Az éghajlatváltozás miatti negatív jövőkép kihat a fiatalok gyermekvállalására is
Az éghajlatváltozás miatti negatív jövőkép kihat a fiatalok gyermekvállalására is

A fiatalok éghajlati szorongásával kapcsolatban valaha készült legnagyobb felmérésben több mint 10 ország (köztük három európai: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság) több mint 10 000 fiatalja vett részt. A válaszadók között jelentős mértékű pszichés szorongás tapasztalható az éghajlatváltozással összefüggésben.

 A fiatalok mintegy háromnegyede szerint ijesztő jövő elé néznek, és a megkérdezettek fele úgy fogalmazott, hogy az éghajlati szorongás befolyásolja a hétköznapi életüket. Azt, hogy ez a szorongás nem alap nélkül való, egy másik kutatás bizonyítja, ami szerint egy 2020-ban született gyermek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több folyami árvizet fog átélni élete során, mint aki 1960-ban született.

Az éghajlatváltozás súlyos következményei lehetnek a szélsőséges időjárási események miatti sérülések és halálozások, a növekvő számú fertőző betegség, a levegőszennyezéssel összefüggő megbetegedések számának emelkedése és a hőhullámok miatti hőguta okozta halálozás.

De nem csak a saját jövőjüket féltik. Sokan a korábban tervezettnél kisebb család alapítása mellett döntenek, vagy felhagynak gyermekvállalási szándékukkal a klímaváltozástól való félelem miatt. A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 40%-a habozik a gyermekvállalással a negatív jövőkép miatt.

A klímaválság hatása a gyermekvállalási kedvre nem újkeletű, már egy 2011-es Eurobarometer felmérés alapján kimutatható volt a kapcsolat az éghajlatváltozás és a tervezett gyermekek száma között. Egy, a V4-es országokra vonatkozó kutatásban is összefüggést mutattak ki az éghajlatváltozás miatti aggodalom és a kisebb családtervezés között Magyarországon és Csehországban is, míg Szlovákiában és Lengyelországban a nagyobb preferált családmodell esetén volt kapcsolat.

Az UNICEF tanulmányt készített a gyermekjogok éghajlatváltozás miatti sérülésének felmérésére. A tanulmányban bemutatott éghajlati kockázati index szerint a világ 2,2 milliárd gyermekéből egymilliárd extrém magas kockázatnak van kitéve.

A hőhullámoknak már napjainkban is 820 millió gyermek van erősen kitéve. Továbbá a 400 millió gyermeket érintenek a trópusi ciklonokhoz köthető kockázatok, 330 millió gyermeket a folyóvízi és 240 millió gyermeket a tengerparti áradások.

Már most 920 millió gyermeket érint a vízhiány és a 600 millió gyermeket veszélyeztető vektorok által terjesztett betegségek, mint a malária.

A világ gyermekeinek közel 90%-át érintő légszennyezés és a 815 millió gyermeket érintő ólomszennyezés, mely a levegő, a vizek, a talaj és az élelmiszerek kitettsége miatt jelentős.

Az egyetlen hosszú távú megoldás az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére az üvegházgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése és emellett szükséges a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás is.

A teljes, részletes cikk a Másfélfok oldalán olvasható

search icon