Miért veszélyesek a tűzijátékok? Mire vigyázzunk, ha mégis használjuk őket?
Miért veszélyesek a tűzijátékok? Mire vigyázzunk, ha mégis használjuk őket?

A tűzijáték hosszú ideje az állatvédők és a környezetvédők célkeresztjében áll, nem is ok nélkül. Azontúl, hogy a pirotechnikai eszközök igencsak balesetveszélyesek, komoly veszélyt jelentenek azokra is, akik a legkevésbé tudnak védekezni ellenük: a gyerekekre, a háziállatokra és a vadvilágra. Évről évre számtalan baleset történik nem rendeltetésszerű használata miatt, pedig a szilveszteri időszakban gyakran felhívják a figyelmet a benne rejlő veszélyekre. Cikkünkben bemutatjuk a tűzijátékok egészség- és környezetkárosító hatását, és arra is kitérünk, hogy ha valaki pirotechnikai eszközök használata mellett dönt, hogyan tudja minimalizálni a közvetlen veszélyeket.

Még nekünk, embereknek is rendkívül ijesztő tud lenni egy váratlanul felrobbanó petárda vagy tűzijáték. Képzeljük el, milyen hatással van ez az állatokra, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mi történik körülöttük! Rájuk nézve veszélyes és káros a hangzavar, ráadásul legtöbbjük hallása jóval kifinomultabb az emberénél. Vannak azonban más aspektusai is a kérdésnek: úgy tűnik, nemcsak az állatok, hanem mi sem vagyunk biztonságban a pirotechnikai eszközök használatakor.

A tűzijátékok környezetszennyező összetevői

Amíg nem olvastam alaposabban utána, nagyon kedveltem a tűzijáték közben érezhető jellegzetes szagot. Most viszont már tudom, hogy nem nagyon érdemes nagyokat slukkolni ilyenkor a levegőből. Egy német kutatás szerint újév napján éri el a legnagyobb koncentrációt a levegőben szálló finompor, a tűzijáték-rakéták nagyjából az éves közúti közlekedésből számadó terhelés ötödét eresztik a levegőbe. A szálló por veszélyeiről a Greendex is többször írt korábban.

egészségre ártalmas anyagokat tartalmaznak a petárdák és rakéták

A tűzijátékok színét legtöbbször olyan, egészségre ártalmas nehézfémek adják, mint a kadmium, az ólom, a króm vagy a bárium, amelyek a levegő mellett a talajt és a vizeket is szennyezik. A rakéták égésekor többek között perklorátok, rákkeltő dioxinok és furánok keletkeznek, amelyeknek sokrétű káros hatásuk van, beleértve akár a magzatkárosodást és a pajzsmirigyproblémákat is. Ma már korszerűbb pirotechnikai berendezések is elérhetőek némileg magasabb áron, melyeknek jóval kisebb a károsanyag-tartalmuk.

A hagyományos megoldások azonban továbbra is velünk vannak. A tűzijátékok fel nem robbant darabjai a környezetbe kerülve mérgező alkotóelemeikkel még hosszú ideig szennyezik a vadon élővilágát és a vizeket, ezzel pedig minket, embereket is.

Rettegő kutyák

A tűzijáték az ember legjobb barátjának az egyik legnagyobb ellensége. Aki kutyát tart, tudja, milyen traumát jelentenek a szilveszteri vagy augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódó robbantások. A hirtelen zajoktól és az erős fényektől megrémülő állatok kétségbeesetten keresik a menekülés lehetőségét. Előfordul, hogy félelemükben elszöknek otthonról.

tűzijátéktól rettegő háziállatok

Vannak olyan módszerek, amelyekkel hozzá lehet szoktatni a kedvenceket a tűzijátékokhoz, de könnyen előfordulhat, hogy az egyik évben a tűzijátékot gond nélkül átvészelő állat a következő alkalommal pánikba esik. A vadászkutyák kicsivel talán jobban bírják az éles hangokat, de ez nem törvényszerű.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy ha a kutyánk pánikba esik, semmiképp sem szabad simogatással nyugtatgatni, mert ezzel csak megerősítjük a rettegését. A legjobb, amit tehetünk, hogy miután a lehető legtöbb zajt kizártuk, próbáljuk a kutyánkat kizökkenteni, például rávenni egy kis játékra. Az is fontos, hogy nyugodtságunkkal mutassuk neki, hogy mi nem rémültünk meg, így neki sincs mitől tartania.

A madarak veszélyben vannak a tűzijátékok miatt

Nem minden állat olyan szerencsés, mint a kutyáink, akikkel együtt tudunk lenni az ünnepi tűzijátékok idején. A robbantgatás nagy veszélyt jelent például a madarakra is. Nemcsak éjjeli pihenésükben zavarja őket, hanem az ijesztő hangok hatására elhagyhatják biztonságos éjjeli pihenőhelyüket, és – mivel a sötétben nehezen tájékozódnak – eltévedhetnek, megfagyhatnak, és könnyebb prédát jelenthetnek a ragadozók számára is.

Az állatok evolúciós történetének mélyén gyökerezik a hangos zajoktól való félelem, hiszen ezekhez általában veszélyes helyzetek tartoznak: aki ilyenkor elmenekül, az túlél, vagy növeli a túlélés esélyét. A természet hangjaival szemben a tűzijáték elől nem lehet elmenekülni. Korábban viszonylag keveset lehetett tudni arról, hogy miként hat a tűzijáték a vadon élő állatokra. Az elmúlt években azonban egyre több tanulmány jelent meg, melyek feltárták: a vadon élő állatok számára borzalmas stresszt okoz a durrogtatás.

madár repül a tűzijáték előtt

Úgy tűnik, a legnagyobb veszélyben a madarak vannak. Az időről időre nagy számban elhulló madarak vizsgálata alapján megállapították, hogy a megriadó állatok legtöbbször épületeknek, fáknak és más fizikai akadályoknak repültek neki, így pusztultak el.

A korábbi években beszámoltunk a tatai Öreg-tó népes vadlúdállományáról, ahol pont az állatokra való tekintettel, civil kezdeményezésre 2018-ban az önkormányzat elfogadta a rendeletet, melynek értelmében novembertől februárig – tehát a ludak ott tartózkodásának idején – tilos a város Öreg-tóhoz közel eső részein tűzijátékozni. Korábban a durrogás miatt tízezrével menekültek el innen a madarak. A 2023-mas Tatai Vadlúdsokadalom előtt Holnapután című podcastunk vendége volt a rendezvény ötletgazdája és főszervezője, Csonka Péter. Az adásban a szakember elmondta, hogy a durrogtatás jellemzően már karácsony környékén elkezdődik, és még az újév első napjaiban is tart, ez pedig komoly stresszt jelent az állatok, így a vadludak számára is.

A madarak akár el is pusztulhatnak, ha megriadva a sötétben nekirepülnek a különféle tereptárgyaknak. Ráadásul a vadludaknál a vonulás és a telelőhely kiválasztása részben tanult folyamat, így az sem kizárható, hogy rendszeres háborgatásuk következményeképp végleg elhagyják az Öreg-tavat. Ez természetesen már hazai élőhelyekre és telelőhelyekre is igaz.

Alternatív „tűzijátékok”

A modern technológia már azt is lehetővé teszi, hogy robbanások nélküli tűzijátékélményben legyen részünk. Noha még nem terjedt el, az interneten már egyre több olyan videót látni, ahol több száz drón mutat be lélegzetelállító mutatványokat az éjszakai égbolt előtt. Ráadásul ez a megoldás nem eredményez akkora károsanyag-kibocsátást, mint a klasszikus változat.

Amíg pedig az ilyen sci-fi megoldások nem elérhetőek, az is sokat segíthetne, ha a lakosság számára betiltanák a tűzijátékot. Amerikai adatok szerint a felhasznált tűzijátékok túlnyomó többségét a lakosság lövi fel, az állami és az önkormányzati eseményeken felhasznált tűzijátékok mennyisége marginális. Ezzel a megoldással a környezeti károkat és a szennyezést is kisebb területre lehetne korlátozni.

A 2023-as Planet Budapest Fenntarthatósági Expo keretében számos olyan technológiai újítással találkozhattak az érdeklődök, melyek a következő években hozzájárulhatnak a fenntarthatósági fordulathoz. Többek között olyan mezőgazdasági drónokat is láthattak az érdeklődők, melyek lehetővé teszik, hogy a gazdák távolról felismerjék a termést fenyegető problémákat, és célzottan megoldhassák azokat, megtakarítva ezzel rengeteg erőforrást.

Erre figyeljünk, ha mégis tűzijátékoznánk otthon!

Az otthoni tűzijátékozás, ha lehet, még veszélyesebb műfaj, mint a nagy ünnepi tűzijáték-események. Legtöbbünk nem mondható pirotechnikai szakembernek, ami nem is lenne feltétlenül probléma, ha pontosan követnénk az eszközök csomagolásán található utasításokat. Ezeket viszont sajnos sokszor figyelmen kívül hagyjuk, ilyenkor pedig könnyen megtörténhet a baj.

tűzijáték környezetszennyezése
Az elhasznált petárdák és tűzijátékok maradványai erősen szennyezik a környezetet.

Az első és legfontosabb lépés, ha tűzijáték beszerzése mellett döntünk, hogy legális árusítóhelyen vásároljuk meg. Így elkerülhető, hogy még veszélyesebb pirotechnikai eszközökhöz jussunk. Legalább ilyen lényeges, hogy a tűzijátékot a felhasználásig zárjuk el a gyerekektől. Olyan helyre tegyük, ahol nincs az eszközök közelében gyúlékony anyag!

A rakétákat csak meghatározott időintervallumban, legtöbbször december 31-én 18 órától január 1-jén 6 óráig lehet felhasználni. De mire figyeljünk a felhasználáskor? A legfontosabb, hogy tartsuk be a használati utasítást, ezenkívül mielőtt meggyújtanánk a kanócot, vizsgáljuk meg az eszközt! Ha sérült, semmiképpen se használjuk fel!

Hol és hogyan használhatjuk a tűzijátékokat?

Alapszabály, hogy kizárólag a szabadban használjuk őket. Soha ne irányítsuk őket emberek vagy épületek, gépkocsik vagy állatok felé! A pirotechnikai termékek működtetésekor létfontosságú, hogy a tűzveszélyt a lehető legkisebbre csökkentsük. Ne használjuk őket gyúlékony talajon, és az előírt biztonsági távolságon belül se legyen semmilyen gyúlékony eszköz vagy tereptárgy! Hogy kivédjünk minden eshetőséget, csak szélcsendben működtessük őket, és arra is figyeljünk oda, hogy felettük se fakorona, se villanyvezeték ne legyen! Ha pedig a tűzijáték valamiért nem robbant fel, ne próbáljuk meg újból begyújtani!

tűzijáték a városban
Figyeljünk oda arra, hogy a tűzijáték használatával ne veszélyeztessünk senkit és semmit!

A pirotechnikai eszközökre vonatkozó jogszabály előírja, hogy a fel nem használt, hibás vagy lejárt szavatosságú termékeket január 5-éig vissza kell vinni a vásárlás helyére, ahol az eladó köteles őket térítésmentesen visszavenni. Az engedélyezett időszakon kívül a pirotechnikai eszközök birtoklása is pirotechnikai tevékenységnek minősül. A törvény alapján az a személy, aki engedély nélkül pirotechnikai tevékenységet végez, vagyis a tilalom ellenére petárdát, bombát birtokol vagy használ, pénzbírsággal sújtható – figyelmeztet a rendőrség.

A pirotechnikai eszközök osztályai

Magyarországon jogszabály rögzíti a pirotechnikai eszközök besorolását. A velük járó kockázat alapján 4 osztályba sorolják a tűzijátékokat, melyek között viszont jelentős ugrások vannak. Az 1. osztályba olyan termékek tartoznak, melyeket egész évben megvásárolhatnak a 14 évnél idősebbek, és akár a lakáson belül is használhatják őket. Ilyen például egy tortára tűzhető mini tűzijáték vagy épp a mindenki által ismert csillagszóró.

A 2. osztályba tartozó termékek még mindig alacsony kockázattal járnak, de kizárólag a szabadban lehet őket felhasználni. Ott viszont a használati utasítás betartása mellett egész évben eregethetők.

A komolyabb tűzijátékok a 3. osztályba tartoznak. Ezek használata már jelentős kockázattal járhat, és kifejezetten a szabadban, minél inkább nyílt területeken való felhasználásra találták ki őket. Az ebbe az osztályba tartozó tűzijátékokat kizárólag Szilveszter előtt lehet beszerezni, és a fentieknek megfelelően december 31-én 18 órától január 1-jén 6 óráig lehet felhasználni.

A 4. osztály a király kategória: ezek már olyan pirotechnikai eszközök, melyeket csak szakember szerezhet be és használhat fel. Ezek azok a tűzijátékok, melyekkel a nagyobb események alkalmával találkozhatunk.

search icon