Miért veszélyesek a tűzijátékok? Mire vigyázzunk, ha mégis használjuk őket?
Miért veszélyesek a tűzijátékok? Mire vigyázzunk, ha mégis használjuk őket?

A tűzijáték hosszú ideje az állatvédők és a környezetvédők célkeresztjében áll, nem is ok nélkül. Azontúl, hogy a pirotechnikai eszközök igencsak balesetveszélyesek, komoly veszélyt jelentenek azokra is, akik a legkevésbé tudnak védekezni ellenük: a gyerekekre, a háziállatokra és a vadvilágra. Évről évre számtalan baleset történik nem rendeltetésszerű használata miatt, pedig a szilveszteri időszakban gyakran felhívják a figyelmet a benne rejlő veszélyekre. Cikkünkben bemutatjuk a tűzijátékok egészség- és környezetkárosító hatását, és arra is kitérünk, hogy ha valaki a pirotechnikai eszközök használta mellett dönt, akkor hogyan tudja minimalizálni a közvetlen veszélyeket.

Még nekünk, embereknek is rendkívül ijesztő tud lenni egy váratlanul felrobbanó petárda vagy tűzijáték. Képzeljük el, milyen hatással van ez az állatokra, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mi történik körülöttük! Rájuk nézve veszélyes és káros a hangzavar, ráadásul legtöbbjük hallása jóval kifinomultabb az emberénél. Vannak azonban más aspektusai is a kérdésnek: úgy tűnik, nemcsak az állatok, hanem mi sem vagyunk biztonságban a pirotechnikai eszközök használatakor.

A tűzijátékok környezetszennyező összetevői

Amíg nem olvastam alaposabban utána, nagyon kedveltem a tűzijáték közben érezhető jellegzetes szagot. Most viszont már tudom, hogy nem nagyon érdemes nagyokat slukkolni ilyenkor a levegőből. Egy német kutatás szerint újév napján éri el a legnagyobb koncentrációt a levegőben szálló finompor, a tűzijáték-rakéták nagyjából az éves közúti közlekedésből számadó terhelés egyötödét eresztik a levegőbe. A szállópor veszélyeiről már mi is sokszor írtunk.

egészségre ártalmas anyagokat tartalmaznak a petárdák és rakéták

A tűzijátékok színét a legtöbbször olyan, egészségre ártalmas nehézfémek adják, mint a kadmium, az ólom, a króm vagy a bárium, amelyek a levegő mellett a talajt és a vizeket is szennyezik. A rakéták égésekor többek között perklorátok, rákkeltő dioxinok és furánok keletkeznek, amelyeknek sokrétű káros hatásuk van, beleértve akár a magzatfejlődést és a pajzsmirigyproblémákat is. Ma már korszerűbb pirotechnikai berendezések is elérhetőek némileg magasabb áron, melyeknek jóval kisebb a károsanyag-tartalmuk.

A hagyományos megoldások azonban továbbra is velünk vannak. A tűzijátékok fel nem robbant darabjai a környezetbe kerülve mérgező alkotóelemeikkel még hosszú ideig szennyezik a vadon élővilágát és a vizeket, ezzel pedig minket, embereket is.

Rettegő kutyák

A tűzijáték az ember legjobb barátjának az egyik legnagyobb ellensége. Aki kutyát tart, tudja, milyen traumát jelentenek a szilveszteri vagy augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódó robbantások. A hirtelen zajoktól és az erős fényektől megrémülő állatok kétségbeesetten keresik a menekülés lehetőségét. Előfordul, hogy félelemükben elszöknek otthonról.

tűzijátéktól rettegő háziállatok

Vannak olyan módszerek, amelyekkel hozzá lehet szoktatni a kedvenceket a tűzijátékokhoz, de könnyen előfordulhat, hogy az egyik évben a tűzijátékot gond nélkül átvészelő állat a következő alkalommal pánikba esik. A vadászkutyák kicsivel talán jobban bírják az éles hangokat, de ez nem törvényszerű.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy ha a kutyánk pánikba esik, semmiképp sem szabad simogatással nyugtatgatni, mert ezzel csak megerősítjük a rettegését. A legjobb, amit tehetünk, hogy miután a lehető legtöbb zajt kizártuk, próbáljuk a kutyánkat kizökkenteni, például rávenni egy kis játékra. Az is fontos, hogy nyugodtságunkkal mutassuk neki, hogy mi nem rémültünk meg, így neki sincs mitől tartania.

A madarak veszélyben vannak a tűzijátékok miatt

Nem minden állat olyan szerencsés, mint a kutyáink, akikkel együtt tudunk lenni az ünnepi tűzijátékok idején. A robbantgatás nagy veszélyt jelent a például a madarakra is. Nemcsak éjjeli pihenésükben zavarja őket, hanem az ijesztő hangok hatására elhagyhatják biztonságos éjjeli pihenőhelyüket, és – mivel a sötétben nehezen tájékozódnak – eltévedhetnek, megfagyhatnak, és könnyebb prédát jelenthetnek a ragadozók számára is.

madár repül a tűzijáték előtt

Noha – épp a sötétség miatt – a szakemberek egyelőre viszonylag kevés ismeretet tudtak gyűjteni a kérdéskörben, az időről időre nagy számban elpusztuló madarak vizsgálata alapján megállapították, hogy legtöbbször az épületeknek, a fáknak és más fizikai akadályoknak repültek neki a madarak, és ettől pusztultak el.

Nemrég beszámoltunk a tatai Öreg tó népes vadlúdállományáról, ahol pont az állatokra való tekintettel néhány éve betiltották a szilveszteri tűzijátékozást. Korábban a durrogás miatt tízezrével menekültek innen a madarak. Néha napokba is beletelt, mire visszataláltak, sajnos jóval kevesebben.

Alternatív „tűzijátékok”

A modern technológia már azt is lehetővé teszi, hogy robbanások nélküli tűzijátékélményben legyen részünk. Noha még nem terjedt el, az interneten már egyre több olyan videót látni, ahol több száz drón mutat be lélegzetelállító mutatványokat az éjszakai égbolt előtt. Ráadásul ez a megoldás nem eredményez akkora károsanyag-kibocsátást, mint a klasszikus változat.

Amíg pedig az ilyen sci-fi megoldások nem elérhetőek, az is sokat segíthetne, ha a lakosság számára betiltanák a tűzijátékot. Amerikai adatok szerint a felhasznált tűzijátékok túlnyomó többségét a lakosság lövi fel, az állami és önkormányzati eseményeken felhasznált tűzijátékok mennyisége marginális. Ezzel a megoldással a környezeti károkat és a szennyezést is kisebb területre lehetne korlátozni.

Erre figyeljünk, ha mégis tűzijátékoznánk otthon!

Az otthoni tűzijátékozás, ha lehet, még veszélyesebb műfaj, mint a nagy ünnepi tűzijáték-események. Legtöbbünk nem mondható pirotechnikai szakembernek, ami nem is lenne feltétlenül probléma, ha pontosan követnénk az eszközök csomagolásán található utasításokat. Ezeket viszont sajnos sokszor figyelmen kívül hagyjuk, ilyenkor pedig könnyen megtörténhet a baj.

tűzijáték környezetszennyezése
Az elhasznált petárdák és tűzijátékok maradványai erősen szennyezik a környezetet.

Az első és legfontosabb lépés, ha a tűzijáték beszerzése mellett döntünk, hogy legális árusítóhelyen vásároljuk meg. Így elkerülhető az, hogy még veszélyesebb pirotechnikai eszközökhöz jussunk. Legalább ilyen lényeges, hogy a tűzijátékot a felhasználásig zárjuk el a gyerekektől. Olyan helyre tegyük, ahol nincs az eszközök közelében gyúlékony anyag!

A rakétákat csak meghatározott időintervallumban, legtöbbször december 31-én 18 órától január 1-jén 6 óráig lehet felhasználni. De mire figyeljünk a felhasználáskor? A legfontosabb, hogy tartsuk be a használati utasítást, ezenkívül mielőtt meggyújtanánk a kanócot, vizsgáljuk meg az eszközt! Ha sérült, semmiképpen se használjuk fel!

Hol és hogyan használhatjuk a tűzijátékokat?

Alapszabály, hogy kizárólag a szabadban használjuk őket. Soha ne irányítsuk őket emberek vagy épületek, gépkocsik vagy állatok felé! A pirotechnikai termékek működtetésekor létfontosságú, hogy a tűzveszélyt a lehető legminimálisabbra csökkentsük. Ne használjuk őket gyúlékony talajon, és az előírt biztonsági távolságon belül se legyen semmilyen gyúlékony eszköz vagy tereptárgy! Hogy kivédjünk minden eshetőséget, csak szélcsendben működtessük őket, és arra is figyeljünk oda, hogy felettük se fakorona, se villanyvezeték ne legyen! Ha pedig a tűzijáték valamiért nem robbant fel, ne próbáljuk meg újból begyújtani!

tűzijáték a városban
Figyeljünk oda arra, hogy a tűzijáték használatával ne veszélyeztessünk senkit és semmit!

A pirotechnikai eszközökre vonatkozó jogszabály előírja, hogy a fel nem használt, hibás vagy lejárt szavatosságú termékeket január 5-éig vissza kell vinni a vásárlás helyére, ahol az eladó köteles őket térítésmentesen visszavenni. Az engedélyezett időszakon kívül a pirotechnikai eszközök birtoklása is pirotechnikai tevékenységnek minősül. A törvény alapján az a személy, aki engedély nélkül pirotechnikai tevékenységet végez, vagyis a tilalom ellenére petárdát, bombát birtokol vagy használ, pénzbírsággal sújtható – figyelmeztet a rendőrség.

search icon