A világ óceánjai évtizedek óta nyögik a globális felmelegedés hatásait, és még régebb óta szennyezzük őket szennyvízzel és ipari hulladékkal. Az ezekből fakadó hatások, például az oxigénhiány miatt szinte már fuldokolnak a tengerek, és ha nem cselekszünk gyorsan, kifuthatunk az időből.
Határozott figyelmeztetéseket fogalmaztak meg szakértők és diplomaták szerdán, az ENSZ júniusi óceáni konferenciájának előkészítő ülésén Brazíliában. Többen hangsúlyozták, hogy az óceánok megmentéséhez elengedhetetlen az ivóvízhez és higiéniai szükségletekhez kapcsolódó kihívások megoldása a szárazföldön, hogy ezzel meg lehessen állítani az óceánok felé irányuló szennyezést. Ez ma még ellenőrizetlen áramlik a tengerekbe.
A tengereket érintő egyik legnagyobb probléma Catarina de Albuquerque, az ENSZ biztonságos ivóvízért és szennyvízkezelésért felelős partnerségének vezetője szerint az emelkedő vízhőmérséklet, mely felgyorsítja a tengeri élővilágot fenntartó oxigénszint csökkenését.
Emellett lokálisan a mezőgazdaságból, a szennyvízből és az ipari hulladékból származó növekvő tápanyagterhelés súlyosbítja a helyzetet. Ezek révén jönnek létre a „holt zónák” néven ismert part menti területek, ahol az oxigénhiány miatt a tengeri állatok nem élnek meg.
A szennyvíz- és hulladékgazdálkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy megmentsük az óceánokat a katasztrófától, de a kormányok még mindig nem látják az összefüggéseket.
–mondta Albuquerque
A szakemberek arra is rámutattak, hogy a vízszennyezés és a tápanyagterhelés mellett a műanyaszennyezés a másik jelentős, a tengereket és azok élővilágát fojtogató tényező. (Reuters)