Egyre nyitottabbak a cégek a fenntartható utazásra (x)

A fenntarthatóság egyre fontosabbá válik a cégek életében is. Ez részben a szabályozói oldal felől is elvárás, részben viszont a partnerek és a fogyasztók felől érkező nyomásnak is köszönhető. Az üzleti utazások szervezésével és rendezvények lebonyolításával foglalkozó Weco-Travel nem reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a cégek több mint 80%-a hajlandó is fizetni a zöldebb megoldásokért az üzleti utakkal kapcsolatos szolgáltatások esetében. De miért fontos ez?

Különböző kutatások eredményei szerint a turizmus az emberiség karbonlábnyomának 8–10%-áért felelős. Ez magában foglalja az utazáshoz, a szálláshelyekhez, a kapcsolódó szolgáltatásokhoz vagy épp az étkezéshez köthető kibocsátást is. Mindezek közül azonban a közlekedés viszi a pálmát, ezen belül is a repülés, mely a turizmus teljes kibocsátásának legnagyobb hányadát adja. Tekintve, hogy a különböző becslések szerint az üzleti célú utazások a turizmus legalább 20%-át adják, rendkívül fontos, hogy a cégek hogyan állnak a terület zöldítéséhez.

A Weco-Travel felmérése szerint a válaszadók több mint 90%-a számára nem közömbös a fenntarthatóság kérdése. 31,7% kifejezetten magas prioritásként kezeli. Ezt az is jól mutatja, hogy több mint felük már rendelkezik fenntarthatósági programmal, további 26,7% pedig tervezi ilyen stratégia megalkotását.

A fenntarthatóságnak ára van

A zöld megoldások jellemzően valamivel költségesebbek, mint a környezetszennyezőbb alternatívák. Nincs ez másként az utazások esetében sem. Egy felelős vállalkozás azonban nem tarthatja szem előtt kizárólag a profitérdeket: a gazdasági láb mellett a környezeti és a társadalmi aspektusoknak is meg kell jelenniük, az ESG-szabályozások terjedésével pedig ez már EU-s szinten is elvárássá lép elő. Ennek megfelelően az üzleti utazások esetében is egyre nagyobb teret kell nyerniük a zöld megoldásoknak. Ez a hozzáállás jórészt visszaköszön a felmérés eredményeiben is. A válaszadók 41,7%-a tervezi, hogy utazásait közelítse a fenntarthatóság szempontjaihoz, míg a válaszadók ötöde konkrét lépéseket is tett már az ügyben.

Kapcsolódó bejegyzések

Léghajókkal fogunk utazni a fenntartható jövőben?

A repülés fenntartható jövőjét jelenthetik a léghajók, melyek az 1930-as években élték virágkorukat. Most úgy tűnik, visszatérnek!

De mi lehet konkrét lépés ebben a kérdésben? Első körben át lehet gondolni, hogy az utazást milyen közlekedési eszközök igénybevételével bonyolítjuk. Ahogy az alábbi példa is mutatja, nagyságrendnyi különbségek lehetnek aközött, hogy vonattal, autóval vagy épp repülővel indulunk útnak. Persze, ha egy másik kontinensre kell eljutnunk, erősen szűkül az utazási lehetőségek köre, de tágabban értelmezett régiónkban, hosszabb utazás esetén – például hálófülkés vonattal utazva – akár egész Európában el tudjuk kerülni a repülést.

Mekkora kibocsátással jár eljutni Budapestről Bécsbe?
A nagyjából 200 km távolság legyőzéséhez 0,14 tonna szén-dioxid-kibocsátás társul, ha repülővel, businnes osztályon utazunk. Ennek kevesebb mint a fele – 0,065 tonna – az eredmény, ha egy átlagos, nagyjából 8 literes átlagfogyasztású autóval tesszük meg a távot.

Ezekhez képest a vonat esetében mindössze 3,85 kg-ra tehető az emisszió. Természetesen a valóságban ezek a számok némileg eltérőek lehetnek, de a nagyságrendeket jól szemléltetik.*

Érdekességképp azt is fontos megállapítani, hogy a klímaváltozás megállításához fejenként maximum 0,6 tonna/év lehet a szén-dioxid-lábnyomunk. Az Európai Unióban ez a mutató jelenleg 8,4 tonna/fő/év.

Nem kerültek még előtérbe az alternatívák

A felmérés szerint a cégek fele, 51,7%-uk választott már a repülés helyett fenntarthatóbb alternatívát az utazásra, több mint egyharmaduk azonban annak ellenére marad a repülésnél, hogy ismeri a zöldebb utazási módozatokat. Nem köztudott, de még a repülés mellett kitartók is tudják csökkenteni az utazásuk lábnyomát, ha néhány változó esetében tudatosabban döntenek.

Ilyen például, ha fenntartható repülőgép-üzemanyagot (SAF – Sustainable Aviation Fuel) alkalmazó légitársaságot választanak. A SAF a fosszilis repülőgép-üzemanyagokhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, azonban lényegesen kevesebb a hozzá kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás, a kerozinhoz hasonlítva akár 80%-kal. A válaszadók több mint fele azonban nem is hallott még erről a megoldásról, míg csupán 6,7%-uk ismeri és alkalmazza is. Ennél lényegesen jobb a helyzet az átszállások esetében: 78,3% tudja, hogy a közvetlen járatok választása kisebb kibocsátással jár, és ha tehetik, ezeket igénybe is veszik.

Ahogy a bevezetőben írtuk, a vállalatok túlnyomó többsége hajlandó lenne többet költeni olyan utazási megoldásokra, melyek fenntarthatóbbnak számítanak. Ez a plusz költség jelentkezhet a fenntarthatóbb üzemanyagok választása kapcsán, a szén-dioxid-kibocsátás kompenzálása révén, vagy akár zöld szálláshelyek igénybevételénél is. Az egyik legfontosabb lépés viszont az lenne, ha a cégek kiszámítanák – legalább megközelítőleg – az üzleti utazásaikból származó szén-dioxid-kibocsátást. Ez azért kiemelt jelentőségű, mert ahogy ezt a Weco-Travel tavaszi konferenciájának előadója, Horst Bayer elmondta, „csak azt tudjuk hatékonyan irányítani, amit mérünk”. Ebben a tekintetben azonban komoly lemaradásban vannak a cégek, a felmérés eredményei szerint mindössze 18,3%-uk számolja ki, hogy mekkora kibocsátás származik utazásaikból.

Az üzleti utazás jelenét és lehetőségeit vizsgálva van még egy fontos témakör, mely egyre kevésbé megkerülhető. Elsősorban a pandémia kapcsán kerültek előtérbe az online találkozók, megbeszélések. Számos cég ismerte fel, hogy az utazásai egy részét minden további nélkül ki lehet váltani a technológia segítségével. A felmérés szerint ez a pandémia elmúltával is velünk maradt, a cégek 75%-a csökkenti az utazások számát azzal, hogy a személyes találkozókat a virtuális térbe helyezi át.

Ahogy Horváth Balázs, a Weco-Travel ügyvezető igazgatója a Greendex.hu podcastjában elmondta, a cél nem az, hogy egyik végletből a másikba essünk, sokkal inkább az utazások racionalizálása, az arany középút megtalálása.

*Az összehasonlításhoz a myclimate.org, valamint az engineeringtoolbox.com kalkulátorát vettem alapul.