Nem múlik el nyomtalanul az elmúlt hét csapadékos időjárása: a Duna felső vízgyűjtőjénél már június 1-jén jóval magasabb volt a vízszint, amit az ezt követő napok esőzése csak tovább emelt. Mostanra a Szigetköznél III-as fokú a készültség, és Budapest is igen magas vízszintet tudhat magáénak.

Óriási emberi erőforrás dolgozik az árvízhelyzet folyamatos monitorozásán – mondta a Greendexnek Siklós Gabriella, a Vízügy szóvivője. Nem csak a Dunát érinti a jelenlegi árvízhelyzet: a Rábán, a Murán, a Dráván, a Tarnán és a Zagyván is árvízkészültséget rendeltek el.

A szigetközi Duna-szakaszon III-as fokú a készültség

Siklós Gabriella elmondta, hogy a Szigetköz vízszintje a növények függvényében is változik. A nagy mennyiségű csapadékon túl a sűrű növényzet is megemelheti a vízszintet, ugyanakkor lassítja, felfogja a vizet a hullámtérben. Ez az árvíz levezetése szempontjából bonyolult, gyakran nehéz helyzetet eredményez.

A csapadék és az évszak jellegzetessége miatt a növényzet szinte áthatolhatatlan falat képez, amely azonban a víznek aligha szab gátat. Az érkező víz lassabban, de magasabb szinten halad át, ami tovább nehezíti az árvízvédelmet.

Kapcsolódó bejegyzések

Magyar fejlesztésű hulladék gyűjtő robot pásztázza a Duna vizét

Magyar fejlesztésű hulladékgyűjtő, automatikus robothajót adtak át a Dunán. A hajó munkáját öntanuló detektáló kamerarendszer is segíti.

A szigetközi szakaszon 300-nál is több vízügyes szakember biztosítja, hogy az árvízi jelenségek, a szivárgások, a buzgárok ne mossák ki a gátak anyagát, és ne kerüljenek lakott területek víz alá.

Mi az a buzgár? Az árvíz során a töltések mentett oldalán megjelenő vízfeltörést nevezzük buzgárnak. A jelenség az alulról felfelé irányuló szivárgásból alakul ki, és magával sodorja a vízáteresztő réteg finom szemcséjű anyagát. Gyakori jelenség.

Tetőzik a Duna Budapestnél

Az esőzések mértékének függvényében csütörtökön Nagybajcsnál III-as fokot megközelítve tetőzött a Duna, míg Budapestnél az I-es fokú tetőzést a mai napon érte el.

Siklós Gabriella azt is elmondta, hogy a Duna kitettsége teljesen változó: minden árvízhullám más szakaszt érint, így a csapadék függvényében is teljesen kiszámíthatatlan, hogy hol lesz magasabb vagy alacsonyabb a vízszint.
A budapesti szakaszon a rakpart lezárását rendelték el, de több településen már a hét közepén kiöntött a Duna: Budakalászon, Verőcén és Dunakeszin is kilépett a folyó a medréből.

Ezzel együtt az ország területén 500 kilométeres szakaszon van árvízkészültség, ám a 6 napos előrejelzések értelmében nem kell további emelkedéstől tartani. A Duna esetében azonban más a helyzet: a szóvivő elmondta, hogy maximum 3 napra lehet előre megbecsülni a vízszintet. Az is látványos jelenség, ami már a klímaváltozás hatása, hogy a nagy, áztató, kiszámítható esőzések helyett mostanában hirtelen és egy-egy területre összpontosulva hullik le a csapadék. Ez megnehezíti a becsléseket az árvízvédelem szempontjából, ami akár egyre komolyabb problémákhoz is vezethet.

Jelenleg a Felső-Duna vízgyűjtőjére több mint 100 milliméter csapadék esett 72 óra alatt. Ez a csapadékmennyiség idézte elő az árvízhelyzetet.

Siklós Gabriella szerint az előrejelzések alapján nem kell további vízszintemelkedésre számítani.

Kiemelt kép: canva