Az ENSZ következő éghajlatváltozási csúcstalálkozójának házigazdája kijelentette, hogy az emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárak, a gazdasági visszaesés és a felduzzadó adósság korlátozni fogja Egyiptom éghajlatvédelmi intézkedésekbe való befektetését.
Az egyiptomi kormány ezen a héten nyújtotta be az ENSZ-nek a régóta várt 2030-ig szóló éghajlatváltozási tervét, négy hónappal azelőtt, hogy a Vörös-tengeri üdülőhelyen, Sarm el-Sejkben fogadná a küldötteket a Cop27 konferencián.
Miután a világjárvány legsúlyosabb hatásait átvészelte, a 102 milliós országot súlyosan érintette az Ukrajnából származó búzaimport megszakadása Oroszország inváziója óta.
„Következésképpen mindezek a tényezők korlátozzák Egyiptom ambícióit a jövőbeli éghajlatvédelmi beruházások elosztásában” – olvasható a dokumentumban. A terv még így is előrelépés Egyiptom korábbi tervéhez képest, amely egyáltalán nem vállalt kibocsátáscsökkentési célokat.
A legújabb változat ugyan nem tartalmaz az egész gazdaságra kiterjedő szén-dioxid-csökkentési célt, de számszerűsített kibocsátási célokat vezet be a villamosenergia-termelés, a közlekedés, valamint az olaj- és gázágazat számára. Az alkalmazkodást illetően vízgazdálkodási és öntözési intézkedéseket terveznek a vízhiány ellensúlyozására és a Nílus várhatóan változó vízhozamának kezelésére.
A legnagyobb mértékű csökkentés az energiaszektorban várható, amely a legnagyobb mértékben felelős az ország kibocsátásáért. Egyiptom 2030-ig 33%-kal kívánja csökkenteni a kibocsátást a szokásos módon történő működéshez képest. Ennek érdekében Egyiptom 2035-re el akarja érni, hogy a megújuló energiaforrások aránya az energiatermelésben 42% legyen, csökkenteni kívánja a szénkapacitást és le akarja cserélni a nem hatékony hőerőműveket.
A közlekedési ágazat kínálja a második legnagyobb mérséklési potenciált. Egyiptom 2030-ra 7%-os kibocsátás-csökkenést tervez a megszokotthoz képest, és a kairói metró és az országos vasúthálózat bővítésével ösztönzi a személygépkocsikról a tömegközlekedésre való átállást. A terv legalább 7000 km új út építését tartalmazza, ami a kormány szerint csökkenteni fogja a városok közötti ingázási időt és ezáltal az üzemanyag-fogyasztást.
Az ország lakosságának mintegy 95%-a a Nílus völgyében és deltájában él, ami jelentős nyomást gyakorol a vízkészletekre. Az éghajlatváltozás és a növekvő népesség fokozza a vízhiányt, és 2050-re a kormány várakozásai szerint Egyiptom megközelíti a súlyos vízhiány küszöbét.
Az ivóvíz iránti megnövekedett kereslet miatt Egyiptom vízsótalanítási projektek fejlesztését tervezi. A mezőgazdasági ágazatban a vízfelhasználás hatékonyságának növelése és a termesztési minták megváltoztatása a kevésbé vízigényes fajokra való átállásával a terv a vízfogyasztás jobb szabályozására. További munkálatokat terveznek, hogy az esővízgyűjtőket megvédjék a tengerszint emelkedésétől.
Forrás (climatechangenews.com)