Ebben az évben még inkább előtérbe kerül a gabonahiány problémája, nemcsak a tőlünk távoli országokban, hanem bizony Európában is. Ennek oka az orosz-ukrán háború, amely komolyan súlyosbítja a helyzetet. Olyan folyamatok zajlanak már most is, melyek a globális élelmezési rendszert sújtják. Ezt a rendszert meggyengítette a pandémia, az éghajlatváltozás és az energiaválság is. A búza ára például idén az év elejéhez képest 53%-kal emelkedett, majd további 6%-ot ugrott, amikor India felfüggesztette az exportot a riasztó hőhullám miatt.
Globális élelmiszerhiány
António Guterres, az ENSZ főtitkára május 18-án arra figyelmeztetett, hogy olyan „globális élelmiszerhiány” fenyeget, amely akár évekig is eltarthat. Az alapvető élelmiszerek magas ára már most – 440 millióval – 1,6 milliárdra növelte azoknak az embereknek a számát, akik nem biztos, hogy elegendő élelemhez jutnak. Közel 250 millióan az éhínség szélén állnak. Ezt természetesen az elhúzódó háború csak súlyosbítja, és akár további 100 milliók kerülhetnek az éhínség küszöbére. Nem arról van szó azonban, hogy ha nem lenne háború, minden rendben menne. A politikai helyzet csak ront egy olyan rendszeren, amelyet igencsak megrendít az éghajlatváltozás, az aszály és az ellátási láncokat érintő energiaválság.
Oroszország és Ukrajna – az utolsó csepp a pohárban
Oroszország és Ukrajna együttesen a világkereskedelemben forgalmazott búza 28%-át, az árpa 29%-át, a kukorica 15%-át és a napraforgóolaj 75%-át termeli. Oroszország és Ukrajna adja a Libanon és Tunézia által importált gabonafélék mintegy felét; Líbia és Egyiptom esetében ez az arány kétharmad.
A héten elindult Ukrajnából az első gabonaszállító hajó, ami az ENSZ által támogatott orosz-ukrán egyezmény értelmében valósulhatott meg. A megállapodás szerint Oroszország beleegyezett abba, hogy nem veszi célba a kikötőket, amíg a szállítmányok úton vannak, Ukrajna pedig beleegyezett abba, hogy haditengerészeti hajói átvezetik a teherhajókat az aláaknázott vizeken.
Azonban közel sem lehetünk abban biztosak, hogy a helyzet stabilan fenntartható, mert nem lesz újabb, kikötőt célzó támadás, amelynek következtében a szállítmányozó cégek sem feltétlenül vállalnák a szállítást. Ezer olyan elbizonytalanító tényező van, amely a jelenlegi egyezményt bármikor átírhatja. Ráadásul a következő vetés is bizonytalan, hiszen rengeteg gabonamezőt aknásítottak a háború során. Kérdéses tehát, hogy a következő évre milyen termés várható. Ezek a tényezők – anélkül, hogy ténylegesen csökkentenék a termést – elegek ahhoz, hogy két számjegyű drágulást idézzenek elő.
Szélsőséges időjárás – A klímaváltozás kora
A Világélelmezési Program (WFP) már az orosz invázió előtt is arra figyelmeztetett, hogy 2022 szörnyű év lesz. A legújabb kutatások szerint az európai növénytermesztés várható növekedésének akár 30%-át is meghiúsítja a kedvezőtlen időjárás.
Kínában a tavalyi esőzések késleltették a vetést, ennek következtében pedig az idei termés lehet minden idők legrosszabb termése. Indiában a szélsőséges hőmérséklet mellett az eső hiánya veszélyezteti a terméshozamot. Afrikát az elmúlt négy évtized legsúlyosabb aszálya sújtja.
Aggasztó azonban, hogy a legmarkánsabb változások általában azokban az országokban következnek be – például a Szaharától délre fekvő afrikai országokban, köztük Dél-Afrikában –, ahol az éghajlati hatások veszélyeztetik az élelmiszerek elérhetőségét és megfizethetőségét. Ezekben az országokban a háztartások költségvetésük sokkal nagyobb részét, akár 40 százalékát költik élelmiszerre. A gabonahiány elképesztően komoly hatással lesz a szegényekre.
Az IPCC is figyelmeztetett már arra, hogy a klímaváltozással összefüggő magasabb globális átlaghőmérséklet és a szélsőségesebb időjárási jelenségek jelentősen csökkentei fogják az élelmiszer-termelés megbízhatóságát.
Magyarországon sem jobb a helyzet
A másfélfok írt nemrégiben arról, hogy Magyarország nagy területén az elmúlt fél évszázadot tekintve az idei évben lesz a legsúlyosabb az aszály. A súlyosan aszályos időszakok száma 1990 óta növekvő tendenciát mutat. Kevesebbszer, de több csapadék hull, a száraz napok száma pedig folyamatosan növekszik. Ez természetesen folyamatosan rontja a terméshozamot.
Egyes területeken idén már a legextrémebb 2003-as aszályhoz képest is rosszabb a helyzet. A repce betakarításában jelenleg 1,9 tonnás átlaghozamnál tartanak, ez alapján a korábbi évekre jellemzőnél 40–50 százalékkal kevesebb termésre számíthatunk. Őszi búzát idén 937 ezer hektáron aratnak, várhatóan az elmúlt öt év átlagánál egyharmaddal kevesebbet. Ráadásul idén mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a súlyos aszály miatt.
Bár hazánkat az afrikaihoz hasonló közvetlen élelmiszerhiány nem fenyegeti, ellenben a takarmányárak terén már most érződik az orosz-ukrán import bizonytalansága, nem véletlen, hogy emelkednek a hústermékek árai. Ezzel a folyamatnak koránt sincs vége, folyamatos drágulásra kell számítani.