A tegnapi és a mai csapadéknak nem csak az intenzitása, hanem a mennyisége is álmélkodásra késztette a szemtanúit. Az ország több városában még mindig áll a víz az utakon, pincéket szivattyúznak, kidőlt fák eltakarítását várják.

Az időjárás nem éppen augusztusi, mondhatnánk, miközben a radaron figyeljük, mikor ér felénk a következő felvonás. Mert a eső nem tágít egyelőre. Ki emlékszik már a tavalyi extrém aszályos nyárra! Csak abban reménykedünk, hogy lesz, aki tárolni és hasznosítani is tudja majd a hirtelen jött égi áldást. Kollégánk például maga is kipróbált egy esővízgyűjtő tartályt, amelyről ebben a cikkben írt.

Kapcsolódó bejegyzések

Esővízgyűjtő: miért hasznos a kertben?

Az esővízgyűjtő könnyen használható, gazdaságos és bolygóbarát opció az öntözésre.

Átnézve a KSH statisztikai adatait a hazai időjárási extremitásokról, az elmúlt két napunk még nem dönt rekordokat. A legcsapadékosabb napunk 1963. szeptember 8-a volt Gyömrőn, amikor 203 milliméter eső esett le egyszerre. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint tegnap, azaz 2023. augusztus 4-én „mindössze” 73,8 mm esett, mégpedig Gyöngyössomorján. A fővárosban a legtöbb csapadékot, 63 millimétert Kelenföldön mérték – tették hozzá. Viszont a csapadék által jobban sújtott Szlovéniában megdönthették a magyar rekordot, ott volt, ahol 200 milliméter feletti értékeket regisztráltak.

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan locsoljunk olcsóbban és okosabban?

Mivel és hogyan érdemes öntözni a nyári melegben? Esetleg kiváltható a locsolás valahogyan? A cikkben ezekről lesz szó.

A legcsapadékosabb hónap 1958. júniusa volt, amikor Dobogókőn 444 mm-t mértek, a legcsapadékosabb évünk pedig 2010-ben Miskolcon érte az országot, 1555 mm-rel (ekkor az országos átlag 997 mm volt). A legszárazabb év Magyarországon eddig 1961 volt, Budapesten mindössze 164 mm eső esett. Ezt máskor egy erősebb nap is tudta produkálni.

Forrás: OMSZ, KSH