A globális élelmiszertermelés felelős az emberi tevékenység által kibocsátott összes bolygót felmelegítő gáz egyharmadáért, és az állatok húshasznosítása kétszer akkora szennyezést okoz, mint a növényi eredetű élelmiszerek előállítása – derült ki Nature Food című szaklapban megjelent friss tanulmányból.
A kutatás szerint az élelmiszertermelés teljes rendszere, például a mezőgazdasági gépek használata, a műtrágyák permetezése és a termékek szállítása évente 17,3 milliárd tonna üvegházhatású gázt okoz. Az éghajlati válságot tápláló gázok e hatalmas kibocsátása több mint kétszerese az Egyesült Államok teljes kibocsátásának, és az összes globális kibocsátás 35%-át teszi ki – közölték a kutatók.A kibocsátás a vártnál magasabb, ez egy kicsit meglepő volt. Ez a tanulmány az élelmiszertermelési rendszer teljes ciklusát bemutatja, és a politikai döntéshozóknak érdemes lehet felhasználni az eredményeket, hogy elgondolkodjanak azon, hogyan lehet az üvegházhatású gázok kibocsátását kordában tartani.
A kutatás megállapította, hogy az állatok élelmezési célú felnevelése és levágása sokkal rosszabb hatással van az éghajlatra, mint az emberek számára fogyasztásra szánt gyümölcsök és zöldségek termesztése és feldolgozása, megerősítve a korábbi megállapításokat a hústermelés, különösen a marhahús előállításának a környezetre gyakorolt túlméretezett hatásáról. A tehenek, sertések és más állatok élelmezési célú felhasználása, valamint a takarmányozás az összes élelmiszertermelésből származó kibocsátás 57%-áért felelős, míg 29%-a a növényi eredetű élelmiszerek termesztéséből származik. A fennmaradó rész a földterület egyéb hasznosításából származik, például a gyapot vagy a gumi termesztéséből. A marhahús önmagában az élelmiszertermelés és -termesztés során keletkező kibocsátások negyedét teszi ki.
A legeltetett állatoknak sok földterületre van szükségük, amelyet gyakran az erdők kivágásával, valamint a takarmányuk termesztéséhez szükséges további hatalmas földterületek kitermelésével irtanak ki. A dokumentum számításai szerint a világ összes termőterületének nagy részét nem az emberek, hanem az állatállomány takarmányozására használják. Az állattartás nagy mennyiségű metánt is termel, ami egy erős üvegházhatású gáz.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy új jelentés szerint a globális húsipar „dohányipari taktikát alkalmaz”, hogy bagatellizálja a klímaválság kialakulásában játszott szerepét
A Desmog környezetvédelmi nyomozóiroda vizsgálata szerint a globális húsipar „a dohányipari vállalatok taktikáját alkalmazza”, hogy lekicsinyelje a klímaválság kialakulásában játszott szerepét.
A hústermelés és a növénytermesztés közötti kibocsátásbeli különbség szembetűnő: 1 kg búza előállításához 2,5 kg üvegházhatású gáz kerül kibocsátásra, egyetlen kiló marhahús ugyanakkor 70 kg kibocsátást okoz. A kutatók szerint a társadalmaknak tudatában kell lenniük ennek a jelentős különbségnek, amikor az éghajlati válságot kezelik.
A tanulmányban több mint 200 országból származó adatok alapján olyan adatbázist hoztak létre, amely 171 növény és 16 állati termék egységes kibocsátási profilját adta meg. Megállapították, hogy Dél-Amerika az a régió, ahol a legnagyobb az állati eredetű élelmiszerekből származó kibocsátások aránya, ezt követi Dél- és Délkelet-Ázsia, majd Kína. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kibocsátások Kínában és Indiában gyorsan nőttek, mivel a növekvő jólét és a kulturális változások miatt ezekben az országokban több fiatalabb ember kezdett húsalapú étrendet követni.
(Guardian)
(fotó: pexels – cottonbro)