Az indiai gazdák a természet segítségével küzdenek az elsivatagosodás ellen
Az indiai gazdák a természet segítségével küzdenek az elsivatagosodás ellen

Egy maréknyi föld, tele földigilisztával, talán nem tűnik soknak, de ez hét év munkájának eredménye. Ez a talaj korábban olyan kemény volt, mint egy tégla, most olyan, mint egy szivacs. A talaj gazdag tápanyagokban és életben, ami ahhoz szükséges, hogy a növényeim időben és egészségesen nőjenek.

Ramesh Hanumaiya, helyi gazdálkodó olyan technikákat használ, mint a természetes trágyák és a növények fák és más növények mellé ültetése. Ezzel sikerrel vették fel a harcot az elsivatagosodás ellen, vagyis az egykor termékeny talaj porba borulása ellen.

Minden héten sok hangszórós teherautó cirkál a falvainkon keresztül, és arra kérik a gazdákat, hogy vegyék meg ezt a növényvédőszert vagy azt a gyomirtót

– mondja E.B. Manohar, egy 26 éves természetes gazdálkodó.

A gondot nem csak ez jelenti a térségben. Az éghajlatváltozás a hőmérséklet emelkedésével és a csapadék egyre rendszertelenebbé válásával súlyosbítja a termőföldek pusztulását. Az ENSZ sivatagosodással foglalkozó ügynöksége az emberi társadalmat fenyegető egyik legnagyobb veszélyként írja le, és becslések szerint a világ földterületeinek több mint 40 százaléka már most is degradálódott. Az ENSZ becslései szerint az elsivatagosodás valamilyen módon mintegy 1,9 milliárd hektárnyi földterületet, azaz az Egyesült Államok területének több mint kétszeresét, és nagyjából 1,5 milliárd embert érint világszerte.

Most az történik, hogy az esőzések bármelyik évszakban bekövetkezhetnek, a gazdák ezt nem tudják előre jelezni, és sokszor elveszítik a termésüket. Az indiai gazdák többsége az esőtől függő mezőgazdaságra támaszkodik, mintegy 70 millió hektár, az összes indiai termőföld mintegy fele függ a felhőszakadásoktól. A szakértők szerint ezeken a földeken alkalmazzák leginkább a rossz mezőgazdasági módszereket, például a vegyszeres műtrágyák túlzott használatát, a túlzott talajművelést és a monokultúrás termesztést. Vagyis azt a gyakorlatot, hogy minden évben csak egyetlen növényt ültetnek.

A természetes gazdálkodás minden vegyi műtrágyát és növényvédő szert szerves anyagokkal, például tehéntrágyával, tehénvizelettel helyettesít, hogy növelje a talaj tápanyagszintjét. Az agrárerdészet a fás évelők, fák, cserjék és pálmák ültetését jelenti a mezőgazdasági növények mellé.

(forrás: euronews.com/green)

search icon