Augusztus 20. – Isten éltessen Magyarország!
Augusztus 20-a minden évben a magyarság egyik legfontosabb napja: az államalapítás ünnepén hagyományainkra, az összetartozásra és a hazaszeretet fontosságára emlékezünk.
Augusztus 20-a nemzeti ünnep
Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe az államalapítás és az államalapító I. Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének, Szűz Máriának tiszteletére tartott – főünnepe.
Szent István napja
A szentekkel kapcsolatban általában könnyű dolgunk van, hiszen ünnepnapjuk szinte minden esetben haláluk – azaz égi születésük – napja. István esetében azonban ez nem pontosan így van, bár a két nap (a halála napja és az ünnepnapja) nincs messze egymástól. Közismert a király Hartvik püspök által lejegyzett legendájából származó hagyomány, amely szerint István halálos ágyán Magyarországot Szűz Máriának ajánlotta. Ennek megfelelően ma is úgy tartjuk, hogy Szent István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Ferences templom, Ferenciek tere, Budapest
Fotó: Wikipedia
István kultuszának kezdeti elemét jelentette, hogy Székesfehérváron évről évre halála napján tartották a törvénylátó napokat, ám a döntő esemény mégis 1083-as szentté avatása volt. Szent László ebben az évben a magyar keresztény hagyományok elmélyítésére tudatosan több szentet is (például Szent Imrét, Szent Gellértet) kanonizált, közülük a későbbiekben leginkább Szent István emelkedett ki. A ma is „használatos” ünnepnap innen datálódik, ugyanis a kanonizálásra (korabeli kifejezéssel az „oltárra emelésre”) augusztus 20-án került sor, az István által építtetett székesfehérvári Szűz Mária Bazilikában.
Az államalapítás ünnepe
A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzá kapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi természetűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról.
1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, kifejezve ezzel, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti napnak nyilvánította augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta a megemlékezést Szent Istvánról és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.
Augusztus 20-i rendezvények
Az ünnep előestéjén a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ökumenikus istentiszteletet tart. A hivatalos központi program Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonásával kezdődik, majd a honvédtisztek avatása következik, ezután megnyitják az Országház kupolacsarnokát, ahol az érdeklődők megtekinthetik a Szent Koronát. Budán, a Várban és a Duna-parton koncertekkel, családi programokkal folytatódik az ünneplés, itt rendezik meg a Mesterségek Ünnepét és a Magyar Ízek Utcáját, ahol bemutatják Magyarország tortáját is. Délután aratómenetet tartanak, melyet az új kenyér megáldásával zárnak.
Fotó: Wikipedia
A délutáni ünnepi szentmise után a Szent István Bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmenet részben állami rendezvény, hiszen részt vesznek rajta a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, és az ereklyét a Honvéd Koronaőrség hordozza, de az esemény elsősorban a hívők tisztelgése a kereszténnyé vált magyarság első uralkodója, Magyarország fővédőszentje és a nemzet mennyei patrónusa előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja, melyet zenével kísérnek.
Az új kenyér ünnepe
Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A hagyomány szerint az aratás után, Szent István napján sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezért nevezték augusztus hónapot az új kenyér havának. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek, és ezt ünnepélyes menetben a gazda elé vitték. Ezután mulatságot tartottak, amellyel le is zárult az aratóünnep.
A termény betakarítását a legtöbb nemzet hálaadással ünnepli. Az új kenyér ünnepe is a népi aratóünnephez kapcsolódik. Érdekesség, hogy eredetileg nem augusztus 20-án rendezték, hanem július 15-én. Ezen a napon aratási felvonulást is tartottak, melynek során a templomban hálaimát mondtak az aratás sikeres befejezéséért. Az augusztus 20-ai ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.
Mindenkinek élményekben gazdag ünneplést kívánunk. Isten éltessen, Magyarország!
Kiemelt fotó: Canva
