Augusztus 20-a minden évben a magyarság egyik legfontosabb napja: az államalapítás ünnepén hagyományainkra, az összetartozásra és a hazaszeretet fontosságára emlékezünk.
Mit ünneplünk augusztus 20-án?
Augusztus 20-a nemzeti ünnep
Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe az államalapítás és az államalapító I. Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének, Szűz Máriának tiszteletére tartott – főünnepe.
Szent István napja
A szentekkel kapcsolatban általában könnyű dolgunk van, hiszen ünnepnapjuk szinte minden esetben haláluk – azaz égi születésük – napja. István esetében azonban ez nem pontosan így van, bár a két nap (a halála napja és az ünnepnapja) nincs messze egymástól. Közismert a király Hartvik püspök által lejegyzett legendájából származó hagyomány, amely szerint István halálos ágyán Magyarországot Szűz Máriának ajánlotta. Ennek megfelelően ma is úgy tartjuk, hogy Szent István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Ferences templom, Ferenciek tere, Budapest
Fotó: Wikipedia
István kultuszának kezdeti elemét jelentette, hogy Székesfehérváron évről évre halála napján tartották a törvénylátó napokat, ám a döntő esemény mégis 1083-as szentté avatása volt. Szent László ebben az évben a magyar keresztény hagyományok elmélyítésére tudatosan több szentet is (például Szent Imrét, Szent Gellértet) kanonizált, közülük a későbbiekben leginkább Szent István emelkedett ki. A ma is „használatos” ünnepnap innen datálódik, ugyanis a kanonizálásra (korabeli kifejezéssel az „oltárra emelésre”) augusztus 20-án került sor, az István által építtetett székesfehérvári Szűz Mária Bazilikában.
Az államalapítás ünnepe
A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzá kapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi természetűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról.
1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, kifejezve ezzel, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti napnak nyilvánította augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta a megemlékezést Szent Istvánról és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.
Augusztus 20-i rendezvények
Az ünnep előestéjén a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ökumenikus istentiszteletet tart. A hivatalos központi program Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonásával kezdődik, majd a honvédtisztek avatása következik, ezután megnyitják az Országház kupolacsarnokát, ahol az érdeklődők megtekinthetik a Szent Koronát. Budán, a Várban és a Duna-parton koncertekkel, családi programokkal folytatódik az ünneplés, itt rendezik meg a Mesterségek Ünnepét és a Magyar Ízek Utcáját, ahol bemutatják Magyarország tortáját is. Délután aratómenetet tartanak, melyet az új kenyér megáldásával zárnak.
Fotó: Wikipedia
A délutáni ünnepi szentmise után a Szent István Bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmenet részben állami rendezvény, hiszen részt vesznek rajta a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, és az ereklyét a Honvéd Koronaőrség hordozza, de az esemény elsősorban a hívők tisztelgése a kereszténnyé vált magyarság első uralkodója, Magyarország fővédőszentje és a nemzet mennyei patrónusa előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja, melyet zenével kísérnek.
Az új kenyér ünnepe
Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A hagyomány szerint az aratás után, Szent István napján sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezért nevezték augusztus hónapot az új kenyér havának. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek, és ezt ünnepélyes menetben a gazda elé vitték. Ezután mulatságot tartottak, amellyel le is zárult az aratóünnep.
A termény betakarítását a legtöbb nemzet hálaadással ünnepli. Az új kenyér ünnepe is a népi aratóünnephez kapcsolódik. Érdekesség, hogy eredetileg nem augusztus 20-án rendezték, hanem július 15-én. Ezen a napon aratási felvonulást is tartottak, melynek során a templomban hálaimát mondtak az aratás sikeres befejezéséért. Az augusztus 20-ai ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.
Kapcsolódó bejegyzések
Rekordszámú nevezés érkezett a Szent István napi Kenyérversenyre
A Szent István napi Kenyérversenyen egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészséges életmód.
Augusztus 20-a munkaszüneti nap
Augusztus 20-a idén a hét közepére, szerdára esik: nincs munkanapáthelyezés, sem hosszú hétvége, így egynapos ünnep következik. A fő szabály szerint csak szerdán, azaz augusztus 20-án lesznek zárva az üzletek, mert csak ez az egy nap lesz ünnepnap, egyben munkaszüneti nap. A hét többi napján nincs változás, és a szokásos nyitvatartás lesz érvényben.
Rendezvények Budapesten
Augusztus 16. és 21. között ünneplőbe öltözik Budapest: közel 20 helyszínen várják változatos programok a látogatókat a Szent István Nap rendezvénysorozat keretében. Koncertek, családi és kreatív foglalkozások, gasztronómiai élmények mellett Magyarország közel egy hétig tartó születésnapi ünnepségén lehet majd először megkóstolni a Szent István-napi kenyeret és Magyarország tortáját is.
Augusztus 20-ai programok Budapesten
Idén 6 napon át, augusztus 16. és 21. között zajlik a Szent István Nap rendezvénysorozat, melynek változatos programhelyszínein nemcsak kikapcsolódhatunk, de kóstolhatunk hagyományos magyar ételeket, részt vehetünk kulturális előadásokon, hagyományőrző bemutatókon és gyermekprogramokon is. Ahogy az már hagyománnyá vált az évek során, augusztus 20-án tisztavatással, zászlófelvonással és légi parádéval tisztelgünk Magyarország évezredes történelme előtt, majd este Európa legnagyobb tűzijátéka és drónshowja, a Tűz és fények játéka várja a látogatókat.
Augusztus 17-én csatlakozott a programsorozathoz a Mesterségek Ünnepe, a hagyományos kézművesalkotók és közösségek rendezvénye, ahol ezúttal a viseletek és a népi ékszerek kerülnek előtérbe. Közel ezer kézművesmester, divatbemutató, fellépők és színpadi programok kavalkádjában merülhetünk el ezen az eseményen.
Fotó: Mesterségek Ünnepe
Augusztus 18-án nyílt meg a Művészkert a Millenárison és a Magyar Ízek Utcája is a Várkert Bazárban. Utóbbin megkóstolható lesz a 2025-ös Szent István-napi kenyérverseny győztes terméke, a Pajta kenyér, majd augusztus 19-étől Magyarország DCJ Stílusgyakorlat névre hallgató tortája, ahogy az év innovatív kenyerét (Mediterrán kenyér), sétálósüteményét (Augusztusi álom), és cukormentes tortáját (Álmodozó) is megízlelhetjük.
Mesterségek Ünnepe
Idén, a 39. Mesterségek Ünnepén a népi ékszer és viselet kerül a fókuszba.
2025. augusztus 17. és 20. között a Budai Vár polgárvárosi részén rendezik meg hazánk legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét, ahol csaknem ezer magyar és külföldi kézműves portékáit tekinthetik meg az érdeklődők, és a közel száz látványműhelyben ki is próbálhatják a mesterségeket. Gyerekprogramokkal, kézműves-foglalkozásokkal, divatbemutatóval, színpadi programokkal és táncházzal várják a látogatókat. A rendezvény díszvendége Azerbajdzsán.
Fotó: Mesterségek Ünnepe
A Budai Vár polgárvárosi részének hangulatos utcáiban és terein a Táncsics Mihály utcától a Szentháromság téren, a Tárnok utcán és a Tóth Árpád sétányon keresztül a Dísz térig, közel ezer népművész és népi iparművész míves alkotásait csodálhatja és vásárolhatja meg a közönség. A rendezvény egyben a Kárpát-medencei mesterek legnagyobb éves találkozója, a fesztiválon ugyanis bemutatkoznak a hazai és a határon túli népművészeti egyesületek és közösségek.
A fesztivál különlegessége, hogy az érdeklődők több mint száz látványműhelyben és mesterségbemutatókon ismerkedhetnek meg az ősi szakmák rejtelmeivel, többek között kovács-, hímző-, tojásfestő, vászonszövő, fazekas, pintér, viseletvarró, gyöngyfűző, fafaragó, kosárfonó csuhé- és szövőműhely várja az érdeklődőket. További információk a Mesterségek Ünnepe weboldalán érhetők el.
Fotó: Mesterségek Ünnepe
Tűzijáték
Az államalapítás ünnepét este a tűzijáték koronázza meg. Az égi fényjátékhoz 1938 óta zenei aláfestés is tartozik. Tűzijátékokat az ország egész területén rendeznek, azonban a budapesti tűzijáték vált augusztus 20-a igazi szimbólumává, mely idén igazán különleges látványelemekkel nyújt maradandó élményt az ünneplőknek.
Szent Jobb-körmenet
A Szent Jobb-körmenet Magyarország egyik legjelentősebb keresztény ünnepi eseménye, amely évről évre hívek tízezreit vonzza a főváros szívébe. Az idei jubileum különösen fontos lélektani és történelmi mérföldkő, hiszen a II. világháború viszontagságai után 1945-ben térhetett haza az ereklye Ausztriából.
E jeles évforduló alkalmából a budapesti Szent István Bazilikában ünnepi szentmisére és körmenetre várják a híveket és az érdeklődőket. A 17 órakor kezdődő szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek mutatja be. Az ülőhelyek pedig már 15 órától elfoglalhatók. Mindenkit szeretettel várnak, hogy közösen adjunk hálát államalapító királyunkért és a hazatért ereklyéért.
Augusztus 20-ai programok vidéken
Debreceni Virágkarnevál
A Debreceni Virágkarnevál hazánk egyik legnagyobb és egyben legnépszerűbb kulturális rendezvénye, amely 2016-ban ünnepelte 50. születésnapját. A rendezvény központi eleme az augusztus 20-ai karneváli felvonulás, melyen a több százezer szál élő virág felhasználásával készített, közel 5 méter magas és 12 méter hosszú virágkompozíciók végighaladnak Debrecen utcáin hazai és külföldi táncosok, hagyományőrző csoportok kíséretében. Mára a Debreceni Virágkarnevál karneváli hétté nőtte ki magát, így a város számos pontján várják a városba látogatókat különböző gyerekprogramok, koncertek és színházi előadások.
Fotó: Wikipedia
A Debreceni Virágkarnevál 2025-ben a közösségi élményt és a látványos összművészeti jelenlétet helyezi előtérbe. A virágkocsik mellett kiemelt szerepet kapnak a táncegyüttesek, a civil szervezetek és a alkotóközösségek. Német, török, olasz, spanyol, francia, kínai, brazil és görög tánccsoportok is színesítik idén a karneváli felvonulást. Közösségi virágkocsi készül a város lakóinak bevonásával, valamint viráginstallációk is megjelennek a város több helyszínén.
Visszatér a Galiba-felvonulás is, amely óvodák, iskolák, civil szervezetek és cégek közreműködésével valósul meg. A Galiba Gyermekfesztivál egy új helyszínen, a Régi Városháza udvarán is várja a családokat, az ingyenes koncertek pedig a Kossuth téren kapnak helyet. További információk a Debreceni Virágkarnevál weboldalán érhetők el.
Fotó: Wikipedia
Székesfehérvári Királyi Napok
Székesfehérvárott I. István ünnepe köré szervezve évtizedek óta megrendezik a csaknem kéthetes Székesfehérvári Királyi Napokat, amely a 2013-as Szent István-emlékévtől kezdve kiegészül a Koronázási Ünnepi Játékokkal is.
Augusztus 14-én, Székesfehérvár fogadalmi napján a város mindenkori megyés püspöke a Szent István-székesegyházban szentmise keretében hagyományosan megerősíti Szent István országfelajánlását Szűz Máriának, mivel a király ezt a halála előtti napon Székesfehérvárott tette meg. A misét a Szent Család (Boldog Gizella, Szent Imre és Szent István) Székesfehérvárott őrzött ereklyéinek jelenlétében celebrálják. A fogadalmi szentmise a főpapság és a város vezetésének részvételével zajló körmenettel kezdődik és zárul. A körmenetben a budapesti Szent Jobb-körmenethez hasonlóan körbehordozzák a Szent Család ereklyéit a belvárosban.
A rendezvénysorozat egészét végigkíséri az esténként látható „Fény utca” – vagyis a Fő utca, a Városház tér és a Hősök tere falaira vetített óriási mozgó képregény –, amely az adott évben kiválasztott uralkodó életét mutatja be. A Királyi Napok jeles eseménye még a Nemzetközi Néptáncfesztivál, melynek keretében a világ számos pontjáról érkező hagyományőrzők színesítik Szent István ünnepét. Augusztus 20-án hagyományosan megtartják a Fehérvári Királyok Menetét, amely a Szent István téren ér véget, ahol az ünnepi díszközgyűlés is helyet kap. A rendezvénysorozat tűzijátékkal zárul. A 2025-ös programok a Királyi Napok weboldalán érhetők el.
Augusztus 20-ai koncertek
Az ünneplés Budapesten már augusztus 16-án, szombaton kezdetét vette. Mága Zoltán ünnepi gálakoncertet adott a Szent István Bazilika előtt. A Retro Tabánon fellépett Abaházi Csaba és zenekara, a Beatrice, valamint Balázs Fecó-emlékesttel jelentkezett a Korál. A Filozófusok kertjében megrendezett Panorama Classical komolyzenei programokkal, közös zenéléssel, filmzenei egyveleggel, valamint modern dalelemzéssel várta a zenekedvelőket.
A hét folyamán a Tabánban fellépett még Szikora Robi és az R-GO, a Neoton, illetve a Bikini is más, hasonlóan legendás előadók mellett. A Szabadrét Fesztiválra, az Erzsébet térre mindeközben az elektronikus zene iránt érdeklődőknek volt érdemes ellátogatni. Szintén augusztus 16-án nyitott a Csárdafesztivál, ahol hagyományőrző programok és finom magyar ételek várnak mindenkit. Augusztus 18-án megnyílt a Vigadó Piano is kellemes, szalonzenés, a 1920-as évektől napjainkig számos slágert felvonultató programokkal, valamint Szulák Andrea és Malek Andrea estjével.
További információk a Programturizmus weboldalon érhetők el.
Az ország tortája 2025-ben
Az ország tortáját, vagyis Magyarország „születésnapi tortáját” minden évben az augusztus 20-ai ünnepség keretében mutatják be Budapesten, valamint az ország több száz cukrászdájában. 2025-ben, Balogh László és Kis Roland gyulai cukrászmesterek alkotása, a „DCJ Stílusgyakorlat” fantázianevű torta viselheti a „Magyarország tortája” címet.
Fotó: Magyar Cukrász Ipartestület
Az idei Magyarország tortája versenyt a „Dobostorta 140” témakörben hirdette meg a Magyar Cukrász Ipartestület, Dobos C. József hungarikummá nyilvánított ikonikus remekműve, valamint a világhírű mester munkássága előtt tisztelegve. Dobos C. József a tortáját 1884-ben alkotta meg, első alkalommal aztán éppen 140 évvel ezelőtt, 1885-ben a Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek.
A torta alapja a klasszikus dobostorta újraértelmezése: a nyertes torta is vajban gazdag, felvert klasszikus alapokra épül, a habkönnyű csokoládés vajkrém a meggyzselével pedig rendkívül szépen harmonizál. A vágási felület, a függőleges rétegrend különleges vizuális élményt ad, a meggy mély íze és a kellemes savak a csokoládé lágyságával és a karamell karakterével keveredve különleges gasztronómiai élvezetet nyújt. A torta főbb alkotóelemei közül a meggypálinka a zselé ízét hivatott fokozni, míg a mandulapraliné és a grillázs, illetve a tejcsokoládé-glazúr az ízek komplexitását és a megjelenést teszik teljessé.
Fotó: Magyar Cukrász Ipartestület
Augusztus 19-től lehet megkóstolni a győztes tortákat a Magyar Ízek Utcájában a Várkert Bazárban, és országszerte több száz cukrászdában. Az árusító cukrászdák listáját az érdeklődők augusztus 18-tól megtalálják a Cukrászat weboldalon. A torták minőségének védelme érdekében a jövő év elejétől lesznek nyilvánosak a receptek, addig csak az Ipartestület tagjai készíthetik őket.
Mindenkinek élményekben gazdag ünneplést kívánunk. Isten éltessen, Magyarország!
Kiemelt fotó: Canva
