A globális felmelegedés Észak-Európa és Szibéria fagyott tőzeglápjait a fordulópont szélére sodorja, ami 39 milliárd tonna szén felszabadulását eredményezheti – figyelmeztetnek kutatók.

A Leedsi Egyetem új tanulmánya szerint 2040-re Észak-Európa éghajlata még a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a hőmérséklet emelkedésének korlátozása érdekében tett legnagyobb erőfeszítések ellenére sem lesz elég hideg és száraz ahhoz, hogy a permafroszt tőzegmohalápok fennmaradjanak.

A tőzeglápok kétszer annyi szenet tárolnak, mint Európa összes erdeje, de az éghajlati válság miatt ezek a kritikus ökoszisztémák még közelebb vannak az összeomláshoz, mint korábban gondolták – közölték a kutatók. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy a kibocsátások csökkentésére tett leghatározottabb erőfeszítésekkel meg lehetne őrizni a Nyugat-Szibéria északi részein található örökfagyot, ahol 13,9 milliárd tonna szén tárolódik.

Amikor a permafroszt felolvad, a benne tárolt szerves anyagok bomlásnak indulnak, és olyan üvegházhatású gázok szabadulnak fel, mint a szén-dioxid és a metán, amelyek növelik a globális hőmérsékletet, és potenciálisan felgyorsítják az éghajlati válságot.

Richard Fewster, a Leeds PhD kutatója és a tanulmány vezető szerzője elmondta: „A modellezésünk azt mutatja, hogy ezek a törékeny ökoszisztémák a szakadék szélén állnak, és a mérsékelt kibocsátáscsökkentés a tőzeges permafroszt számára alkalmas éghajlat széles körű elvesztéséhez vezet az évszázad végére. De ez nem jelenti azt, hogy be kellene dobnunk a törülközőt. A megfelelő klíma elvesztésének üteme és mértéke korlátozható, sőt részben visszafordítható lenne az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőteljes intézkedésekkel.„

Forrás (independent)