Egészen biztosan bekerül az európai energiastratégiákkal és a villamosenergia-rendszer fejlődésével foglalkozó történelemkönyvekbe mindaz, ami 2025. április 28-án, hétfőn Spanyolországban és Portugáliában történt. A civilizált társadalom alapvető működéséhez szükséges infrastruktúra teljes leállása hatalmas földrajzi területen nemcsak a spanyol és a portugál lakosságot érintette, hanem az egész Európai Unió lakosságának és döntéshozóinak érdeklődését kiváltotta.
Az utóbbi napokban mindenki olvashatott az Ibériai-félszigeten lezajlott áramszünetről, amely brutális infrastrukturális káoszt vont maga után. Most mindenkit fontos kérdések foglalkoztatnak: Vajon megtörténhet-e ez máskor is? Más országot is érinthet egy ilyen leállás? Nem kockázatos ilyen szinten függenünk az elektromos áramtól? A Portfólió cikkében alaposan körbejárták a témát.
Máskor is számíthatunk ilyen kimaradásokra?
Igen, a rendkívül összetett villamosenergia-rendszerekben a zavarok időnként nagy kiterjedésűek is lehetnek, és számos olyan eseményt ismerünk a múltból, amikor gördülő áramszünetek vagy éppen nagy területre kiterjedő teljes ellátási hiány alakult ki. (USA, Texas állam, 2021. február: a téli viharok és a rendkívüli hideg miatt 4,5 millió háztartás maradt áram nélkül napokra. Nyugat-Európa, 2006: 15 millió háztartás maradt áram nélkül néhány órára. Olaszország, 2003: egy Svájc és Olaszország közötti távvezeték meghibásodása miatt 50 millió ember maradt áram nélkül kb. fél napra. Nyugat-Magyarország, 2014 decembere: ónos eső tette tönkre a távvezetékeket, oszlopokat ledöntve, egyes területeken napokig szünetelt a villamosenergia-ellátás.)
Kapcsolódó bejegyzések
Kiegyenlítő energiával az áramszünet ellen
A villamosenergia ellátásának mindig stabilnak kell lennie. de hogy milyen résztvevőkből áll ez a rendszer, és hogyan működik? Az most kiderül.
Nyilván nem szeretjük ezeket a rendszerállapotokat, mert nagy gazdasági károkat okoznak, de teljesen nem elkerülhetők. Ugyanakkor kulcskérdés, hogy az Ibériai-félszigeten most mi okozta ezt a specifikus eseményt, hiszen hasonló helyzeteket akkor tudunk elkerülni, ha a felmerült probléma okát ismerjük, és a tanulságokat levonjuk.
Kép: canva
Miben más a spanyol és a portugál villamosenergia-rendszer?
Aszódi Attila szakértő elmondta, hogy Portugália kb. 10 milliós, Spanyolország pedig 48 milliós lakosságú ország, egyenként is sokkal nagyobb a villamosenergia-termelő kapacitásuk, mint Magyarországé. Portugáliában mintegy 20 ezer MW, míg Spanyolországban mintegy 120 ezer MW erőművi kapacitás van beépítve a rendszerbe, amely több energiahordozóhoz kötődik. A spanyol kapacitás fele konvencionális erőművekből áll, negyede napenergia, negyede szélenergia. A konvencionális kapacitások között Portugáliában nincs atomerőmű, míg Spanyolországban 7 atomerőművi blokk összesen 7100 MW kapacitással áll rendelkezésre.
A kontinentális európai villamosenergia-hálózat belső részeihez (pl. a közép-európaihoz) képest fontos specialitás az Ibériai-félszigeten, hogy ez a terület tulajdonképpen egy „zsákutca”: dél felé egyetlen tenger alatti vezetékkel kapcsolódik a marokkói hálózathoz, de a francia rendszerhez is mindössze 2 darab 220 kV-os, 2 darab 400 kV-os és 1 darab egyenáramú vezetékkel kapcsolódik. Ilyen értelemben elszigeteltebb, mint Európa belső részei, ennek hatására az üzemzavarok kezelése során kevésbé számíthat a határkeresztező kapacitásokra.
Mi okozhatta az üzemzavart?
A válaszhoz egyszerűen nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű információ. A spanyol és a portugál hatóságok el fogják végezni a vizsgálatokat (a számukra hozzáférhető nagy mennyiségű adat elemzése segítségével), amiből majd levonják a megfelelő következtetéseket.
Fontos információ, hogy a kibertámadás lehetőségét kizárták. Szintén lényeges, hogy az extrém meteorológiai helyzet lehetőségét is cáfolták mint kiváltó okot: könnyen ellenőrizhető volt, hogy nem volt aznap extrém magas hőmérséklet (nyáron Spanyolország középső részén általában sokkal magasabb hőmérséklet uralkodik).
Kapcsolódó bejegyzések
Kiszámolták, mekkora energiafogyasztás kell a fenntartható jóléthez
Általánosságban igaz, hogy minél nagyobb egy országban az egy főre eső energiafelhasználás, annál magasabb az életminőség. Ez az összefüggés azonban csak bizonyos energiafogyasztási szintig működik, amely egyébként jóval alacsonyabb a jelenlegi magyar értéknél.
A távvezetékek elektromágneses rezgéséből származó hatás következtében létrejövő üzemzavar nem kizárt, de nem látszik most olyan körülmény, amely ezt alátámasztaná. Nehéz elképzelni, hogy a távvezetékekben olyan nagy mechanikus rezgések voltak, hogy meghaladták egy erős szélvihar mechanikai hatásait, amelyeket nyilván nagy számban kiálltak már ezek a távvezetékek.
Kép: canva
Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy egy (nap)erőmű, egy alállomás meghibásodása indította az eseményláncot, amely ekkora méretűre duzzadt. Szintén elképzelhető, hogy a távvezetékek egy része már tartósan a névleges teljesítmény és feszültségszint fölött üzemelt, egy termelőegység vagy egy hálózati elem kiesett, aminek következtében a teljesítményáramlás más vezetékekre helyeződött át, amelyek ennek hatására még inkább túlterhelődtek, és ez kaszkádszerűen nagy kiterjedésűvé duzzasztotta a kezdeti lokális zavart. Kiderül a valódi ok, ha elérhetőek lesznek a vizsgálat hivatalos eredményei.
Mit érdemes tenni egyénileg és a háztartások szintjén?
- Amint láttuk az elmúlt napokban, hasznos, ha az áramkimaradásokra felkészülünk. Nem azért, mert várjuk, hogy bekövetkezzenek, hanem azért, mert időnként megtörténnek, és kevésbé negatív a hatásuk, ha nem érnek bennünket váratlanul.
- Ha van a háztartásunkban akkumulátoros lámpa, gyertya, gyufa, némi tartós élelmiszer, pár liter víz és némi készpénz, az segíthet egy néhány órás vagy néhány napos ilyen eseményt átvészelni. Télen nehézséget jelenthet az alternatív, villamos energia nélküli fűtés is.
- Nagy probléma ilyenkor az információhiány miatti bizonytalanság. „Ha áram van, minden van, ha áram nincs, semmi sincs!” – mondhatjuk a régi reklámszlogen kiterjesztésével. Villamos energia nélkül se internet, se közösségi média, se mobilhálózat, se tévé. Szóval hasznos, ha van otthon rádió, amely működik elemről vagy akkumulátorról. Ott a hatóságok hivatalos közléseit nyomon tudjuk követni.
- Ha valaki elektromos autót vásárol, érdemes odafigyelni arra is, hogy az autó akkumulátorára külső fogyasztót lehessen kapcsolni. Egy mai korszerű elektromos autó akkumulátora 60–80 vagy akár közel 100 kWh villamos energiát képes tárolni, amelyből egy átlagos háztartás napi 8–12 kWh-s villamosenergia-igénye több napig fedezhető. Ha legalább a hűtőszekrényt tudjuk működtetni egy ilyen akkumulátorról, és a kisebb készülékek (a lámpák, a rádió) akkumulátorait fel tudjuk tölteni, az nagy segítség lehet egy háztartásban.
De legyünk optimisták, és bízzunk benne, hogy nem lesznek rendszeresek ezek az események!
A teljes cikket itt olvashatod.
Kiemelt kép: canva
