egyetemmel való együttműködést említeném. Ebben a projektben arra keresték a választ, hogy milyen módszerrel lehet a természeti tőkét beszámítani, hogy az elősegítse a gazdasági és a társadalmi fejlődést. Ismerték már azt, amit mi Magyarországon kidolgoztunk a Kék Bolygó Alapítvány és a Magyar Tudományos Akadémia koordinálásával. Ennek okán meghívtak egy zártkörű beszélgetésre, ahol összesen három vagy négy európai volt jelen. Az összes többi résztvevő az amerikai egyetemeket képviselte.
Ki kell még emelnem az oktatási pillért is, és nem csak azt a tevékenységet, amelyet Áder János elnök végez. Az UNESCO égisze alatt végzett munkánkra gondolok itt, amelynek alapvető célja a fenntarthatósági és klímavédelmi szemléletmód integrálása az alap-, közép- és felsőfokú oktatási rendszerekbe.
Az alapítványunk egy kis létszámmal működő, de sokszínű tevékenységet végző szervezet. Általában minket keresnek meg szakmai együttműködések kezdeményezése céljából, ami összességében az egész ország előnyére válik.
Említette Áder János és az Ön korábbi szakmai tevékenységét, amelyek ezek szerint jó ajánlólevélnek bizonyultak. Ez lenne a siker titka? Hiszen Ön is kiemeli, hogy az alapítvány alapvetően egy kis létszámú szervezet, amely mégis helyet kapott a nemzetközi színtéren.
Erre a partnereink tudnának autentikus választ adni. Bízom benne, hogy ebben a válaszban benne lenne a szakmai megbízhatóság, a kis szervezet hatékonysága, a nemzetközi ismertség és némi tapasztalat.
Kép: canva
A vízügy és a fenntartható fejlődés kiemelt helyen szerepel az eddig említett példákban. Milyen témákat érintenek még az együttműködések?
Ha általános ernyőt szeretnék vonni föléjük, akkor a projektek fő célja a fenntartható fejlődési fordulat megvalósításának elősegítése, és az ehhez megfelelő módszerek kidolgozása. Ebbe beletartozik az is, hogy a 2030-ig elérni tervezett fejlődési célokat hogyan lehet a lehető legjobban végrehajtani, és hogyan lehet kigondolni a világ számára a 2030 utáni globális fejlődési célokat.
Az együttműködéseink másik fókusza a GDP-t kiegészítő rendszer kialakítása, amely jobban támogatja a fejlődést és a fenntarthatóságot, mint a jelenleg alkalmazott számítási és döntés-előkészítési rendszereink.
Kapcsolódó bejegyzések
Kína a Holdig menne a fenntarthatóbb Földért
Kőrösi Csabával, a fenntarthatósági fejlődési fordulat jelenlegi állásáról beszélgettünk Pekingben tett látogatása kapcsán.
Projektjeink harmadik pillére a műholdas távérzékelés, a nagyadat-feldolgozó rendszerek és a fenntartható fejlődés összekapcsolásához köthető. Azt keressük, hogyan lehet a technológiát és a nagyadat-feldolgozást a fenntartó fejlődés szolgálatában használni. De az alapítványunk érdekelt az általános mesterséges intelligencia jelentette kihívások és lehetőségek körül alakuló párbeszédben is. Az általános mesterséges intelligencia globális szabályainak és intézményrendszerének előkészítése rendkívül érzékeny kérdés, nagyon súlyos érdekeket érint. A szabályrendszer kidolgozása és ellenőrzése nélkül azonban nagy kockázatokat látok a nyaktörő sebességgel zajló technológiafejlesztés lehetséges következményeiben.
Kép: Berecz Valter
Azt is fontos kiemelni az eddigiek fényében, hogy a fenntarthatósági fordulat minden országban és világrészen más ütemben zajlik, hiszen eltérőek az adottságok. Ez újabb együttműködést hozott létre: ázsiai és néha afrikai országok kerestek meg minket, hogy működjünk közre az ő fejlődési sajátosságaikat figyelembe vevő végrehajtási program tudományos támogatásában.
Többek között erről is szólt a 2026-os Planet Budapest vízügyi konferencianapja, ahol számos afrikai ország képviseltette magát, és mutatta be a vízügyben elért előrelépéseit.
Végül feladatunk és célunk a projektek során a tudomány és a politikai döntéshozatal közötti híd építése, amely szintén visszavezethető Áder János korábbi elnöki tevékenységére.
Több országgal is megvalósult összefogás, erre jó példa a Hamburgi Fenntarthatósági Konferencia. Erről mit érdemes tudnunk?
Ez ma a legnagyobb fenntarthatósági rendezvény. Afféle fenntarthatósági Davos. Az idei évben már az áll a fókuszban, hogy milyen legyen a világ 2030 után. Természetesen az is cél, hogy levonjuk a tanulságokat abból, amit eddig csináltunk: mi volt jó, mi volt rossz, mi hiányzik, mi változott, milyen célokat tűzzünk ki magunk elé, amelyeket a fórum persze csak előkészít, hiszen ezek 2027-től kormányközi tárgyalások témái lesznek az ENSZ-ben.
Más ehhez kapcsolódó eseményeken is jelen lesz az alapítvány. Két nappal a konferencia előtt a Német Fejlesztési Ügynökség által összehívott közös gondolkodásban veszünk majd részt. Ez hasonló célt szolgál, mint az elmúlt 3–4 hónapban lezajlott beszélgetések, amelyeket a Groningeni Egyetem, a Stockholmi Környezeti Központ vagy a Cambridge-i Egyetem szervezett.
A Groningeni Egyetem (Rijksuniversiteit Groningen vagy RUG) Hollandia egyik legrégebbi és legelismertebb kutatóegyeteme, amely rendszeresen a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye között van.
Hogyan zajlik a szervezetek összekapcsolódása a gyakorlatban, miként képzelheti el ezt egy hétköznapi ember?
Néhány éve a Kék Bolygó Alapítvány a Magyar Tudományos Akadémiával karöltve elindított Magyarországon egy projektet, melynek célja az volt, hogy próbáljunk meg kialakítani egy GDP-t kiegészítő mérési, fejlesztési és értékelési rendszert a gazdaság és a társadalom fejlődésének támogatására. Amikor 2024 novemberében a Budapesten tartott World Science Forumon ezt közzétettük, sokan megkerestek bennünket. Kicsit ahhoz hasonlított ez, mint amikor bedobunk egy követ a tóba. Ettől az eseménytől kezdve sok helyre hívnak bennünket vitákra, konferenciákra.
A Kék Bolygó Alapítvány aktívan részt vesz a nemzetközi „Beyond GDP” (GDP-n túl) kezdeményezésben, melynek célja egy olyan új, integrált gazdasági mérés kidolgozása, amely a hagyományos GDP-n felül a környezeti és a társadalmi fenntarthatóságot is számszerűsíti.
Mint korábban említettem, a Kínai Tudományos Akadémiának van egy fenntartható fejlődést szolgáló központja. Annak idején megkértek, hogy dolgozzak velük. Ez egy komoly együttműködés elindulását tette lehetővé, és azon tűnődtünk, vajon hogyan lehetne ezt továbbvinni. Az idén együttműködési megállapodást írt alá a Kínai Tudományos Akadémia említett intézete, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Ezen belül egy vízügyi projektről van szó, amelynek része a vízválság elemzése, a fenntarthatóság szempontjai, módszertana a mesterséges intelligencia eszközeinek bevetésével. A kérdés az, hogy miként lehet a világ különböző részein a lehető leghatékonyabban elkerülni a vízválságot, vagy legalább a már létező kihívást enyhíteni. Így olyan, globális kitekintésű együttműködési forma alakult ki, amely kínai és magyar intézmények között korábban még nem jött létre.
De hogy a munkásságunkat még közelebb hozzuk: nemrégiben Kanadából és a Yale Egyetemről kerestek meg olyanok, akik ismerték a mi Beyond GDP projektünket. Olyan tanulmány kapcsán kérték a szakmai véleményünket, amelyben a GDP kiegészítésével foglalkoznak.
Kép: canva
Ennek része az is, hogy a fejlődésmérő és -elősegítő módszertan alapjait hogyan lehet egy átfogó nemzeti vagyontárra építeni. Hiszen ideális esetben egy országnak rendelkeznie kell egy átfogó nemzeti vagyontárral, amely tartalmazza a rendelkezésére álló humán tőkét, a társadalmi tőkét, a természeti tőkét, az épített tőkét, a pénztőkét. Ennek mindenkori állapotát, egyensúlyát és szintjét kellene alapul venni ahhoz, hogy utána rá tudjunk építeni olyan mérőrendszereket, amelyek a valós eredményeket mutatják, illetve azt is, hogy a közös javaink minek a hatására változnak az előnyükre, illetve a hátrányukra.
Ön melyik projektet tartja a legfontosabbnak az eddigiek közül?
Ezzel úgy vagyok, mint a sokgyerekes szülő, akitől megkérdezik, hogy melyik a legkedvesebb gyermeke. De nézzük meg, hogy melyiknek milyen okból van komolyabb jelentősége az alapítvány és talán az ország szempontjából.
Ha azt vesszük, hogy melyiknek van a legnagyobb közvetlen pénzügyi vonatkozása, akkor egy olyan projektet emelek ki, amelyet a CBAS nevű Kínai Tudományos Akadémiai Intézettel indítunk. Ez egy több százmillió dolláros projekt, amelynek célja, hogy távérzékeléssel, nagyadat-feldolgozással, fenntarthatósági szempontok elemzésével a világ bármely országában, bármely régiójában segítséget tudjunk nyújtani, ha az adott országnak nincs intézményi vagy tudományos lehetősége optimalizálni a fejlődési fordulatot, illetve figyelmeztethetjük, ha komolyabb problémák közelítenek.
Gazdaságfilozófiai, politikai értelemben a GDP-t kiegészítő és meghaladó módszer a legjelentősebb, ugyanis ez a gazdaságok átalakításáról szól, amelynek szerte a világon érzékelhető lesz a hosszú távú hatása.
A politikai érzékenység szempontjából is indult egy lényeges együttműködés, melyről még semmilyen fórumon nem beszéltem. Az elnökségi tisztségem végén az amerikaiak és a kínaiak is felkerestek. Egyértelmű volt ugyanis, hogy a két ország szembenállása miatt elég veszélyes irányba haladhat a világ. Fölszakadoznak azok az együttműködési szövetek, amelyek valamelyest kiszámítható rendszert alkottak a világban. Akkor azzal kerestek meg, hogy jó lenne amerikai–kínai tudományos együttműködési projektek új generációját kidolgozni. Így jött létre egy „elvonulás” az országok képviselőivel, ami igen jól sikerült. Ezek a projektek elindultak a kidolgozás útján, ami a geopolitikai feszültségeket tekintve is igen biztató volt. Ám később sajnos épp emiatt állt le végül ez az együttműködés. Én azonban bízom abban, hogy amiket korábban kidolgoztunk, érdemesek lesznek a jövőben a továbbgondolásra.
Kiemelt kép: Figuli Judit
