Nehéz helyzetben van az, aki a fenntarthatósággal foglalkozik, mert folyton ambivalens érzése támad az utazással kapcsolatban. Egyfelől ott van a vágy az utazásra, az élményszerzésre, a másik oldalon viszont ott az a kellemetlen érzés is, hogy az utazással árthatunk is. A jó hír az, hogy – mint számos más témában – a válasz itt sem fekete vagy fehér. Utazni úgy is lehet, hogy közben szem előtt tartjuk a fenntarthatóság elveit. Többek között erről beszélgettem Benkő Biankával, a No Planet B – Travel with B utazási iroda egyik alapítójával.
Az utazásról elsőre nem a fenntarthatóság jut az eszünkbe. Nem egymást kizáró dolgokról van szó?
Bár korábban nem volt esszenciális része az életnek, most már olyan szintű szükségletként gondolunk az utazásra, ami nélkül nem tudunk élni. Az emberek utaznak, és utazni is fognak. Amit tehetünk, az az, hogy az utazáshoz kötődő szemléletet megváltoztatjuk. Nekünk az a feladatunk, illetve a mi cégünk azon dolgozik, hogy az utazókból tudatos utazókat faragjunk. Az igaz, hogy egy helyre való odajutás vonatkozásában nem mindig tud érvényesülni a környezeti fenntarthatóság szempontja, de amikor már ott vagyunk, nagyon sok múlik azon, hogy hogyan viselkedünk, milyen programokra megyünk el, vagy épp mit eszünk. Így az nem állítható, hogy a kettő feltétlenül kizárja egymást.
Fotó: Benkő Bianka
Akik veletek utaznak, már eleve ezt a fajta szemléletmódot képviselik, illetve keresik, vagy pont a veletek való utazás győzi meg őket arról, hogy változtatniuk kell?
Sokan azért csatlakoznak hozzánk, mert utazókörünk kizárólag nőkből áll: jól érzik magukat egy olyan közegben, ahol biztonságosan tudnak utazni, az pedig csak extra, hogy más szemlélettel közelítjük meg a dolgokat. Vannak, akik számára az a vonzó, hogy megismerkedhetnek a helyi közösségek életével, de vannak olyanok is, akiknek pedig a társadalmi fenntarthatóság a legvonzóbb tényező. Bármelyik csoport képviselőiről legyen is szó, a visszajelzésekből az a kép rajzolódik ki, hogy a programjaink megfogják az utazóinkat, mert egyediek. Más helyeken nemigen lehet ilyesmivel találkozni.
Mit takarnak ezek az egyedi programok? Miben különböznek más irodák ajánlataitól?
Mi nem elsősorban a híres látványosságokra vagy a nagy turisztikai célpontokra megyünk rá. A lassabb turzimust képviseljük, hosszabb időt töltünk egy-egy helyen, és mindig kapcsolódunk a helyi közösséghez is. Ez tehát nem a klasszikus, sietős, „ki a buszból, be a buszba” felfogás. A másik fontos tényező az, hogy nagyon átgondoljuk, hogy kivel dolgozunk együtt. A nagy szállodaláncokat és turisztikai szolgáltatókat kihagyjuk, a pénzt, amit odaviszünk, olyan szolgáltatásokra és programokra fordítjuk, amelyeken keresztül a helyi közösségeket támogatjuk. Szerintem eleve sokkal izgalmasabb és valóságosabb egy utazás, ha a helyi emberekkel teremtünk kapcsolatot, és nem arról szól a történet, hogy látványosságtól látványosságig rohanunk.
Teljesen kimaradnak a nevezetességek?
Teljesen nem lehet őket elhagyni, igyekszünk megteremteni az egyensúlyt. Például a marokkói utunk keretében megnézzük a híres látnivalókat Marrakeshben, de emellett elmegyünk az Atlasz-hegységbe, és találkozunk berber közösségekkel. A helyi emberek révén ismerjük meg az országot, a helyi ételeket kóstoljuk. Mindig van főzőtanfolyam is, tehát nemcsak egy étteremben találkozunk az ízekkel, hanem megismerjük az ételkészítés folyamatát, a hozzá tartozó tradíciókat. Ugyanez a helyzet például a szőnyegszövéssel: nemcsak magát a szövést nézzük meg, hanem a teljes folyamatot megfigyeljük, a gyapjú mosásától a színezésig. A nap végére megértjük, hogy a kézzel készített szőnyeg, amelyre a bazárban alkudozunk, mennyi munka árán készül el.
A fenntarthatóságnak több szelete van. Ti leginkább a társadalmi fenntarthatóságot helyezitek előtérbe. Magatoknak ezt hogyan fogalmazzátok meg?
Olyan turizmust szeretnénk létrehozni, amelynek keretében a helyi emberek ugyanolyan jól érzik magukat, mint a látogatók, akik hozzájuk érkeznek. Tehát nem minden a turistákról szól, hanem a helyiek és a látogatók összekapcsolódásáról, ez adja a mi utazásaink lényegét. Ez testet ölt az anyagi megbecsülésben is: nem mindenféle közvetítőknek vagy egy nemzetközi láncnak fizetünk, hanem a pénzünk közvetlenül a helyiek életét teszi jobbá.
Az utazásaitokra csak nőket vártok. Miért döntöttetek így?
A tapasztalataink és a saját kutatásaim szerint is a turizmus sok országban erősen férfiközpontú. A női közösségek alig-alig tudnak a turizmusba bekapcsolódni, az utazásainkkal ezért épp őket támogatjuk. Azt is tapasztaljuk, hogy rengeteg nő utazna, de sok esetben nem tudnak útnak indulni, mert például a férjük nem akar utazni, esetleg más az érdeklődési körük. Vagy egyszerűen a nők szívesen látnának világot más nők társaságában, de ilyen utakat máshol nemigen találnak.
Az, hogy csak nőkkel utaztok, illetve helyben velük dolgoztok, tud adni valamiféle pluszt?
Érdekes tapasztalat, hogy amikor muszlim közösségekhez látogatunk el, az ottani nők is megnyílnak, igazán mély kapcsolódás alakul ki. Például Szaúd-Arábiába is szervezünk utat, ahol nem feltétlenül nyitottságra számítana az ember. Ehhez képest a személyes tapasztalatom az, hogy ott a legkönnyebb kapcsolatot teremteni a nőkkel. Egyszerűen örülnek, hogy odamegyünk, örülnek, hogy megnyílt az országuk. Nagyon jó ott turistának lenni, nőként is.
Milyen tippeket adnál az egyéni utazóknak, hogy akár környezeti, akár társadalmi szempontból fenntarthatóbb legyen az utazásuk?
A Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) a turizmusban is jelen vannak, az ENSZ szakmai oldalán pedig össze van gyűjtve, hogy utazóként – vagy akár utazásszervezőként, esetleg szállásadóként – hogyan tehetjük fenntarthatóbbá az utazást.
Az alapvetés az, hogy amit meg tudsz oldani repülő nélkül, azt oldd meg másképp. Keress fenntartható minősítésű szállást, vagy ha ilyen nincs, válassz olyat, amely a helyiek kezében van. Ugyanez igaz az étkezésre és a vásárlásra is: részesítsd előnyben a helyi termelőket és azokat az éttermeket, ahol helyi alapanyagokból főznek! Végig kell gondolni: hogyan viselkedem, mit eszem, hol alszom, és végül milyen szolgáltatókat választok?
Tegyük fel a kérdést magunknak: csak a legolcsóbb megoldásokat keresem, vagy utánanézek annak is, hogy az adott cég visszaad-e valamit a helyi közösségnek? Az említett útmutató arra is felhívja a figyelmet, hogy spóroljunk a vízzel, vagy kapcsoljuk ki a légkondit, ha nem vagyunk a szobában. Utazóként hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindegy, mit teszünk, de ezzel a hozzáállással a környezetnek és a helyieknek is kárt okozunk.
A beszélgetésünk egyik apropója, hogy a hamarosan kezdődő Planet Budapest Expón ti is ott lesztek. Mi a legfontosabb üzenet, amelyet át szeretnél majd adni a látogatóknak?
Sokan nem tudják, hogy lehet más szemlélettel is utazni. Ha erre fel tudjuk hívni a figyelmet, akkor ez már jó dolog. Egyébként pedig társadalmilag felelős utazási irodaként nehéz megmutatni magunkat, ezért a megjelenést jó lehetőségnek gondolom.
